Kémia

 

Igazság szerint, ennek kellene a legbővebb résznek lenni, hiszen vegyészmérnök lennék. De éppen ezért ennek a menüpontnak a feltöltése a legnehezebb, hiszen túl jól ismerem, és a legkönnyebben, szerintem, mint kívülálló tudod megítélni, hogy valami érdekes e ?

Minél jobban ismersz egy területet, annál természetesebb, amit "újdonságképpen" megtudsz !

Egyelőre azokat írom le, amik biztosan meglepőek lehetnek sokak számára, aztán, ha a visszajelzések szerint szükségessé válna, jóval részletesebben is bele tudok menni, egyéb, kémiát érintő területekbe is. Írd meg mi érdekel !!!

Ha az itt felsorolt kísérletek bármelyikét szeretnéd élőben is látni, akkor erre kérd meg a kémiatanárodat. SOHA ne kísérletezz egyedül, felügyelet nélkül, mert nem biztos, hogy mindent tudsz a felhasználandó anyagról, vagy a keletkező termékekről. Ezt pedig az ANYAG előbb utóbb megbosszulja, NE KOCKÁZTASS !!!

Tűzgyújtás vízzel

Talán elsőre hihetetlenül hangzik, de ez lehetséges. Több módon is. Igyekszem egy olyat leírni, amit otthon biztosan nem tudsz összebarkácsolni. Lényeg ebben a verzióban, az AlI₃ képződése. Alumínium, és jód port kell összekeverni, megfelelő arányban (ezt a kémiatanárod kiszámítja). A porkeverék alkotó elemei reagálni kezdenek egymással, amint néhány csepp vizet csepegtettek rá. A reakció igen heves, a keverék meggyullad. Most elárulok, egy olyan dolgot, amikhez hasonlókat a továbbiakban NEM teszek meg. Mintegy példaként arra, hogy a fenti, néhány piros sort valóban vedd komolyan: lehet, hogy nem tudod azt, hogy a szilárd jód szublimál, ezt a reakcióhő erősen meggyorsítja. Ezért, ha nem vagy körültekintő, a kísérlet környezetében MINDENT be fog vonni a jód (mindennek ilyen ronda lesz a színe), és ez csak nagyon lassan fog lekopni. A jövőben ehhez hasonló figyelmeztetéseim, mint már mondottam, NEM lesznek…

Vitaminok

Azt mindenki tudja, hogy fontosak a szervezet számára. Kevesebben tudják azt, hogy két csoportra oszthatók. Vízben, és zsírban oldódóra. A magyar konyha zsíros ételeket tartalmaz. Tehát biztosítja a zsírban oldódó vitaminok beoldódását. (Mellesleg a zsírban a fűszerek zamat anyaga is jobban oldódik, ezért ízletesek az ételeink !!). A mostani, Amerikából terjedő étkezési szokásnak, ami száműzni igyekszik az ételekből a zsiradékok felhasználását, mondván, hogy egészségtelen, bizony van egy hátulütője. A szervezetbe egyre kevesebb, zsírban oldódó vitamin kerülhet be, és erre már csak igen kevesen gondolnak…

A vitaminoknak van egy érdekes tulajdonsága, amit kihasználunk. Biztosan láttad már az ivóleveken, jobb sörökön, hogy c-vitamint (aszkorbinsavat) tartalmaz. A kozmetikai készítmények mindegyikében van e-vitamin. Az első vízben, a második zsírban oldódik, és a terméket "mellesleg" védi a levegő oxidációs hatásától, így a termék tovább őrzi meg minőségét.

Manapság divat lett, mindenféle formában a vitaminok bevitele a szervezetbe, pezsgőtabletta, nyalóka, különböző édességek, stb. formájában. Ezek azonban a vitaminok egyik csoportját (a vízben oldódókat viszik csak be!!!). Sokan azt hiszik, hogy ha nagy mennyiségben vesznek magukhoz vitaminokat, akkor irgalmatlanul egészségesekké válnak. De a szervezetet nem lehet becsapni. Ha a napi szükségesnél nagyobb mennyiség kerül be, akkor a felesleg nem raktározódik, hanem azonnal kiürül. Magyarán pénzkidobás, aki ezzel próbálkozik, az néhány óra múlva a WC-be juttatja a napi mennyiség fölötti vitamin adagot…

A Fáraó kígyója

Ezzel kapcsolatban van egy legenda, hogy igaz e vagy sem, senki nem tudja, mindenesetre a történet kering. A főbérlője, éppen ki akarta dobni azt az alkimistát, vegyészt, aki sok büdöset okozott, sok durrogás hallatszott ki a szobájából, ráadásul többhavi lakbérrel tartozott. Amint belépett a dühös főbérlő, éppen a Fáraó kígyójaként ismert kísérlet ment a szobában. A látványtól annyira meghökkent állítólag, hogy elfelejtette kidobni a "kellemetlen" lakót.

