Érdekes 10

Érdekes 10

( 2002.)

Ausztria kiadta Amerikának az "évszázad csalóját"

Párizs, 2002. június 10. (MTI) - Sholam Weisst, az "évszázad csalóját vasárnap hajnalban egy titkos akció keretében Ausztria kiadta az Egyesült Államoknak - derült ki hétfõn Weiss ügyvédeinek tiltakozásából. Az egyedülálló eset fõszereplõja hamisított csekkekkel megvásárolt egy amerikai biztosító intézetet, majd eltulajdonította számos idõs biztosított pénzét, összesen 538 millió eurónak megfelelõ összeget, s ezért az Egyesült Államokban távollétében 847 évi börtönre ítélték.

Weiss, aki még az ítélet elõtt megszökött, 2000 októberében került rendõrkézre Bécsben, s a bécsi tartományi bíróság - amely eredetileg a kiadatás ellen döntött - a legfelsõ bíróság által visszautalt ügyben egy hónappal ezelõtt arra jutott, hogy Weisst mégis ki kell adni.

Ügyvédei a legkülönfélébb igazságügyi instanciákhoz fordultak egészen az Európai Törvényszékig, azzal, hogy Weiss nem volt jelen az amerikai tárgyaláson, így nem volt tisztességes az eljárás, továbbá hogy Amerikában a 847 év tényleges életfogytiglani börtönt jelent, míg Ausztriában mintegy tízéves szabadságvesztéssel lenne büntethetõ a tettes.

Végül az igazságügyi minisztérium kiadatási utasítását az ügyvédek még felül akarták vizsgáltatni a közigazgatási bírósággal és még várták az osztrák Alkotmánybíróság állásfoglalását is, s arra hivatkoznak utólag, hogy a közigazgatási bíróság a döntésig a kiadatás halasztásáról intézkedett, így súlyos jogsértés történt azzal, hogy Weisst éjnek évadján kivitték a repülõtérre és egy magánrepülõgéppel elszállították a floridai Orlandóba.

Az ügyvédek érvelése szerint Weissnek Amerikában semmilyen módja nincs jogorvoslatra, így egész életét rács mögött fogja tölteni. A bécsi igazságügyi minisztérium viszont arra hivatkozik, hogy a halasztó intézkedést továbbították annak a vizsgálóbírónak, akihez az ügy került, s a fõhatóság kénytelen tiszteletben tartani a független bíró azon döntését, hogy Weiss a bécsi bíróságok további döntéseinek meghozataláig is kiadható.

Tûzriadó a Nemzetközi Ûrállomáson

Houston, 2002. június 11. (MTI) - Tûzriadót jeleztek hétfõn a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) mûszerei, miközben az új személyzet - az 5. expedíció - átvette az elõzõ, 4. expedíciótól az ûrállomás vezénylését; ám hamarosan kiderült, hogy nincs tûzvész az ISS- en.

- Ilyen téves riadó, ha nem is sûrûn, de elõfordul; valószínûleg az ûrállomás lakóterében lévõ por miatt - magyarázta újságíróknak a texasi Houstonban, a Johnson ûrközpontban Rick LaBrode, az ûrállomás munkájáért felelõs igazgató. - Az ûrállomáson lévõ füstérzékelõk nagyon érzékenyek, és amikor az átlagosnál több személy van az állomáson, jobban felkavarodik a levegõ, és több por szállong a légtérben. Jelenleg 10 ûrhajós van az ISS-en: a két héten belül hazainduló 4. expedíció három tagja, s az Endeavour ûrsiklóval pénteken érkezett hét ember. Közülük hárman maradnak több hónapon át az ISS lakói, a többiek még júniusban visszatérnek a Földre az ûrsiklóval.

Hétfõi munkanapjukon az ûrhajósok folytatták a pénteken az Endeavour ûrsikló által szállított, mintegy öt tonna tömegû élelmiszer és tudományos berendezés átrakodását az ûrállomás rakterébe, és elõkészítették a Canadarm2 robotkart a keddi "ûrsétán" végrehajtandó szerelési feladathoz.

Virágzik a Tisza Csongrád és Szeged között

Szeged, 2002. június 12. (MTI) - Ismét virágzik a Tisza, a rövid életû kérészek hosszú évek után ismét násztáncukat járják a folyó felett Csongrád és Szeged között.

Török Imre György, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetõje az MTI érdeklõdésére elmondta: az elmúlt években a folyó szennyezettsége miatt elmaradt a kérészek nászrepülése.

- Idén azonban a korábban jellemzõ június végi tiszavirágzás helyett már június elsõ hét végéjén láttunk rajokat a folyó felett - mondta az igazgató.

Magyarázta szerint tiszavirágzásként ismert jelenség a kérészek nászrepülése a folyó felett, amelynek során a hímek a víz felszínén megtermékenyítik a nõstényeket, majd elpusztulnak.

A rovarok évekig a Tisza iszapjában fejlõdnek, majd az utolsó szakaszban szárnyakat növesztenek és kirepülnek, de csak egy-két napig élnek.

A szakember szerint a mostani alacsony vízszint, hiszen a kérészek a kis vizekbe teszik lárváikat, valamint a megfelelõ vízminõség és a meleg idõ is hozzájárult ahhoz, hogy a Csongrád-Szeged szakaszon, valamint a Maros-torkolatnál megjelenjenek a rovarok rajai a folyó felett. Rámutatott: a szennyezettségre érzékeny rovarok virágzása a Tiszán azt jelenti, hogy ismét elfogadható a folyó vízminõsége.

Török Imre György úgy vélte, mindez azt jelenti, hogy a ciánszennyezés nem pusztította ki a folyó iszapjában lévõ rovarok lárváit, bár azt szerinte továbbra sem tudni, hogy a nehézfém-szennyezés milyen károkat okozhatott esetükben.

Szegedi és nem amerikai a pikkelysömör új gyógymódja

Budapest, 2002. június 13. (MTI) - Eredetileg szegedi, nem pedig amerikai a pikkelysömör új lézeres gyógymódja - közölte Kemény Lajos egyetemi tanár az MTI-vel.

Kemény Lajos utalt az MTI június 11-i berlini hírére, amely a ZDF televízióban elhangzottak alapján beszámolt arról, hogy a pikkelysömörben szenvedõ betegek milliói számára nyújthat segítséget egy új amerikai gyógymód, amellyel tavaly õsz óta a hanaui bõrklinikán is folytatnak már vizsgálatokat.

Kemény Lajos tájékoztatása szerint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) bõrgyógyászati klinikáján az általa vezetett munkacsoport alkalmazta elõször a "308 nm xenon chloride (XeCl) excimer" elnevezésû speciális lézert bõrbetegségek kezelésére.

Hozzátette: rangos tudományos újságokban közölték az SZTE kutatási eredményeit, amelyek szerint ez a kezelés hatékonyabb az eddigiekben leghatékonyabbnak talált fénykezelési formáknál.

Megjegyezte: a szegedi, majd az amerikai kutatók eredményei szerint a xenon chloride lézer más, UV-fényre jól reagáló betegség, például a festékhiány bizonyos formáinak terápiájára is hatékonyan alkalmazható.

Az egyetemi tanár közlése szerint a szegedi bõrgyógyászati klinika után az Amerikai Egyesült Államokban is elkezdték a 308 nm XeCl lézerrel a pikkelysömör kezelésének klinikai vizsgálatait.

Ismeretei szerint a szegedi munkacsoporttal megegyezõen, az amerikaiak is eredményesen kezeltek ezzel a lézerrel pszoriázisos betegeket.

Kemény Lajos szerint az új eljárás elõnye, hogy a lézerrel célzottan kezelhetõk a bõrelváltozások.

Magyarázata szerint elõnyös az is, hogy a lézer által kibocsátott fénysugár a betegségek kezelésében leghatékonyabb hullámhossztartomány közepén van, és az úgynevezett nem hasznos hullámhosszakat nem tartalmazza.

Az egyetemi tanár ismertetése szerint a lézerrel a beteget hetente kétszer kell kezelni, az egyébként szokásos heti 4 vagy 5 fényterápiás kezelés helyett.

Tapasztalata az is, hogy a lézeres gyógymód mellett kevesebb, igen költséges helyi kezelésben alkalmazott gyógyszeres készítményre van szükség.

Kemény Lajos szerint mivel a lézeres kezelés gyors és ambulánsan megoldható, csökken a pikkelysömörben szenvedõ fekvõ betegek, ezzel együtt az általuk igénybe vett táppénzes napok száma.

"Lajhármadár": a leglassúbb postagalamb

Hessisch Lichtenau, 2002. június 15. (MTI-Panoráma) - A Hessen körzetben lévõ Hessisch Lichtenau "büszkélkedhet" a világ leglassúbb postagalambjával: a madár öt év alatt tette meg a 220 kilométeres utat Wiesbadenbõl vissza "otthonába".

Ez a teljesítmény napi 125 méteres átlagsebességnek felel meg, óránként pedig alig több mint öt méteres tempónak, így aztán ez a postagalamb még a csigák között sem tartozna a fürgék közé.

A "lajhárgalamb" tenyésztõje, Oswald Drescher szerint egy normális sebességgel repülõ galambnak másfél órára lett volna szüksége a 220 kilométeres táv megtételére.

Drescher elmondta, hogy galambját már régen elveszettnek hitte. Néhány nappal ezelõtt azonban váratlanul meglátta a madarat a galambdúcban. Feltehetõen a csaknem öt évet egy másik galambkedvelõnél töltötte - áll a dpa jelentésében.

Kocsitoló verseny

Kocs, 2002. június 16. (MTI) - Tatabányai sikerrel ért véget a hét végén a Komárom-Esztergom megyei Kocs községben megrendezett kocsitoló verseny.

