Rejtélyek

   

REJTÉLYEK

Nazca
Carne Abbas
Húsvét szigetek
"Moundok"
Labirintusok
Stonehenge
Extersteine
Gíza
Tutanhamon
Zimbabwe
Uluru
Avebury
Geomantia
Cumae
Málta
Hasfelmetszõ

Vissza a nyitó menüre...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




Avebury

 

A legfontosabb brit neolit kori emlék Észak-Wiltshire-ben, Avebury falucska közelében, dimbes-dombos vidéken található. Nem messze tőle Anglia legnagyobb prehisztorikus sírja fekszik, amely egyúttal Európa legmagasabb, emberkéz építette dombja.

Silbury Hill, Európa legnagyobb mesterséges dombja...

(A legenda szerint egy bizonyos Sil királyt temettek el itt, a lován ülve, de nem találtak benne sírt. területe 2 hektárnyi, 40 méter magas. Kr. e. 2750 körül építették, ismeretlen célból...) A neolit kori oszlopcsoport pedig a világ legnagyobb kiterjedésű "kőkerítése". Ez az egész komplexum a vidék egyik legrégebbi útja, a Ridgeway mellett terül el, amely fontos kereskedelmi útvonal volt Dorset és a norfolki kvarcbányák között.

Az aveburyi kőcsoport lélegzetelállító látványt nyújt.

A világ legnagyobb kõcsoportja...

Egyik legkorábbi kutatója, a 17. században élt archeológus, John Aubrey azt írta róla, hogy úgy tornyosul Stonehenge fölé, mint Párizs fölé a Notre Dame tornya. 11,3 hektáron terül el, és egy 15 m mély vizesárok öleli körül. A szemben lévő partokon magas töltés húzódik, az egyiknek a kerülete több mint 1 km. A kőcsoport eredetileg mintegy 100 tömbből állt, melyek hatalmas kört alkottak. Ebből mára csak 27 maradt. Ezen kívül létezett két kisebb kör is, ezeket most csak szanaszét heverő kövek jelzik.

A 14. századi keresztények, pogány templomnak gondolva a kőcsoportot, a legtöbbet ledöntötték, így az együttest tönkretették. A 17. és a 18. században még drasztikusabb rombolás következett, sok követ kalapáccsal vertek szét. Ezeket aztán az Aveburyben lakók házaik építéséhez használták fel. A 18. századi archeológus, dr. William Stukeley alapos munkája nyomán a kutatókat feljogosították arra, hogy megkeressék és összerakják, majd eredeti helyükre állítsák őket. Avebury leírása című könyvében Stukeley így jellemzi az ősi emléket: "Kitűnő ízlés, pontos tervezés, feltűnő szimmetria, gondos megvalósítás és lenyűgöző szépség mutatkozik meg benne."

Része volt-e Avebury egy nagyobb vallási komplexumnak ?

A wiltshire-i táj Avebury környékén telis-tele van prehisztorikus emlékekkel. Maga Avebury különösen gazdag lelőhely, mert ez a terület, vallási szempontból nagy jelentőséggel bírt. A kövek borította töltésnek négy bejárata van. A déli bejárattól kettős út vezet a kövekhez, ez az ún. Kennet Avenue, amely eredetileg 2,4 km hosszú volt, és két kis kőkörben, valamint több kerek faépületben végződött. Egy másik bejárattól induló út, a Beckhampton Avenue 2 km hosszan vezetett középre, és annak idején kb. 200 kő határolta, melyekből mára csupán egyetlenegy maradt…

A közelben két másik fontos hely a Windmill Hill, egy töltésen álló táborhely, amely még Avebury létrejötte előtt, Kr. e. 3350-ben épült, valamint a Silbury Hill, egész Európa legmagasabb mesterséges dombja, amelynek rendeltetése a mai napig ismeretlen. Nem messze tőle Anglia legnagyobb prehisztorikus sírja emelkedik, a 104 m hosszú West Kennet-sír. Avebury minden bizonnyal a környék vallási központja volt. De hogy a vallási szertartások hogyan is zajlottak valójában, régészek és más tudósok generációi sem tudták még kideríteni…

Az aveburyi neolit kori emlék a világ legnagyobb kiterjedésű kőcsoportja. A majdnem kör alakú földhányást mély csatorna veszi körül, partjain hatalmas töltésekkel. Belterületén található a két kőkör. A kőcsoport valaha 100 tömbből állt, de ebből csak 27 maradt ránk. A kőkorszaki építők szerszámai szarvasagancsból készült csákányok, ökörlapockából készült lapátok voltak, ezek segítségével húzták fel a 15 m magas töltéseket…

Avebury kőcsoportja és a többi vallási hely Marlborough-hoz közel, a dimbes-dombos wiltshire-i vidéken, egymástól nem messze helyezkednek el. Egy másik nagy neolit kori emlék, Stonehenge, 26 km-re délre található a Salisbury síkságon.

