Szabványok

 

Már i.e. 3000 körül, Babilonban volt törekvés a súlyok, és mértékegységek egységesítésére.

Ellenőrzésről, a legrégebbi feljegyzés egy Thébai Frízen látható, kb. i.e. 1400 körül, ez egy kőfaragót ábrázol, amint mér egy követ.

Angliában, a XI. században, a Céhtörvény értelmében, a királynak hatalmában állt az egységesség kikényszerítése.

Ekkor szakmai felügyelőket neveztek ki azért, hogy megnézzék, jó e, megfelelő e a munka ,azért hogy, a talált hibákat kijavítassák, és ezért a megfelelő büntetést kiróják a vétkesekre. Ezek a felügyelők, csak a jó, és hibátlan árut látták el a jóváhagyás pecsétjével.

1664.-ben, Samuel Pepys, az Admiralitás titkára felügyelőket nevezett ki, a hajógyártás közvetlen ellenőrzésére (megszabta a felhasználásra kerülő gerenda, vitorlavászon, horgony minőségét).

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy az egyre elterjedtebb szabvány, az ISO 9000 is, egy eredetileg 1979.-ben kiadott angol szabványon (BS 5750) alapul. Hazánkban az ISO 9000 szabvány 1987.-ben jelent meg.

Mielőtt egy érdekes történetre áttérnénk, fontosnak tartom itt tisztázni azt, hogy mit is jelent KONKRÉTAN, ha egy gyártó, szolgáltató cég rendelkezik ISO 9001, vagy ISO 9002 tanúsítvánnyal.

A közhiedelemmel, és a reklámok által sugalltakkal ellentétben NEM FELTÉTLENÜL jelenti a jó, vagy kiemelkedő minőséget. Ezek a szabványok azt biztosítják, hogy a termék, szolgáltatás minősége egyenletes, és ezt egy külső, független cég ellenőrzi. Ennyit jelent, és nem többet.

Magyarán, ha a termék vacak, de bevezetik a szabványt, akkor az mindig vacak lesz, de ha kiváló, akkor mindig kiváló. Még egyszer, NINCS köze ahhoz, hogy a termék milyen minőségű, CSAK az AZONOS minőséget garantálja ! (Lehet, pl. kőbaltát is gyártani ISO 9000 szabvány szerint, ami köztudottan, már nem korszerű termék…)

Kevesen tudják, hogy mi a különbség, ha ISO 9001, vagy ISO 9002 tanusítást látnak egy céggel kapcsolatban. Lényegében, mind két szabvány pontosan ugyanazt jelenti. Egyetlen különbség van csupán. Aki ISO 9002 minősítést kap, az adott technológia alapján dolgozik (pl. mindig ugyan úgy csinál parizert, túrót, ugyan úgy gyalul, vagy kereskedik). Lehet, hogy van fejlesztés a cégnél, lehet, hogy nincs, de biztos, hogy ha van is, erre nem terjed ki az ISO hatálya. Akinél viszont ISO 9001 minősítést láthatunk, ott BIZTOS, hogy van termék, szolgáltatásfejlesztés, tervezés, és ezt a szabványban rögzített módon végzik.

Tehát az, hogy a 9000 utolsó számjegye mekkora, ezen kívül SEMMI mást nem jelent. Ettől nem jobb, vagy rosszabb a cég minősítése…

És akkor most jöjjön egy meglepő történet:

Japán, az 50-es évek elején, segítséget kért az USA-tól, lerobbant gazdasága helyreállításához. Az USA kormánya nem szavazott meg Marsall segélyt, ami a Németeknél elindította a gazdasági csodát, hanem elküldtek EGY (!!) embert tanácsadónak. Edward Demming matematika, statisztika professzort.

Demming "egyetlen" dologra tanította meg a Japánokat: mit jelent a minőség, hogyan lehet a minőséget gyorsan beépíteni a gyártási folyamatba, mit jelent a minőség biztosítása, a minőség tanúsítása a modern iparban, körszerű kereskedelemben ?

A Japánok, nemcsak gyorsan elsajátították ezt, hanem tökéletesítették (szokásukhoz híven). Így született a "nulla hiba" fogalma, és elterjedtek a minőségi körök módszertanai.

Japánban a mai napig a legnagyobb elismerés egy vállalat számára, ha elnyeri az évente kiadott Demming díjat, ami az üzleti életben felér egy nemesi oklevéllel.

A 70-es évek elején az USA egyre több ponton érezte, hogy Japán komoly veszélyt jelent. Amerikai Multinacionális cégek visszacsábították Demminget.

Ettől kezdve a legkülönbözőbb TV csatornákon oktatta az amerikaiak millióit, a minőség módszertanáról. Demming 7 lépését, és a nagy pályatárs, JURAN professzor 10 törvényét, mint a minőség magasiskoláját emlegették. Alig volt amerikai gyár, ahol ezek ne lettek volna az üzem falára kifüggesztve.

A minőségnek, a mai napig három, egymással rokon, mégis eltérő filozófiája követhető nyomon: Japán, mindenek fölé helyezi az emberi tényezőket, az ember viszonyát a munkához, és a gyártási folyamathoz. Nagyban épít arra, hogy a dolgozók tevékeny részt vállalnak a munkafolyamatok javításában. Amerikai, prioritást ad a technikának. És általában azt vallja, hogy olyan gyártóegységet kell üzemeltetni, amelynek a működése eleve kizárja a hibalehetőséget. Ezen a koncepción némileg módosítottak, mert saját bőrükön tapasztalták, hogy a legtökéletesebb technikai berendezés sem tud hibátlanul működni, emberi kiszolgálás nélkül. Az Európai filozófia az 1980-as évek közepétől kezd hódítani. Lényegében ötvözi az előző két szemléletet.