A minden eddiginél több, 20 férfi és egy helybéli nõi csapat közül - amelyek öt-öt fõbõl álltak - ugyanis a tatabányai gárda tolt végig legrövidebb idõ alatt egy 3,5 mázsa súlyú szekeret Kocs mintegy két kilométer hosszú dimbes- dombos fõutcáján, s ezzel megelõzték az eddigi háromszoros gyõztes tatai csapatot.

Jól szerepelt a versenyen az olaszországi Montebellonából érkezett két gárda: negyedik és hetedik helyezésével bizonyította, hogy a lakóhelyükön is élõ, mókás néphagyományt nem csak ismerik, hanem gyakorolják is.

A mostani rendezvénynek egy neves szegedi sportember volt a díszvendége.

Aranyi László egy körülbelül 300 kilogramm súlyú szekeret június 7-tõl egy hét alatt húzott el a kocsi rendezvényre azzal a céllal, hogy aktív mozgásra és egészséges életmódra ösztönözze a lakosságot.

Mick Jagger is lovag lett

London, 2002. június 15. (MTI) - Lovagi címet ajándékozott szombaton II. Erzsébet királynõ Mick Jaggernek, a Rolling Stones együttes énekesének a zene területén végzett tevékenyégéért.

Mick Jagger, aki július 26-án lesz 59 éves, a királynõ jubileuma alkalmából felterjesztettek között kapta meg a lovagi címet, olyan mûvészek társaságában, mint a drámaíró Harold Pinter és a londoni Királyi Nemzeti Színház rendezõje, Trevor Nunn. Hírek szerint Jagger lovaggá ütését az egyik legnevesebb rajongójának számító Tony Blair miniszterelnök javasolta, "a brit zene terén nyújtott szolgálataiért". Ugyancsak lovagi címet kapott Bobby Robson egykori labdarúgó, a Newcastle United edzõje.

Mick Jagger - vagyis immár hivatalosan Sir Michael Philip Jagger - kicsapongó életmódja, a sajtó és a televíziók által folyamatosan reflektorfényben tartott nõügyei és kábítószeres botrányai miatt már többször elesett e kitüntetéstõl. Elton John 1997-ben Paul McCartney 1996- ban lett lovag "a brit zene terén nyújtott szolgálataiért" - igaz, Sir Paul esetében a kitüntetés odaítélése mellett komoly érv volt az a jelentõs támogatás is, amelyet az egykori Beatle kulturális és jótékonysági létesítményeknek nyújt.

Sikeres kísérlet elektronikus szemmel

Lisszabon, 2002. június 17. (MTI-Panoráma) Egy portugál idegsebésznek sikerült elektronikus szemek segítségével részben visszaadnia egy vaknak a látását.

Az eljárás lényege, hogy a páciens agyának képeket elõállító részét 16 elektród segítségével mini komputerhez kapcsolják, majd azt miniatûr kamerához csatlakoztatják. A szemüvegre hasonlító szerkezet segítségével a vakok ezután legalábbis térbeli tájékozódásra képesek és felismerik a tárgyak körvonalait. Jelenleg egy ilyen mûtét körülbelül 75 000 dollárba kerül - olvasható az AFP jelentésében.

A sikeres lisszaboni mûtétet végzõ sebész, Joao Lobo Antunes a Diario de Noticias címû portugál lapnak elismerte, hogy az eredmények ellenére az eljárás tökéletesítésre szorul. Így például nem teljesen küszöbölték még ki a mûtéti beavatkozás során elõállható fertõzés veszélyét.

Munkahelyi flörtráták

London, 2002. június 18. (MTI- A dolgozó nõk 61 százaléka úgy érzi, hogy a munkahelyi flört lelkesíti õt és erõsíti a versenyszellemet. A Top Santé címû brit magazin felmérése szerint a hölgyek 83 százalékának legyezgeti a hiúságát, ha egy férfikolléga vagy felettes közeledik hozzá, és csak 13 százalékuk él panasszal emiatt.

A magazin 5000 dolgozó nõt kérdezett meg. Mint kiderült: a nõk tíz százaléka keveredett kalandba a fõnökével. Ebbõl a 10 százalékos "mezõnybõl" 11 százaléknál házassággal végzõdött a dolog, 12 százaléknál pedig jótékony hatással volt az illetõ hölgy elõmenetelére a cégnél.

A fõnöki kapcsolatokon túl, négy megkérdezett nõ közül három számolt be arról, hogy flörtölt már kollégával, de csak 28 százalékuk merészkedett messzebbre, és lépett szexuális kapcsolatra.

Tíz megkérdezett nõbõl kilenc gondolja úgy, hogy túlzottan is kimeríti a családi és a munkahelyi kötelezettségek együttes teljesítése, és úgy érzi, ez káros testi és lelki állapotára. Hatvanhárom százalék úgy találja, hogy a munka miatt idõ elõtt megöregszik, 88 százalékuk pedig állandó stresszre panaszkodik.

A dolgozó nõknek igazán elegük van a mindent elvégzõ szupernõkbõl - állítja Juliette Kellow az életmód magazin szerkesztõje, aki szerint ideje sutba dobni ezt a modellt.

Bonsaibika és pónitehén

Rockwell, 2002. június 19. (MTI-Panoráma) - "Póniteheneket" és bonsaibikákat tenyészt egy amerikai farmer. Dustin Pillardnak már mintegy félszáz apró marhája van, az állatok magassága még a 90 centit sem igen éri el.

A gazdának a törpetehenekkel, illetve a tehenek "törpítésével" az a célja, hogy a marhák ölebi bánásmódot kapó "szobatehenek" legyenek. Pillardot azonban nem fogja lehangolni az sem, ha nem lesznek kapósak törpemarhái, mint mondja: "Szeretem ezeket az állatokat, és már csak az újdonság kedvéért is kész vagyok tenyészteni õket."

"Minigulyájának" legkisebb felnõtt állata egy 84 centiméter 9 milliméter magas bika. A legnagyobbja nem egész 6 centivel haladja meg a legkisebb méretét. Súlyuk 140-170 kilogramm között van. A "bonsaimarhák" ára 1000 dollárnál kezdõdik - jelentették a hírügynökségek.

Asztma ellen eleven hal ?

Haidarábád, 2002. június 20. (MTI) Megtalálták az az egyre több ember kínzó betegség, az asztma biztos ellenszerét. Az eljárás biztos gyógyulást eredményez, amennyiben a krónikus légzõszervi megbetegedésben szenvedõ páciens három egymást követõ esztendõben aláveti magát a kezelésnek és ráadásul még 45 napon át különleges diétát is tart - állítják a módszer hívei.

A módszer elsõ hallásra kissé szokatlan: az eleven hal szájába tömik a sárga csodapasztát, mielõtt még a hal eltûnne az asztmás beteg torkában.

Az eljárásnak az a lényege, hogy a tíz centiméter hosszú hal a gyomorig megtett út közben vergõdésével fellazítja a légcsõben lerakodott lepedéket, mielõtt még a gyomor a sárga gyógypasztát megemésztené.

A terápia sikerében rendíthetetlenül bízó mintegy félmillió pácienst az idén is különrepülõgépek, vonatok és autóbuszok szállítják India különbözõ részeibõl Haidarábádba a kezelést végzõ Bathini Goud családhoz. "Ha a páciens betartja az utasításokat, úgy kezeskedünk száz százalékos gyógyulásáért, függetlenül attól, hogy milyen elõrehaladott állapotban volt már az asztmája" - mondja Bathini Visvanath családfõ. Aki vállalja, hogy a monszunesõzések kezdetének egy meghatározott napján Haidarábádba utazik, ott ingyen kapja a gyógyszert a családtól.

A titokzatos sárga paszta receptjét a család egyik õse egy szentként tisztelt hindutól kapta, nagyvonalú vendégszeretete jutalmaként. Összetétele azóta is hétpecsétes titok, mert a család nem akarja azt kereskedelmi forgalomba bocsátani.

A szent életû férfi ugyanis annak idején figyelmeztetett: a paszta elveszíti gyógyító hatását, mihelyt az üzletekbe kerül. Goud csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy az elkészítéséhez használt víz a családi birtok egy megáldott forrásából ered.

Évente százezren zarándokolnak India minden részébõl Haidarábádba: olyan emberek, akik esküsznek a kezelés gyógyító hatására. Viharos széllel és rossz idõvel dacolva a szabadban táboroznak a gyógyulást keresõk, és seregük évrõl évre gyarapszik. "Hosszú az út ide és hosszú itt a várakozás, de végül is csekély ár ez azért, hogy egész életünkre megszabadulunk egy krónikus betegségtõl" - vélekedik Manisa Gulati, aki Bombaybõl érkezett.

Az orvosok ellenben hallani sem akarnak a kezelésrõl. "Úgy gondolom, hogy inkább pszichológiai, semmint orvosi jelenséggel állunk szemben" - jelentette ki A.V.S. Reddy, a légúti megbetegedések szakorvosa a haidarábádi kórházban. A kezelés klinikai hatásosságáról nem léteznek statisztikai felmérések. "Az igazat megvallva, alig találkoztam még pácienssel, aki teljesen meggyógyult volna ettõl a hal- kúrától" - jegyezte meg Reddy.

Egy kalkuttai páciens viszont elmondta az AFP-nek, hogy krónikus asztmában szenvedett és csak a szteroid- gyógyszerek tartották életben. Amióta azonban valaki hat éve errõl a gyógymódról tájékoztatta, rendszeresen elmegy Haidarábádba és nincs szüksége többé más gyógyszerre.

Ismét egy kisbolygó süvített el a Föld mellett veszélyes közelségben

Párizs, 2002. június 20. (MTI) - Mindössze 120 ezer kilométer távolságban süvített el a Föld mellett június 14-én egy kisbolygó, és a csillagászok három nappal ezt követõen észlelték az égitestet - jelentette be csütörtökön több tudományos intézmény.