Ahogy Stonehenge-ről, úgy Avebury rendeltetéséről is számos teória látott napvilágot a 18. század óta. Egyes elképzelések szerint római kori templom volt, mások szerint druida iskola vagy a kígyó és a tojás hatalmas méretű ábrázolása, asztrológiai számítások színhelye, planetárium, illetve amfiteátrum. A régészek megállapították, hogy a kőtömb együttest Kr. e. 2600 és 1600 között használták. Ez jóval azelőtt történt, hogy a rómaiak átkeltek Britanniába, vagy a druidák, a kelta papok itt tevékenykedtek volna. És bár Stonehenge-nél számos tény szól amellett, hogy kezdetleges obszervatórium lehetett, Aveburyben nem találtak ilyen bizonyítékokat…

Az egyik hihető magyarázat erre a furcsa kőegyüttesre Michael Dames brit régésztől származik, amelyet meg is jelentetett Az aveburyi kör című könyvében. Szerinte a kőtömbök csoportja díszletül szolgált egy olyan vallásos előadáshoz, amelyet minden évben a mezőgazdasági naptár fontos eseményeinek idején rendeztek, eseményenként a kövek más-más elrendezésében.

Rituális ünnepek Aveburyben

Az előbbi feltevést alátámasztó írásos bizonyítékok hiányában csak a ránk maradt romok vezethetnek nyomra bennünket. A mezőgazdasági naptár meghatározó dátumain tehát feltehetőleg ünnepségeket rendeztek tánccal, felvonulással és a termékenység istenének bemutatott áldozattal. Legvalószínűbb, hogy ezek rituális állatáldozatok voltak, de nem kizárt az emberáldozat lehetősége sem. Rituális áldozatok lehettek azok a tárgyak is, amelyeket a Kennet Avenue alatt találtak a régészek, törött edény, mogyoró, gyümölcsfa ága és sérült kovakő. A kőtömbök közeléből származó leletek (kések, emberi csontok) ugyancsak ilyen szertartásra utalnak. A nagy és fontos sírok közelsége azt a feltételezést erősíti, hogy a földi maradványokat a hosszú "sugárutakon" vitték Aveburybe. Őseink effajta szertartásokkal kérték az istenek segítségét, hogy a termés bőséges legyen, az állatok és az emberek pedig termékenyek.

Előfordulhat, hogy ezeknek a rituáléknak szexuális vonásaik is voltak, mint ahogy köztudottan a termékenységet célzó varázslások esetében is eszközként szerepelt a szexualitásra utaló viselkedés. Sok fennmaradt vagy feledésbe merült brit szokásban erős szexuális szimbolikával találkozunk. Ezek talán a történelem előtti kor rítusainak a maradványait őrizték meg ? Például a májusfa körültáncolásának is szexuális és termékenységet kérő jelentése van. A 19. században még előfordult, hogy az avebury romok között a gyerekek májusfát állítottak, és azt körbetáncolták. Ez a szokás talán egyenes leszármazottja lehet a 4000 évvel ezelőtti szertartásnak…

Vajon miért fáradoztak annyit Avebury építői, hogy ilyen hatalmas színpadot építsenek ? Nyilvánvaló, hogy a rítusaik számára tágas térre volt szükségük. Ám miért kellett óriási kőtömböket felállítaniuk ? Ha feltesszük, hogy a férfi és nő szimbólumai lehettek, akkor érthető a jelentőségük ezeken az ünnepi szertartásokon. A modern kutatások vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a hatalmas, függőlegesen álló kövek magukba gyűjtve kisugározhatják a Föld természetes energiáját. Ezt tudományos eszközökkel történt mérések (!) és a varázsvessző is igazolta. Néhány érzékeny ember a puszta kezén érzi ezt az energiát…

A történelem előtti kor embere természetes közelségben élt a földdel, s feltehetően sokkal érzékenyebb volt a Földből kiáradó erőkre, mint a ma embere. Mindenesetre érdekes feltételezés, hogy az álló köveknek azáltal volt óriási jelentőségük a szertartásokon, hogy a résztvevők számára hozzáférhetővé tették a Föld energiáját. Ha a tudomány ezt bebizonyítja, akkor egy logikai lépéssel közelebb jutottunk ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy Avebury nemcsak termékenységi áldozatok színhelye volt, hanem egy prehisztorikus energiaforrás…

PENÉSZÍRTÁS

... és a Fáraó Átka probléma megoldása

Ilyen volt, ilyen lett...

  

HUMOR

A Veszprémben, 1989-ben végzettek Honlapja

Egyetemi sztorik...

  

VENDÉGKÖNYV

Írj bele...
  

E-mail

Küldhetsz e-mailt is...
  

TÜKÖROLDALAK

Hogy akkor is meg tudd nézni, ha a szerver bármiért nem elérhetõ... ezért javaslom a "bookmark"-ot...
Érdekes Történetek
Egyetemi sztorik
Penészirtás, és a...