Mit látott ?

Egy kis borsószem nagyságú gipszgolyócskát, ami valamivel meg volt töltve. A gipszen volt egy lyuk, itt gyújtották meg a benne lévő fekete port. Aminek meggyulladása után, a borsónyi golyóból kishúj vastagságú, mintegy 25 - 30 cm hosszú "kígyó" tekergett elő. Valóban hihetetlen látvány, hiszen az előjövő "kígyó" térfogata több százszorosa annak a golyónak, ahonnan előjött. Ez úgy lehetséges, hogy a töltelék anyag égése során rendkívül laza szerkezetű hamu képződik, amit az égés során keletkező gázok "fújnak" ekkora méretűre. Mivel az égés során több mérgező anyag képződik, CSAK és KIZÁRÓLAG szabadban, vagy elszívófülke alatt lehet elvégezni. Mivel veszélyes kísérletről van szó, nem nevezem meg azt az anyagot, amivel meg kell tölteni a gipsz golyót. Ennek a látványnak van egy veszélytelenebb verziója is, más anyagokkal. El kell, hogy mondjam, ez utóbbit nem próbáltam ki, csak az elsőt. Ez utóbbi kipróbálása azért maradt el, mert nem tudtunk nagy mennyiségű szivarhamut beszerezni. De állítólag működik ez is, és hasonló látványt ad. Szóval szivar, vagy cigaretta hamut kell kupacba rakni (2 - 3 evőkanálnyit). Ebbe úgy kell három pasztillát belenyomni, hogy azoknak csak a vége lógjon ki, és lehetőség szerint érjenek össze. Ez a három pasztilla, a következő anyagokból áll: az egyik porcukor, a második szódabikarbóna, a harmadik "szálika". Erre, az így elkészült kupacra annyi deneturált szeszt kell csöpögtetni, hogy az egész átitatódjon. Középen, ahol a pasztillák összeérnek, kell meggyújtani, és állítólag egy hasonló, de veszélytelen látványban lehet részed.

Gyémánt

Igen gyakori, gyakorlatilag, más kristályszerkezetű szén, ami nagy nyomás, és hőmérséklet hatására alakul ki. Ezen az elven készítik mesterségesen is. Körülbelül a ceruzabéllel (grafittal) azonos gyakoriságú. Ára azért magas, mert a világ gyémánt kereskedelmét, gyakorlatilag egy cég (DeBeers) tartja ellenőrzése alatt. Ha egy új bánya nyílik, igyekszik felvásárolni, a kibányászott gyémánt döntő többségét visszatartják, ezzel keltve a ritkaság illúzióját (végül is így valóban ritka, hiszen csak szabályozott mennyiség kerülhet a piacra, a többit trezorokban őrzik…)

Kémiai virágoskert

Ez egy igen látványos kísérlet. Vízüveg oldatba kell színes, nehézfémsó kristályokat dobni (bár azt mondtam, hogy nem lesz több figyelmeztetés, de nem tudom megállni, hogy el ne mondjam ismételten, egyedül ne kísérletezz, mert, pl. ezek a sók erős mérgek, de a jövőben már tényleg nem figyelmeztetlek semmire…). A következő fog történni, néhány óra múlva, már jól láthatóan. A fémionok a vízüveggel szilikátot alkotnak. Ez egy félig áteresztő hártyaként jelenik meg. Ezen a hártyán bediffundál a víz, és a belső nyomástól a hártya megreped, ismét szilikát képződik. Ezen folyamatok ismétlődése miatt "növekszenek" a "növények".

El nem égő cérna

Ha egy megfelelően kezelt, vékony cérnaszál mellé egy kezeletlent teszünk, és mind kettőt meggyújtjuk, akkor a kezeletlen azonnal hamuvá válik, míg a kezelt látszólag elég, de a cérna mégsem szakad el. Ez könnyedén elérhető, ha TÖMÉNY timsó oldattal itatjuk át a cérnát.