A kisbolygó azonban - ha becsapódott volna a Földbe - világméretû katasztrófát nem okozott volna, mint az feltehetõen történt 65 millió évvel ezelõtt, amikor egy termetes aszteroida ütközése planétánkkal okozhatta a dinoszauruszok uralmának a végét. A múlt héten Földközelbe került, 2002 MN-re elkeresztelt égitest ugyanis mindössze 120 méteres, de ezzel a méretével is körülbelül akkora kárt tehetett volna, mint 1908-ban a Szibériában becsapódott Tunguzka meteorit, amely 2 ezer négyzetkilométernyi erdõs területet tarolt le.

Legutóbb március 8-án került veszélyes közelségbe a Földhöz egy kisbolygó, és azt is csak négy nappal azután észlelték, hogy "továbbállt". Az a kisbolygó azonban jóval kisebb - 50 méteres - és jóval távolabbra - 463 ezer kilométerre - süvített el a Föld mellett. A 2002 MN viszont a Hold pályáját keresztezte, tekintve, hogy égi kísérõnk közepes távolsága tõlünk 384 ezer kilométer.

A mostani esetnél is közelebbre - 105 ezer kilométerre - legutóbb 1994 decemberében közelítette meg a Földet egy 10 méteres kisbolygó.

Ûrkutatás - Hunyorgó bolygócsira, születõ bolygó ?

Washington, 2002. június 23. (MTI-Panoráma) - Az Egyszarvú csillagképben lévõ KH 15D jelû csillag "hunyorog", szabályos idõközönként fényét eltakarja tõlünk valami - vették észre néhány éve a Connecticut állambeli Wesleyan Egyetem csillagászai. Vajon mi az a rejtélyes valami, amely rendszeresen mintegy napfogyatkozást okoz a csillagnál, ugyanis annak fényét szabályos idõközönként körülbelül kéthetes idõszakra teljesen eltakarja.

Bolygó létét eleve kizárták a tudósok, tekintve, hogy a tõlünk 2400 fényévre lévõ - egyébként a mi Napunkhoz hasonló - KH 15D csillag a becslések szerint mindössze 3 millió esztendõs. Ez az életkor a csillagok esetében még a csecsemõállapotot jelenti, így nem valószínû, hogy KH 15D máris planétákkal vegye körül magát. A mi anyacsillagunk, a Nap például 4,6 milliárd éves.

Az egyetem kutatói hat esztendei megfigyelés után a héten ismertették a csillag 48,3 napos periódusú fényességváltozására adható magyarázatot. E szerint az csillag körül egy olyan por és apró kõdarabok alkotta gyûrû jöhetett létre már a KH 15D születését követõ viszonylag rövid idõszakban, amelybõl majd "összeállhatnak" a csillagnak a bolygói. Ebben a felhõben egy törmelékcsoport már össze is rázódott, és a csillag elõtt rendszeresen igen közel elhaladva takarja el az égitest ragyogó fényét. De az is lehet - vélik a csillagászok - hogy e törmelékdarabok egyike- másika immár egyfajta bolygócsírával ér fel.

A felfedezés több szempontból is érdekes. Egyebek között azért, mert az eddigi feltételezések szerint egy csillagnak 3 millió évesnél néhány millióval idõsebbnek kell lennie, hogy megkezdõdjék körülötte a bolygóképzõdés. Most kitûnt: lehetséges ez már egy csillag zsenge ifjúkorában is.

Emellett a KH 15D esete az esetleges bolygókezdeménnyel fontos adalék lehet annak a kérdésnek megválaszolásához is, hogy miként születnek a bolygók egy Nap-szerû csillag környezetében - például mi történhetett a mi Naprendszerünk keletkezésekor.

Cindy Crawford ûrturista lesz ?

Moszkva, 2002. június 20. (MTI) - Szívesen a világûrbe utazna orosz ûrhajósok társaságában Cindy Crawford, a világ egyik legismertebb topmodellje. A sztár errõl csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján beszélt.

A modellkedés mellett az utóbbi években filmes karrierrel is megpróbálkozó csillagnak azonban nincs ideje galaktikus odüsszeiákra: legfeljebb egyhetes "kirándulást" tenne a kozmoszban.

Az ûrutazás részleteirõl egyelõre nem esett szó, de Valerij Korzun, a nemzetközi ûrállomás orosz parancsnoka már korábban jelezte, hogy szívesen látná az állomás fedélzetén a világhírû szépséget.

Cindy Crawford a Mercury nevû divatcég meghívására érkezett Moszkvába, ahol a svájci Omega új bizsukollekcióját mutatja be az orosz fõváros egyik luxusbutikjában. A tervek szerint meglátogatja Moszkva nevezetességeit, köztük a Kreml épületét, csakúgy, mint a belváros legelegánsabb üzleteit. Õ adja át annak a rajzpályázatnak a díját is, amelyet az õ megmintázására írtak ki moszkvai képzõmûvészeti fõiskolások körében. Mindössze egynapos moszkvai tartózkodás után a világsztár Szentpétervárra utazik.

A topmodell elmondása szerint bár negyedszer jár Moszkvában, csak most tudta jobban szemügyre venni az embereket, mivel korábbi útjaira mindig télen került sor, amikor csak bundákat és sapkákat látott. Most viszont az a benyomás alakult ki benne, hogy "a moszkvaiak nagyon szépek."

"Telefog"

London, 2002. június 21.(MTI-Panoráma) - Fogtelefon kifejlesztésén munkálkodnak brit mérnökök, illetve olyan fogpótláson, amely mobiltelefonhoz hasonlóan mûködik.

Tárcsája persze nem lesz a készüléknek, sõt nyomógombok sem igen akadnak rajta, amelyeket a nyelvvel lehetne pittyegtetni. Viszont hívások fogadására kémeknek is kiválóan alkalmas lesz a fogtelefon - avagy "telefog" -, amelyet fogorvosok rutinosan építhetnek be a telefonigénylõk fogsorába.

A készülék lényege, hogy a hívó fél hangja digitális rádiójelként érkezik a fogba, amelyben az egy parányi vibrátor átalakítja rezgéssé, és a csontok rezonanciája által továbbítja hallható beszédként a belsõ fülnek.

A "telefog" nagy elõnye, hogy senki más nem hallhatja, mit mond a hívó fél. Ez nem csupán a titkosság miatt fontos, hanem azért is, mert nem zavar senkit. Így aztán a "telefogat" színházban, moziban sem kell gazdájának kikapcsolnia - jelentették a hírügynökségek.

A két brit mérnök - James Auger és Jimmy Loizeau - már tesztelte találmányát és mint mondták, a mai microchipek parányi méreteit tekintve, pillanatokon belül beültethetõ a készülék egy fogba.

Városi verejtéktoplista

Chicago, 2002. június 23. (MTI-Panoráma) - Megszületett a városok verejtéktoplistája az Egyesült Államokban. Hasonló rangsorolás még sohasem történt.

Az izzasztás gyõztese - óránként több mint egy literrel - a Texas állambeli San Antonio lett. Az egy liternyi verejtékezés nem puszta ücsörgés, hanem egy órányi gyaloglás esetén áll.

A városok verejtéklistájának következõ helyét is texasi település szerezte meg: Dallas-Fort Worth. Utána New Orleans következik (Louisiana), majd újra texasi város jön: Houston. Ötödik a floridai West Palm Beach.

A listán összesen ötven város szerepel. Izzasztási erejüket a nyári hónapok átlagos hõmérséklete és páratartalma alapján kalkulálták ki, minden egyes napra egy órányi sétával számolva, azaz összesen 92 órányi gyaloglással - jegyezik meg a hírügynökségek.

Hölgyek borotvával

Bécs, 2002. június 24. (MTI-Panoráma) - Ilyenkor, nyáron a hölgyek lenge ruházata elég sok bõrt mutat, nem is szólva a fürdõruhákról: ez indította a borotvakészülékeket és fõleg pengéket gyártó Gilette céget annak tisztázására, hogyan és mennyire foglalkoznak a nõk a szõrszálak irtásával.

Az NFO közvélemény kutató intézet által végzett, és hétfõn közzétett felmérés 13 európai országban kutatta a nõk borotválkozási szokásait személyes interjúkban.

Nos, kiderült, hogy Ausztriában ugyan csökken, de Európában összességében nõ a gyengébb nem körében azoknak a száma, akik rendszeresen megszabadulnak a lábukon, hónaljukban, vagy az úgynevezett fürdõruha-csíkon lévõ szõrzettõl.

A szõrnek valamilyen módon hadat üzenõ nõk Németországban és Ausztriában vannak a legkevesebben, számuk a megkérdezettek 33 százalékát teszi ki. Az élen a brit lányok-asszonyok járnak, akik közül 75 százalék borotválkozik vagy epilál, míg Spanyolországban és Olaszországban 70 százalékuk teszi ezt. Lengyelországban 57, Szlovákiában 56, Csehországban 55 és Magyarországon a nõk 40 százaléka teszi valamilyen módon simává a bõrét.

Nem meglepõ, hogy a hozzáállás a kortól is függ: a 14-19 évesek közül 52, a 20-24 évesek között 71, a 25-34 évesek között 58 százalék szõrtelenít, de a 65 éves kor feletti dámák közül már csak 2 százalék tartja ezt szükségesnek.

A felmérésbõl az is kiderült, hogy ma is a legrégebbi módszer a legnépszerûbb: a vizes borotválás eljárását választják a legtöbben, de egyre nõ azoknak a száma, akik a szõrszálakat gyökerestõl kiirtó epiláláshoz folyamodnak: ezt 1999-ben 11, tavaly már 14 százalék alkalmazta - derült ki (a pengegyártó cég számára felette fontos) felmérésbõl.

24 millió dollárért kelt el egy Picasso-akt

London, 2002. június 26. (MTI) - Az idei mûkincs- árverések csúcsösszegéért, csaknem 24 millió dollárért kelt el Pablo Picasso egyik aktja a Christie's aukciós cég keddi londoni aukcióján.

A spanyol festõ Akt nyakékkel címû alkotását - amely az 1932-bõl származik, s Picasso ifjú szerelmét, Marie-Therese Waltert örökíti meg - eredetileg 9-14 millió dollár közötti értékûre becsülte a Christie's, de egy ismeretlen vevõ 23,97 millió dollárt is megadott érte a licitálás során.

Picassónak ez az aktja egy európai magángyûjtemény részét képezte, s a nagyközönség csaknem fél évtizedig nem láthatta, ugyanis legutóbb Oslóban mutatták be két kiállításon még az 1950-es években.

A korábbi árcsúcsot Claude Monet Nimfák (Vízililiomok) képe tartotta: egy hétfõi árverésen elért 20,4 millió dollárral.

15 ezer euró "Kleopátra órájáért"

London, 2002. június 27. (MTI-Panoráma) - Csaknem 15 ezer eurónak megfelelõ összegért, 9635 font sterlingért kelt el a ChristieÍs aukciós ház londoni árverésén az az arany karóra, amelyet a hatvanas években Elizabeth Taylor ajándékozott Richard Burtonnak.

Az egyiptomi királynõt megszemélyesítõ díva a Kleopátra címû film forgatása közben ajándékozta késõbbi férjének a Patek karórát, amelynek hátlapjára a Wales-ben használatos régies nyelven ezt vésette: "Szeretlek !". Burton a filmben Antoniust alakította.

A néhai Richard Burton egyik dél-walesi rajongója csak azért utazott Londonba az árverésre, hogy megszerezhesse a karórát - írja az AP.

Taylor és Burton a film 1963-as forgatása közben egymásba szeretett és rá egy évre össze is házasodtak. 1974-ben azonban elváltak, majd 1975-ben újból megesküdtek, s egy év múlva megint elváltak. Richard Burton 1984-ben hunyt el.

Üstökösvadászatra indul a Contour ûrszonda

Washington, 2001. június 28. (MTI) - Hétfõn a floridai Cape Canaveralról emeli a magasba egy Delta II. hordozórakéta azt az amerikai ûrszondát, amely az elkövetkezendõ években a tervek szerint legalább két üstökössel találkozik, hogy újabb adatokat és fényképeket küldjön a Földre ezekrõl a rejtélyes égitestekrõl.

Az üstökösök több mint 4,5 milliárd évvel ezelõtt jöttek létre, és mintegy mélyhûtött állapotban tartalmazzák azokat az õsanyagokat, amelyek tüzetes vizsgálata révén a tudósok sok izgalmas kérdésre választ kaphatnak, egyebek között bolygórendszerünk kialakulását illetõen.

Az üstökösök egyetlen szilárd része a mag, amely mindössze néhány kilométeres jég- és sziklaelegy. A csillagászok piszkos hógolyóknak is nevezik õket. Ezek a sajátos égitestek igencsak megnyúlt pályán keringenek a Nap körül.

Amikor az üstökösmag a Nap közelébe érve felmelegszik, gázt és port lövell ki magából, és ennek eredményeként néhány 100 ezer kilométeres térrészt betöltõ fénylõ légkör, azaz kóma veszi körül. A Nap sugárnyomása, illetve a napszél mintegy megnyújtja ezt az üstökös-légkört, és ennek következtében alakul ki az egyes esetekben akár százmillió kilométert is elérõ csóva, amelynek iránya ellentétes az üstökösnek Naphoz viszonyított mozgásával. Ez a jelenség olykor szabad szemmel is látható a Földrõl.

Az üstökösök ûrszondás vizsgálata a nyolcvanas évek közepén kezdõdött. Az amerikaiak 1985-ben Giacobini-Zinner üstökös csóváján vezették keresztül ICE nevû szondájukat. A Szovjetunióból 1984-ben bocsátották fel a VEGA-1 és a VEGA-2 szondákat, amelyek 1986 márciusában immár testközelbõl készítettek felvételeket a Halley üstökösrõl és magjáról. A VEGA-programban magyar szakemberek is jelentõs részt vállaltak. Az ûreszköz több tudományos berendezése volt teljesen, vagy részben magyar fejlesztésû.

A 76 esztendõ elteltével 1986-ban ismét Nap, és következésképpen Föld közelébe került Halley-t meglátogatta az európai Giotto szonda és két japán mesterséges bolygó is. A Giotto a Halley lefényképezése után 1992-ben egy másik üstökösnek is a közelébe került.

E téren eleddig a Deep Space 1 amerikai ûrszonda hajtott végre tavaly egyedülálló bravúrt a Borelly üstökös magjának a lefényképezésével. A Deep Space 1 küldetésének az a pikantériája, hogy tulajdonképpen nem üstökös-kutatására indították útjára 1998 októberében. Fõ megbízatása egy forradalmian új ionhajtómû tesztelése és még 11 ûrtechnológiai újdonság kipróbálása volt. Miután ezzel végzett, döntöttek úgy, hogy a Borelly felé irányítják, hogy annak kómájába behatolva készítsen felvételeket a nyolc kilométer hosszú burgonya alakú magról. A Deep Space 1- nek sikerült 2200 kilométerre megközelítenie célpontját, kiváló minõségû felvételeket küldött haza, és ami nem várt öröm volt a földi irányítás számára: a szonda úgy hatolt keresztül az üstökös kómáján, hogy magból nagy sebességgel kiáramló részecskék nem tettek benne kárt.

Az amerikaiak hétfõn indítandó CONTOUR szondájuk mellett - amelynek neve a Comet Nucleus Tour kifejezésbõl adódik - jelenleg egy másik olyan ûreszközt is "utaztatnak", amelynek kizárólagos feladata az üstököskutatás: a Stardust (Csillagpor) 1999 februárjában indult útjára a Wild-2 üstökös felé. A szonda 2004 elején behatol a Wild-2 kómájába, kollektorai anyagot gyûjtenek, majd 2006-ban a Földre juttatja a rakományt.

A CONTOUR a tervek szerint 2003. november 12-én az Encke, majd 2006. június 19-én a Schwassmann-Wachmann 3 üstököst közelíti meg, immár jóval beljebb kerülve, 100 kilométeres távolságig jutva a maghoz. Elhaladva mellettük fényképeket készít róluk, illetve méréseket végez a kóma kémiai összetételérõl. A felvételeken remélhetõleg 4 méteres nagyságú alakzatokat is ki lehet majd venni.

Az üstökösök vizsgálata az elkövetkezendõ években várhatóan az ûrkutatás egyik "sztárterülete" lesz. Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA 2004 januárjában indítja Deep Impact nevû szondáját, amelynek az lesz a feladata, hogy a Tempel 1 üstökösbe becsapódva gyûjtsön adatokat a mag belsejébõl. Az Európai Ûrügynökség (ESA) pedig fél év múlva ereszti útjára a Rosetta szondát, amely 2011-tõl két éven át tanulmányozza a Wirtanen üstököst, és egy kisebb egysége megpróbál leszállni a magra.

A kutatások felgyorsítását egyes szakemberek már nemcsak a múlt faggatása miatt tartják fontosnak, hanem már azokra az idõkre is elõre gondolnak, amikor az ember bolygóközi térben tesz utazásokat. Sokan máris úgy vélik: ha az üstökösmag fagyott vizet tartalmaz, úgy a kométák egykoron majd egyfajta oázist jelenthetnek a világûr végtelen "sivatagát" járó vándorok számára.

Ausztria - nõk "katolikus pappá szentelése"

Bécs, 2002. június 30. (MTI) - Hét nõt "szenteltek katolikus pappá" szombaton egy Passauból induló dunai hajón, amint ez egy késõ esti sajtóértekezleten kiderült, s bár több egyházi képviselõ szerint ez automatikusan maga után vonja az illetõk kiközösítését az egyházból, az alsópapság és számos teológus szerint ideje lenne a szabályt felülvizsgálni, különös tekintettel a papok krónikussá vált hiányára.

A négy német, három osztrák és egy amerikai nõ "szentelését" Romulo Braschi argentínai "érsek" és a nemrég általa "püspökké szentelt" osztrák Ferdinand Regelsberger celebrálta. Braschi az úgynevezett "Jézus király katolikus- apostoli karizmatikus egyházának" érseke, aki svájci sajtóhírek szerint szerepelt már "szellemgyógyászként" és más hasonló minõségekben és néhány áldozatát nagy pénzösszegeket könnyítette meg.

Maximilian Aichern linzi megyéspüspök vasárnap újra hangsúlyozta, hogy a "nõk pappá szentelése" az egyházjog szerint érvénytelen, s a résztvevõket az egyházon kívülre helyezi, továbbá azért is elítélendõ, mert akadályozza, ahelyett, hogy elõsegítené a nõk nagyobb elismerését és egyenjogúságát az egyházban.

A Kurier címû lap viszont Paul Zulehner osztrák teológust idézte vasárnap, aki szerint aligha lehet jó lelkipásztor az, aki akár 4-6 településrõl kénytelen gondoskodni, s a hiány miatt rohamosan csökken a szentségek száma. A vasárnapi eljárás ugyan tévút, de a mai helyzeten változtatni kell, s ehhez valószínûleg fel kell adni a jelenlegi szabályozás egyes pontjait: szóba jöhet laikusok avatása, a cölibátus alóli kivétel s esetleg nõk pappá szentelése is - vélte a teológus. Zulehner másfél éve felmérést végzett 2500 osztrák, német, svájci, lengyel és horvátországi pap körében, s 46 százalékuk támogatta a nõk diakonátusát, továbbá 38 százalék vélekedett úgy, hogy bár a kérdésre van érvényes szabályozás, de a nõk felszentelése teológiai szempontból nem kizárt. Végül a megkérdezett papoknak több mint felét erõsen nyomasztja a pápa néhány nyilatkozata, az egyház házasságra vonatkozó és szexuális erkölcse, valamint hogy az egyház kitér a hit tartalmát illetõ nyílt vita elõl, és e kérdések csupán a papok kis hányadának nem okoznak gondot.