Termit

Ez egy veszélyes kísérlet, ezért a felhasznált anyagokról nem mondok semmit, a tanáraid úgy is tudni fogják. Ez egy olyan porkeverék, ami rendkívül gyors, és heves reakció keretében, meggyújtása után, megolvasztja a vasat. Ezt a reakciót használták ki a vasúti sínek, speciális, egész felületen kötődő hegesztésekor (és az egyik filmjében MacGyver, ezen az elven alapulva vágott át egy vasajtót).

Áramforrás almából

Ha réz és vas drótot dugsz egy gyümölcsbe, akkor galvánelem keletkezik, a gyümölcs leve az elektrolit. LCD kijelzős óra működtetéséhez már elegendő az így kapott feszültség.

Nyomelem bevitel régen

Az előzőről jutott az eszembe, tudtad, hogy régen a nagymamák mit csináltak, hogy a kisgyerekek ne legyenek vas hiányosak ? Vasszögeket dugtak almába, és néhány nap múlva, amikor az almasav beoldott a vasból, a szögeket kihúzták, és az almát etették meg a gyerekkel. Ma már ennél jóval higiénikusabb nyomelem beviteli lehetőségek is vannak (pl. pezsgő tabletta).

Írás a vízre

Ha kénhidrogént meggyújtunk, a láng hegyével lehet víz felszínre írni (ez persze csak úgy lehet, ha gumicsövön vezetjük a gázt üvegcsőbe, és ennek a végén gyújtjuk meg a gázt). A kénhidrogén, gyakorlatilag a ciánnal azonos erejű méreg, de annyira büdös (záptojás szagú), hogy gyakorlatilag, szinte lehetetlen belélegezni a veszélyes mennyiséget. Ezt nagyon kevesen tudják, ezért írtam le.

Cián

Az előzőről jutott eszembe, a közhiedelemben az van, hogy a cián keserűmandula szagú. Ez valóban így is van, de a cián, belélegzés után, azonnal, ideiglenesen bénítja a szaglóközpontot. Tehát, ha valaki tartósan érez "cián" szagot, akkor az biztosan nem cián, hanem benzaldehid. A ciánt, valójában 1 - 2 másodpercig lehet érezni, és utána észrevétlenül beszippantható a végzetes mennyiség, ha csak valaki "frissen bejöve" meg nem érzi időben. Ha vigyáz az ember, akkor persze nem lehet gond. (Ha még nem mondtam volna, diplomamunkámban cián komplexek oxidációját vizsgáltam, UV fény hatására)

Óleum

A 100 %-os kénsav képes oldani kéntrioxidot, ez az óleum, ami "több mint 100 %-os" kénsav.

Gyengesavak

Ha nem ismered őket, talán meglepő, hogy esetükben, ha növeled a koncentrációt, akkor egy darabig nő az oldat savassága (pH-ja csökken), de egy koncentráció fölött, ami anyagonként más és más, már csökken a savasság. Ha ezt ábrázoljuk, lényegében egy haranggörbét kapunk. Ennek az az oka, hogy a nagyobb koncentráció, visszaszorítja a disszociációt, ezért csökken a szabad hidrogénion mennyiség, tehát a savasság.

Keszon

Ez ugyan nem a kémiához tartozik, de most jutott eszembe, később, lehet, hogy ezt egy másik helyre illesztem be. Nyílván hallottál arról, hogy a búvárok, nagy mélységből csak úgy jöhetnek fel, ha bizonyos mélységenként, adott időt eltöltenek, különben keszon betegséget kapnak. Kevesen tudják, hogy miből is áll ez a betegség, pedig szinte mindenki "szimulálja" nap, mint nap, amikor kinyit egy szénsavas üdítőt, ásványvizet. A nagy mélységben, a nyomás hatására, nitrogén oldódik be a vérbe, (ahogy a széndioxid a palackban lévő folyadékba). Ha a búvár gyorsan jönne fel, akkor a nyomás hirtelen csökkenne, és a beoldódott nitrogén "kipezsegne", ezt látod, amikor gyorsan lecsavarod a kupakot a szénsavas üvegről. Ez a buborékképződés a véráramban végzetes is lehet. De ha lassan jön fel a búvár, és bizonyos mélységeknél hosszabban elidőzik, akkor a nitrogén "baj nélkül" oldódik ki a vérből. Ezt te is tudod szimulálni, ha elég ügyes vagy, és lassan csavarod le a kupakot, akkor, abban sem képződik buborék.