Az egyházjog szerint a "nõk pappá szentelése" olyan tett, amely automatikusan, további eljárás nélkül exkommunikációval - vagyis a hívõk közösségébõl való kizárással - jár. Ez a második vatikáni zsinat óta ritkán fordul elõ, s az üdvözülésnek nem akadálya, mert javító büntetésnek számít, vagyis visszavonható. A középkorban különbséget tettek a "kis" és a "nagy" exkommunikáció között, s az utóbbival büntetettekkel nem csupán nem szabadott érintkezni, hanem ez nem ritkán állami következményeket is vont maga után, mint például Luther Márton esetében 1521-ben.

Sikeres a pandapornóvideó

Peking, 2002. június 30. (MTI) - Kezdi meghozni gyümölcsét a pandapornóvideó - jelenti a kínai sajtó.

Mint arról már korábban beszámoltak a lapok, a kínai szakemberek napi kétszeri "pornóvideó-vetítéssel" próbálják több kínai pandarezervátumban növelni a kihalófélben lévõ állatok szexuális kedvét.

A lapbeszámolók szerint a Volungban élõ Didi, egy hatéves pandamaci az "intenzív szexuális nevelés" hatására az elmúlt hónapokban határozottan növekvõ libidóról tett tanúságot. Gondozói szerint az sem kizárt, hogy még az idén sikerül utódot nemzenie.

A hím pandáknak legalább 60 százaléka fogságban nem mutat semmi érdeklõdést a nõstények iránt, és csak 10 százalék hajlandó párosodni természetes módon. Jelenleg alig ezer példány él szabadon, fõleg Kína délnyugati hegyes- erdõs vidékein, és átlagos élettartamuk nem haladja meg a 30 évet. Ezért a kínai kutatók a lehetõ legkülönbözõbb módszerekkel próbálkoznak, hogy megmentsék ezt a veszélyeztetett állatfajt.

Kísérleteznek a Viagrával, különbözõ hagyományos kínai és nyugati orvoslási módszerekkel, de eddig egyik sem bizonyult hatékonynak. Két évvel a pornóvideókkal történt elsõ kísérletek után a csengtui nagy pandafarm rendszeressé tette a különbözõ testi gyakorlatokra és "pornófilmekre" alapozott napi - sõt napi kétszeri - foglalkozásokat.

Így, remélik, egyre több pandát sikerül ráébreszteni a szaporodás örömeire.

"Sír" vagy csak ázik a jeruzsálemi Siratófal ?

Jeruzsálem, 2002. július 3. (MTI) - Két, mélyen vallásos zsidó férfi kedden Jeruzsálemben megpróbált felmászni a Siratófalon át a muszlim hatóságok által lezárt templomhegyi területre, mivel a szent helyként tisztelt falon egy növekvõ nedves folt volt látható, és ez arról gyõzte meg õket, hogy a Messiás eljövetele a küszöbön áll.

Néhány zsidó misztikus szerint a szent hely, a Siratófal "sírása" annak a jele, hogy a Messiás eljövete közel van.

A két vallásos férfi tettét valószínûleg ez motiválhatta, azonban a Templomhegyre nem sikerült feljutniuk, mivel a helyszínen tartózkodó izraeli biztonsági emberek az õrszobára kísérték õket.

Smuel Rabinovitch, a Siratófal körzetének fõrabbija szerint a nedves elváltozást négy nappal ezelõtt vették észre a falnál imádkozó férfiak. A fal közepén észlelhetõ, jelenleg 10-szer 40 centiméteres folt vizsgálatát az izraeli mûemléki hivatal szakemberei megkezdték, a gyanú szerint vízszivárgás okozhatja a jelenséget.

A jeruzsálemi Templomhegyet mind a júdaizmus, mind az iszlám szent helynek tartja. Itt állt mindkét zsidó templom: a Salamon király által építtetett, illetve a babiloni fogság utáni második templom is, amelyet a rómaiak romboltak le Kr.u. 70-ben. Jelenleg a hegyen - amely az iszlám harmadik szent helye - két mecset áll, a Sziklamecset és az al-Aksza mecset, Ariel Saron hivatalban lévõ miniszterelnök 2000 szeptemberi, az intifádát kirobbantó látogatása óta pedig nem muszlim vallásúak a teret nem látogathatják - emlékeztetett az AP.

A teret felügyelõ muszlim szervezet, a Vakuf nem tud arról, hogy az ügyben az izraeli fél megkereste volna õket, de biztosított arról, hogy számukra is fontos a szent körzet épségének fenntartása.

Tetováló ukrán alvilág

Kijev, 2002. július 5. (MTI- Az alvilág szereplõi nem szívesen beszélnek üzleteikrõl, ezért Ukrajnában a kis és a nagy bûnözõk tetoválás segítségével dicsekszenek beavatott társaik elõtt törvénybe ütközõ tevékenységükkel.

Anatolij Kapitanszki ukrán rendõr 28 esztendei szolgálata alatt bûnözõkön látható mintegy ötezer tetoválást fényképezett le - a tekintélyes gyûjteményt az Interpol is igénybe vette már.

Kapitanszki szerint bûnözõi körökben névjegynek tekintik a tetoválásokat. A bõrön látható ábrák ugyanis nemcsak az illetõ "szakterületét" jelzik, hanem a bûnözõk világának hierarchiájában elfoglalt helyét is. Aki ezt a titkos nyelvet egyszer megtanulta, az a tetoválások alapján akár pszichológiai képet is rajzolhat az illetõrõl, ami azután megkönnyíti bûnözõk beazonosítását és kézre kerítését. Ennek pedig örülnek a nyomozók.

Példának hozza fel Kapitanszki, hogy különösen a helybeli kasszafúrók tetováltatják elõszeretettel testükre ortodox kolostorok képeit. Azt is jó tudni, hogy minél több kupolája van a kolostornak, annál "tapasztaltabb" a páncélszekrények kirablója. Az ellenben ne rémissze el a laikusokat, ha a tetoválás csukott szájú szörnyet ábrázol, mert az ilyen ábrákat fõleg "nyugalmazott" bûnözõk tetováltatják testükre. Egy üvöltõ tigrisfej férfitesten az agresszivitás kifejezõje. Egy rózsaszál férfire tetoválva hûséget fejez ki, nõi testen ellenben azt jelzi, hogy az illetõ hölgy a vele egynemûek iránt vonzódik.

Kapitanszki szerint napjainkban már ritkán használják a kommunizmus korának jelképeit tetováláshoz. A szocializmus idejében még sok bûnözõ vélte úgy, hogy Sztálin vagy Lenin- képpel a testén megkíméli õt a kivégzõ osztag. A Szovjetunió megszûntével azonban ez a naiv hiedelem is szertefoszlott. Az ukrán bûnözõk körében, legalábbis ami a tetoválást illeti, Lenin kiment a divatból, a vallási motívumok viszont divatba jöttek.

"Fegyveres támadás" gyümölccsel-zöldséggel

Winnipeg, 2002. július 5. (MTI- A kanadai Királyi Lovasrendõrség két egykori tagját fegyveres támadás vádjával két hónapi börtönbüntetésre ítélte a winnipegi bíróság, mert a két férfi gyümölccsel és zöldséggel dobálta meg a helyi rendfenntartókat.

- Önök a kanadai lovasrendõrség és minden rendfenntartó alakulat szégyene - jelentette ki Arnold Connor bíró David és Daniel Dauphinee volt lovasrendõröknek, ismertetve az õket elmarasztaló végzést.

Az 50-es éveik elején járó Dauphinee-testvérek júniusban vitték végbe a most nekik felrótt tettet, amikor Winnipeg belvárosában álló lakóházukba rendõrök érkeztek egy betörés kivizsgálására. A két férfi az épület 19. emeletérõl szúrta ki az utcán ténykedõ rendfenntartókat, és a vád szerint elõre megfontolt szándékkal támadást indítottak ellenük: elõször narancstüzet zúdítottak rájuk, majd a muníció fogytával veszélyesebb fegyverekkel szerelkeztek fel, almával és hagymával.

A támadást elszenvedõ rendõrök a bíróság elõt elmondták: fedezéket kellett keresniük, mivel testi épségüket féltették a járdán szétloccsanó gyümölcs- és zöldséglövedékektõl - jelentette a Reuters.

A zsaruk egy csoportja azonnal felkutatta a merénylõk szobáját, és a két tettes még azzal sem tudta megtéveszteni õket, hogy amikor beléptek hozzájuk, alvást színlelt az ágyban. Nem voltak igazán hitelesek, mivel mindketten erõs alkoholos befolyásoltság alatt álltak, illetve feküdtek - közölte a hatóság.

Az nem derült ki a Reuters hírébõl, miért haragudtak az egykori lovasrendõrök a mai rendfenntartókra.

Német felmérés: az étel legyen inkább ízletes, mint egészséges

Majna-Frankfurt, 2002. július 7. (MTI-Panoráma) - A németek a táplálkozásban elõbbre helyezik az élvezetet az egészségnél.

Az "Apotheken Umschau" címû gyógyszerész szaklap megbízásából készített felmérés során ugyanis a megkérdezett 2575 személy 69 százaléka kijelentette, hogy mindig azt eszi, ami ízlik és amire étvágyam van".

A megkérdezettek csaknem kétharmada nincs tekintettel sem kalóriákra, sem koleszterinre, minden második pedig õszintén kijelentette: "Nem különösebben törõdöm az egészséges táplálkozással".

Igaz, ebben szerepet játszik a kellõ ismeretek hiánya is. A megkérdezettek háromnegyede ugyanis megerõsítette, nem tudja, hogy miként kell egészségesen táplálkozni - áll az AP jelentésében.

2600 éves csecsemõcsontvázat találtak a Pireneusokban

Párizs, 2002. július 8. (MTI) - Egy megközelítõleg 2600 évvel ezelõtt, 6-8 hónapos korában meghalt csecsemõ meglepõen jó állapotban megmaradt csontvázát tárták fel a francia régészek Perpignan közelében.

A Keleti-Pireneusokban fekvõ Ruscino mellett folyó ásatások során egy ókori faház maradványai között bukkant a sírra a perpignani Rémy Marichal vezette régészcsoport. A csontokat júniusban emelték ki a sírból, s elemzésük eredményeit hétfõn hozta nyilvánosságra a régió kulturális ügyeinek igazgatósága.

A régészek szerint az idõszámításunk elõtti 625. és 575. év közötti idõszakban, az európai vaskorszak elején temették el szertartásos gonddal a - minden bizonnyal egy ibér törzsbõl származó - csecsemõt. A holttestet bõrbõl vagy szõrmébõl készült szemfedõbe burkolták, és ékszerekkel együtt hantolták el. Ez utóbbiak között volt egy vasból készült csat, és egy bronzgyûrûbe foglalt fogból, továbbá korall- és borostyándarabokból összefûzött nyakék.

A csecsemõ csontváza rendkívül jó állapotban õrzõdött meg. Az AFP által idézett régészek szerint ez a sírlelet sok adalékkal fog szolgálni a kor tanulmányozásához.

Az ókori Rómát Hispániával összekötõ egykori "Via Domitia" út mellett, Ruscino közelében már a XIX. században is végeztek régészeti feltárásokat. A most nyilvánosságra hozott lelet a korábbi leleteket bemutató múzeum látogatóinak szánt parkoló építési munkálatait megelõzõ régészeti feltárás során került elõ.

Bõgõmajom született a Szegedi Vadasparkban

Szeged, 2002. július 10. (MTI) - Bõgõmajom született a Szegedi Vadasparkban; a faj ritkasága miatt az esemény igazi szenzációnak számít.

Gõsi Gábor igazgató szerdán az MTI-nek elmondta: a fekete bõgõmajom (Alouatta caraya) Brazília középsõ részének õserdeiben, valamint Bolíviában és Paraguayban él, állatkertekben meglehetõsen ritka.

Európában - hazánkat is beleértve - mindössze öt ország tíz állatkertjében tartják a fajt, a törzskönyvi adatok szerint ötvenhét egyedet.

Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható, mostantól már három példány. A szülõk Nagy-Britanniából származnak, s noha már öt éve vannak Szegeden a vadasparkban, eddig még nem szaporodtak.

A kicsi, akit a gondozók a kisbõgõ hangszer után Csellónak neveztek el, az elsõ Magyarországon született bõgõmajom.

- A cica nagyságú jövevény két hete született; de a nemét még nem sikerült megállapítani, mert állandóan anyján lóg - mondta az igazgató.

A család a majomerdõben, legtöbbször a fák magasában tartózkodik, ahol fogófarkuk segítségével akrobatikus ügyességgel közlekednek az ágak között.

- Etetéskor a gondozó hívására lejjebb merészkednek, és ilyenkor a fák alatt sétálgató közönség közelebbrõl is megfigyelheti õket - tette hozzá Gõsi Gábor.

Hétmillió éves elõember maradványaira bukkantak

Párizs, 2002. július 10. (MTI) - Egy 6-7 millió éves elõember maradványaira bukkant Csád északi, sivatagos részein egy francia-csádi régészeti expedíció.

A Nature címû tudományos folyóirat csütörtöki számában megjelent cikk szerint ez minden idõk legrégebbi elõemberének lelete, aki közel áll a majom és az ember legutolsó közös õséhez, de már egyértelmûen az emberi fajhoz tartozik.

A csapatot Michel Brunet, a poitiers-i egyetem professzora vezette. A ritka leletet csádi kollégája, Ahounta Djimdoumalbaye találta meg 2001 júliusában: egy õslény koponyája csaknem teljesen épen maradt, és töredékeket találtak legalább öt egyéntõl származó alsó állkapcsokból, valamint három fogat is. Az új õsembert Sahelanthropus Tchadensisnek nevezték el, és a "Toumai" becenevet kapta, ami "életreményt" jelent helyi nyelven, vagyis goranul. Így nevezik a Djourad-sivatagban a száraz évszak elõtt született gyerekeket.

A lelet korát csak közvetve tudták megbecsülni, a környéken talált õsállati maradványok, ragadozók, elefántok, antilopok, vízilovak csontjai alapján.

A francia-csádi õsrégész missziónak ez a második nagy tudományos szenzációja az "Abel"-nak elnevezett 3-3,5 millió éves australopithecus 1995-ös koro-toroi felfedezése után. Mindkettõ cáfolni látszik Yves Coppens francia professzor elméletét, amely szerint a Rift völgye volt Afrikában a választóvonal az emberiség fejlõdésében: tõle keletre a fõemlõsök a nyílt tereken lassan emberré váltak, tõle nyugatra pedig az erdõben maradt rokonaik gorillák vagy csimpánzok maradtak. Csakhogy "Abel" és "Toumai" is legalább 2500 km-re e "válaszfaltól" éltek. Coppens, miután felfedezte "Abel"-t, fenntartotta elméletét, mert - mint mondta - Kelet-Afrikában 3000 australopithecus-kövületet találtak, míg Csádban csak egyet. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha Nyugat-Afrikában kiásnak sokkal régebbieket, 7-8 millió éveseket, akkor felül kell vizsgálnia nézeteit - írja az AFP.

A felfedezés máris vitákat váltott ki tudományos körökben. Brigitte Senut, a párizsi természettudományi múzeum munkatársa, aki 2000-ben Kenyában fedezte fel a csádi lelettel nagyjából egyidõs "Orrodin"-t, fenntartásait hangoztatta "Toumai" ember mivoltával kapcsolatban. Szerinte a csádi õsember inkább õsgorillára emlékeztet. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy ha ez így lenne, a felfedezés még fontosabb lenne, mert eddig a nagy afrikai majmok egyetlen közvetlen õsének maradványait sem találták meg.

25 prekolumbián múmiát találtak Peruban

Lima, 2002. július 11. (MTI) - Huszonöt múmiát, továbbá emberáldozatok bizonyítékait találták meg perui régészek Lima egyik külvárosában egy középkori település maradványai között. A falu az inkák uralkodása elõtti idõszakban, az 1100 és 1400 közötti korban virágzott. A feltárások jelentõs információkkal segítik a korabeli város szerkezetének és mûködésének megértését.

A tíz éve feltárás alatt lévõ helyszínen összesen már 220 múmia került elõ az ásatások során. Most négy-négy olyan asszony, gyermek és kutya maradványait is megtalálták, akik annak idején bizonyíthatóan élõ áldozatul szolgáltak az indiánoknak az inka hódítás elõtt.

Rendõrbábuk Kaposváron

Kaposvár, 2002. július 12. (MTI) - Rendõrnek tûnõ fémfigurákat helyeznek el Kaposvár forgalmas, városba vezetõ útjai mellett; a két ember nagyságú bábu közül az elsõt pénteken állították õrhelyére, a város és a megyei rendõri vezetõinek jelenlétében.

A "kollégák" - ahogy Király Ferenc ezredes, városi kapitány fogalmazott - balesetek megelõzése céljából posztolnak az utak mentén.

Hozzátette: ahogy az igazi rendõröket is, az õrmesteri rangot viselõ s egy valódi kaposvári rendõr arcmásával elkészített táblákat alkalmanként áthelyezik más körzetbe..

Kaposvár rendõrkapitánya úgy vélte: a némi humorral fûszerezett ötlet nem árthat a rendõrség tekintélyének, egyúttal hangot adott meggyõzõdésének, hogy nemcsak a hivatalos eljárási módozatok vezethetnek eredményre.

Mint mondta: az út mentére kiállított fémrendõrökkel egyetlen céljuk van, a figyelemfelhívás, s ha ezt sikerül elérni, akkor nem volt hiábavaló a kezdeményezés.

A kaposvári rendõrkapitányság kedvezõ külföldi tapasztalatok alapján döntött a két fémrendõr elkészíttetése mellett.

Az egész város a polgármester vendége volt

Bukarest, 2002. július 15. (MTI) - Városa egész lakosságát megvendégelte születésnapján a romániai Bákó polgármestere, aki ezzel a szokatlan gesztussal biztosított magának címlapot a hétfõi román központi sajtóban.

A névnap és a születésnap ünneplésének ma is igen komoly a hagyománya Romániában. A neves politikusoknak szinte kötelességszerûen kijár a központi sajtótól, hogy a jeles napokon az újság címoldalon köszönti õket, de a polgármesterek ilyen megtiszteltetésre eddig csak a helyi lapoktól számíthattak.

Dumitru Sechelaru polgármester azonban vasárnap, 44. születésnapján a város egyik központi parkjába hívta az embereket, hogy köszönthessék õt. Tízezer ember megvendégelésére készült születésnapi jegyek szétosztásával.

A tíz tonna sült kolbász, a tartályvagonnyi bor és a több tartálykocsiból csapolt sör is kevésnek bizonyult azonban. Nagy számú csendõr és egy kommandóalakulat bevetésére volt szükség ahhoz, hogy az ingyen ételért, italért kezdõdött tülekedés ne fajuljon tömegverekedéssé.

Házasságok az égben is köttetnek - Kínában

Sanghaj, 2002. július 17. (MTI-Panoráma) - Egy kínai légitársaság lehetõvé kívánja tenni, hogy a házasulandók az "égben" mondhassák ki a boldogító igent.

A Sanghai Airlines eheti közleménye szerint a jövõben egy nyolcüléses repülõgépen elvégzett esketési szertartás átszámítva 2900 dollárba, mintegy 700 ezer forintba kerül. A társaság aelsõsorban jómódúakra gondolt, akik pompás esküvõi szertartást terveznek.

Szakértõk, mint például a házasságkötési tanácsadással foglalkozó Ju Csien azonban kételkednek az új szolgáltatás sikerében, mivel ezért az árért akár 150 vendéget is meg lehet hívni hagyományos esküvõi szertartásra Kínában.

Hivatalos adatok szerint tavaly 16 millióan kötöttek házasságot Kínában - emlékeztet az AFP.

Általában persze a földön.

A golf bölcsõje Hollandiában ringott ?

Bonn, 2002. július 19. (MTI-Panoráma) - Skóciát tartották eddig a golf szülõhazájának, ám ezt cáfolja a neves bonni angol nyelvtudós és sporttörténész, Heiner Gillmeister.

Érvelése szerint a golf szó a holland kolvébõl, vagy kolfból ered, ami pásztorbotot jelentett. Németalföldi festõk nem egy alkotásukon ábrázolták a golfjátékot már a XV. század közepétõl egészen a XVIII. század elejéig. Ráadásul egy 1545-bõl fennmaradt latin nyelvtankönyvben annak szerzõje, Pieter van Afferden is ír a golfról, egy olyan sportágról, amelyben "a játékosok ütõ segítségével megpróbálnak lyukba juttatni egy labdát".

A sporttörténész szerint Skócia két régi törvény szövegével támasztotta alá azt az igényét, hogy a golf szülõhazájának tekintsék. Az edinburghi parlament 1457. március 6-án határozatban tiltotta meg "a labdarúgást és a golfot". 1491-ben pedig még ennél is tovább mentek: tilalmat rendeltek el "futballra, golfra és minden hasznot nem jelentõ sportágra".

Gillmeister abból indult ki, hogy a golf szó alatt a skótok a hoki elõfutárát érthették, amelyet pásztorbottal játszottak. Fennmaradt leírások szerint ugyanis abban a játékban két csapat ide-oda lökdösött egy labdát - áll a dpa jelentésében.

Per a fejkendõ nélküli igazolványképért Tatárföldön

Moszkva, 2002. július 19. (MTI) - Az oroszországi Tatárföldön tizenöt muzulmán asszony pénteken pert indított azért, hogy a hatóságok ne kötelezzék õket fejkendõik levételére a személyi igazolványhoz szükséges fénykép elkészítésekor.

A bíróság pénteken hallgatta meg a felpereseket, valamint a belügyminisztérium tisztviselõit. Az asszonyok érvei szerint "Allah elrendelte, hogy mindenütt, a fényképen is úgy nézzünk ki, mint az életben". A Korán, az iszlám szent könyve szerint a muzulmán asszonyoknak csak az arcuk és a kézfejük maradhat fedetlen, a test többi részét el kell takarni. A bírósághoz fordult nõk szerint a fejkendõ nélküli fényképezés sérti jogaikat és méltóságukat. Éppen ezért megtagadják, hogy új személyi igazolványukhoz olyan fénykép készüljön, amelyen nem viselik fejkendõjüket.

A belügyminisztérium tisztviselõi szerint a személyi igazolványba csak fejdísz nélküli fénykép kerülhet, amelyen az arcot nem fedi semmi. Korábban a hívõknek egyes kivételes esetekben lehetõvé tették, hogy fejkendõben fényképezzék le magukat, illetve, hogy ilyen kép kerüljön az igazolványba. Ez a jogszabály azonban ez év júniusától hatályát vesztette. További nehézséget okoz, hogy a fejkendõ ellepi a fényképezendõ személy fülét, nyakát, haját, és eltakarja az arcát is.

Anver Galjamov, a nyugat-oroszországi muzulmánokat tömörítõ egyik csoport jogi szakértõje szerint ez az elsõ ilyen jellegû ügy Oroszországban: itt a többség ortodox keresztény vallású, az utána következõ második legnagyobb vallás azonban az iszlám.

Az AP tudósításában megírta, hogy Tatárföldön a lakosság nagyobb része muzulmán hitû. Az ateista beállítottságú Szovjetunió felbomlását követõen a köztársaságban egyre több tatár gyakorolja az iszlám vallást.

A bíróság augusztus másodikán tartja következõ meghallgatását.

Tea 80 ezer fontért Károly herceggel

London, 2002. július 21. (MTI) - Londoni sajtóértesülések szerint nyolcvanezer fontot fizetett egy boldog licitáló azért, hogy jótékony célból együtt teázhasson Károly wales-i herceggel és meglátogathassa highgrove-i birtokának kertjeit.

Mint a Buckingham-palota szóvivõje az AFP-vel közölte, a sajátos árverést maga a brit trónörökös ajánlotta fel, hogy így vegyen részt élettársával, Camilla Parker-Bowles-szal együtt az ARK alapítvány támogatásában, amely beteg, erõszakot, vagy más fizikai bántalmazást elszenvedett gyermekeken próbál segíteni.

A szóvivõ ugyanakkor nem volt hajlandó megerõsíteni a The Sunday Telegraph-ban megjelent összeget. A népszerû hetilap ugyanis megszólaltatta a herceg egyik közeli munkatársát, aki szerint a 80 ezer font Károly ötlete volt, mert "ehhez környezetében senki sem vette volna a bátorságot."

Az alapítvány más "díjakat" is tervezett a támogatás fejében: ilyen volt egy találkozó az angol bajnok és kupagyõztes Arsenal futball-csapat tagjaival, vadászat Madonna ashcombe-i birtokán, vagy pedig páros teniszmérkõzés Elton John és Guy Forget francia teniszbajnok ellen. Az ARK gálaestjén, amelyet július 11-én tartottak Londonban Elton John koncertjével egybekötve, 2,1 millió font gyûlt össze. Egy belépõjegy 5000 fontba került - írja a francia hírügynökség.

Concerto mobiltelefonokra

London, 2002. július 22. (MTI-Panoráma) - Minden zenekedvelõ rémálma, ha egy hangverseny közben megszólal a nézõtéren egy mobiltelefon. Az angliai Cheltenhamben rendezett klasszikus zenei fesztivál azonban polgárjogot szerzett, legalább egy estére, napjaink legátkozottabb áldására: ingyenes koncertet szenteltek a mobiltelefonnak, "a világ legkelendõbb hangszerének".

Simon Turner angol zeneszerzõ 30 hordozható telefonra komponált harminc perces, négytételes mûvet, amely Marcus Moore karmester pálcájának intésére a helyi polgármesteri hivatalban hangzott fel a hétvégén. Turner nem úgy közelítette meg a mobilok okozta zenés hangzavart, mint azok, akiknek utcán, buszon, étteremben lépten-nyomon megzavarja a nyugalmát, hanem, mint mondta, kihasználta annak "teljes zenei potenciálját".

Elvégre jól tudjuk: a telefonokból klasszikus motívumok, slágerek, mozgalmi dallamok, autódudák és más, egyéni dallamok egyaránt elõbújhatnak, csak ki kell találni hozzájuk a megfelelõ összhangzatot. Hogy az egész kompozíció még emberközelibb legyen, az egyik tételbe a közönség is bekapcsolódhat, saját szerkentyûivel.

Moore szerint csodálatos dolog egy olyan zenekar, amelyben minden hangszer harmonizál. Manapság a mobilnál nincsen népszerûbb, ezért remek alkalom annak hangjait "pozitív módon" összekombinálni. Ugyanígy vélekedik Toby Smith fesztiváligazgató is, aki a kísérletben a telefonõrültek és a hagyományos zenerajongók összebékítésének lehetõségét látja.

A cheltenhami fesztiválon összesen 64 koncertet rendeznek az idén. A többi 63 elõadás esetében a nézõket határozottan felkérik mobiljaik kikapcsolására.

Vikunya született a Szegedi Vadasparkban

Szeged, 2002. július 23. (MTI) - Magyarországon elõször született vikunya, a kecses, megjelenésében leginkább az õzre emlékeztetõ dél-amerikai teveféle hétfõn látta meg a napvilágot a Szegedi Vadasparkban - tájékoztatta az intézmény igazgatója kedden az MTI-t.

Gõsi Gábor elmondta, hogy a csikó a születését követõen rövid idõ múlva talpra állt, és mindenhová követi anyját, aki féltõ gonddal vigyázza.

A Szegedi Vadasparkba 1999- ben az Európai Fajmegmentõ Program keretében érkezett egy fiatal hím és két nõstény vikunya a berlini, valamint a frankfurti állatkertbõl.

Az akkor alig egyéves hím tavaly érte el az ivarérett kort.

A vadaspark vezetõinek nagy örömére mindkét nõstény anyai örömök elé nézett az idén, ám egyiküknél két héttel ezelõtt szülési problémák adódtak, ezért császármetszést kellett végrehajtani. Az anya már jól van, de a kicsinyét nem sikerült megmenteni.

A vikunya egyébként állatkertekben meglehetõsen ritka, Magyarországon is csak a Szegedi Vadasparkban él. Gõsi Gábor ismertetése szerint a vikunya eredeti hazája az Andok hegység, amelynek 4-5 ezer méter magas meredek lejtõin boszorkányos ügyességgel közlekedik, s akár 7 ezer méter magasan is kalandozik.

Víz nélkül akár napokig is kibírja, ebbõl a szempontból emlékeztet az óvilági tevékre. Ugyanakkor jóval kisebb náluk, mindössze 50 kilogramm súlyú és nincs púpja sem.

A vikunya arról nevezetes, hogy gyapjából szövik a világ legfinomabb kelméjét, amely még a kasmírnál is értékesebb.

A spanyol hódítás elõtt kizárólag az inka uralkodók hordhattak vikunya gyapjúból készült ruhát. Ha a közönséges indián ilyen ruhát öltött magára, halállal lakolt érte.

A gyapjú megszerzéséhez az inkák nem ölték meg az állatokat, hanem szûk völgybe terelték, majd a nyírás után elengedték õket.

Az Európából érkezett vadászok azonban halomra lõtték az állatokat, ami majdnem a faj teljes kipusztulásához vezetett, a vikunya csak a szigorúan védett rezervátumokban talált menedéket - ismertette a Szegedi Vadaspark igazgatója.

Fantomtakarító

London, 2002. július 23. (MTI-Panoráma) - Elkendõzött arcú, fekete esõkabátos férfi csap le Kettering városában éjnak évadján immár hetek óta: a koszra. A titokzatos fantom az éj leple alatt kitakarítja a koszos bevásárló-negyedet.

A városka sétálóutcájában boltot üzemeltetõ tulajdonosok meglepetten látják, hogy reggelre a máskor szemetes utca makulátlanul tiszta. Ez fõként azért érdekes, mert a közterület- fenntartóknak régóta nem kötelességük szemetet gyûjteni és felsöpörni arrafelé.

Senki nem tudja, ki lehet a titokzatos jótevõ, bár egy biztonsági kamerának sikerült megörökítenie, ahogy seprûvel és fekete szemeteszsákokkal járja az utcákat éjfél után. Széles karimájú kalapja és arcába húzott kendõje miatt azonban vonásai nem látszanak a felvételen.

A magas férfi nem csak takarít, nevel is. Kis cédulákat ragasztott ugyanis az összes kukára, ezzel a felirattal: "Tartsátok tisztán a környéket - üdvözlettel: a Fantom." Búcsúzóul még felintegetett az õt figyelõ biztonsági kamerának, majd távozott.

- Jól takarít. Igazán nagy öröm látni, hogy az utcák újra ragyognak - mondta a Reutersnek az egyik helyi bolt vezetõje, majd hozzátette: - Legközelebb kint hagyok a bolt elõtt egy kis tisztítószert és vizet, hátha lemossa az ablakokat is.

Az itt élõ külföldiek imádják Budapestet

Budapest, 2002. július 23. (MTI) - A Magyarországon élõ külföldiek többsége imádja Budapestet a város emberléptékû mérete, építészeti örökségei, gazdag kulturális élete miatt, ugyanakkor negatívan értékeli a hivatali ügyintézést és a hajléktalanok számának növekedését - derül ki egy most összegzett közvélemény-kutatásból.

A Fõvárosi Önkormányzat által létrehozott Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. felmérésének eredményeit Bihary Gábor, a fõváros területfejlesztési és regionális együttmûködési tanácsnoka, valamint Ongjerth Richárd, a közhasznú társaság ügyvezetõ igazgatója ismertette a sajtó képviselõivel kedden.

Ismertetésük szerint az ez év nyarán végzett kutatás arra kereste a választ, hogy a legalább fél éve a fõvárosban élõ külföldiek milyennek látják Budapestet.

A reprezentatívnak nem tekinthetõ felmérés során nyugati és Keletrõl érkezett diákokat, üzletembereket és oktatókat, illetve hozzátartozókat és egyéb okból itt tartózkodókat kérdeztek.

Bihary Gábor elmondta: a külföldiek a budapestieket kedvesnek, illedelmesnek, nyitottnak és segítõkésznek tartják, valamint nagyon kommunikatívnak. A helyiek szívesen és könnyen nyílnak meg a külföldieknek és egyre többen beszélnek valamilyen idegen nyelvet.

Kifogásolják viszont, hogy a kulturális eseményekrõl idegen nyelvû elõzetes nem jelenik meg és kevés a szinkronizálatlan film.

Az összesítésbõl ugyanakkor az is kiderül, hogy a külföldiek valamennyien negatívan értékelik a hivatali ügyintézést és annak nehézségeit. Szerintük kiszámíthatatlanul és mindennemû logikától mentesen mûködik a hivatalok többsége, az ügyintézõk pedig soha nem mosolyognak, sõt sok esetben lekezelõek és kioktatók.

A nyilatkozók elmarasztalóan említették a hivatali és rendõrségi korrupciót, illetve a társadalmi különbségek kiélezõdését. A hosszabb ideje itt élõk szerint egyre több a hajléktalan, a nincstelen, amire a szociális szférának mihamarabb megoldást kellene találnia - vélekedtek.

A külföldiek szemében Budapest az utcai közlekedést tekintve nagyon biztonságos város, inkább az emberek lakása és autója van veszélyben, semmint fizikai épsége.

A tömegközlekedést általában jónak ítélik, bár kifogásolják, hogy egyre ritkulnak a járatok és általában keveslik a fõvárost az agglomerációs településeket összekötõ vonatok és buszok számát.

Bihary Gábor az MTI kérdésére elmondta: a fõváros az említett negatívumok közül a hajléktalanok számának folyamatos növekedését értékeli a legsúlyosabbnak, ezért annak kezelésére próbál mihamarabb megoldást találni.

A csokikor korábban kezdõdött

London, 2002. július 24. (MTI-Panoráma) - Minden eddiginél régebbi kakaónyomokat fedeztek fel amerikai kutatók Kr. e. 600- ból származó edényekben, ami azt jelenti, hogy a csokoládé világhódító útja legalább 1000 évvel korábban kezdõdött, mint ahogy eddig gondolták.

A majákról és az aztékokról köztudott, hogy rajongtak a csokiért, kedvencük azonban a folyékony állapotú csokoládén képzõdött hab volt. Ennek nyomait fedezték most fel amerikai régészek a közép-amerikai Belize-ben fekvõ Colha településen talált csõrös edényekben.

A leletek elõkelõ maják sírjaiból kerültek elõ. A kerámiák a díszítések alapján valamikor Kr. e. 900 és Kr. u. 250 között készülhettek. Az edényekbõl származó maradékokat egy pennsylvaniai élelmiszerkutató intézetben elemezték. Az intézet egyik munkatársának, Jeffrey Hurstnek - legnagyobb meglepetésére - három korsóban is sikerült kakaónyomokat kimutatnia.

Hurst a vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a maják által fogyasztott csokoládé valószínûleg nem nyerné el a mai kor emberének tetszését. Véleménye szerint a maja csoki íze leginkább olyan keverékhez hasonlíthatott, amelyben a kakaót vízzel és néhány fûszerrel elegyítették.

A belize-i felfedezés alapján a kutatók úgy vélik, hogy ez a terület lehetett a kakaóbab termesztésének fõ központja a Kr. e. 900 és Kr. u. 250 közötti idõszakban - olvasható a BBC honlapján.

Az archeológusok feltételezése szerint az ókorban a csokoládét nem édességként fogyasztották, hanem sokkal inkább húsételek mellé ették és gyakran kevertek hozzá vizet, kukoricát, erõs paprikát (chili) és/vagy mézet.

Távúszó labrador

London, 2002. július 25. (MTI-Panoráma) Csodával határos módon menekült meg egy fekete labrador, miután kiesett gazdájának csónakjából a dél-angliai partok elõtt.

A kétéves Todd kompok, tartályhajók és jachtok mellett elúszva hat óra alatt 16 kilométert tett meg a hullámzó tengeren és gazdájának legnagyobb örömére épségben partot ért a Beaulieu folyó torkolatánál.

A rendõrség a parton az állat fülében lévõ mikrochip segítségével már könnyen rátalált az úszórekorder ebre - jelentette a szerdai brit sajtó.

Állatorvosok szerint egészen rendkívüli, hogy egy kutya ekkora távolságot tudjon úszva megtenni, különösen tengeren - írta a Reuters.

A labrador lábujjai között különben úszóhártyák találhatók.

Elõkerült egy tíz évvel ezelõtt ellopott Picasso- kép

Párizs, 2002. július 26. (MTI-Panoráma) - Megkerült egy Svájcban több mint tíz évvel ezelõtt eltulajdonított Picasso-kép a Lyon közelében lévõ Ecully francia kisvárosban.

Francia lapjelentések szerint a rendõrség már múlt szerdán megtalálta a festményt.

Picasso 1914-ben készült olajképe, a L'as du trefle (Treff ász) a genfi Krugier galériában volt látható, mielõtt ellopták volna. Értékét 450 ezer euróra becsülik. A 45 éves férfi ellen, akinek birtokában van jelenleg a kép, vádat emelhetnek orgazdaság címén.

A rendõrség szerint Ecullyben, ugyanabban a helyiségben más olyan mûalkotások is megtalálhatók, amelyeket 1993- ban és 1994-ben tulajdonítottak el a genfi Krugier galériába történt betörés során.

A betörõket a svájci igazságszolgáltatás már 1995-ben elítélte - jelentette az APA.

Helybeli lány lett a füredi Anna-bál szépségkirálynõje

Balatonfüred, 2002. július 28. (MTI) - Helybeli diáklány, a 18 éves Csima Petra lett a szombat éjszaka megtartott 177. balatonfüredi Anna-bál szépségkirálynõje.

A királynõ elsõ udvarhölgye Tábori Judit 16 éves veszprémi diáklány lett, a második udvarhölgy pedig a 18 éves tapolcai Ács Zsófia.

A szépségkirálynõ herendi vázát és egy aranyalmát, valamint egy kétszemélyes utazásra jogosító csekket kapott. Herendi vázát és utazási csekket kaptak az udvarhölgyek is. Mindhárom szépséget megajándékozták a rendezõk egy-egy márkás órával is.

Vasárnap délelõtt a bálkirálynõ és udvarhölgyei - a füredi polgármester társaságában - sétakocsikáztak a balatoni fürdõhelyen, huszárbandérium kíséretével és hatalmas tömeg érdeklõdése mellett.

Az elsõ Anna-bált 1825. július 26-án - leánya névnapján - rendezte balatonfüredi fogadójában Szentgyörgyi Horváth Zsigmond. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg késõbbi férjével, Kiss Ernõvel. (A férj késõbb az 1848- 49-es szabadságharc altábornagy lett, majd Aradon kivégezték.)

Az Anna-napon évenként rendezett balatonfüredi bálok országos hírûvé lettek, a rendezvényeket szívesen látogatták a reformkori politikusok és írók.

A bálkirálynõt 1862 óta jutalmazzák aranyalmával.

Juhászalpaka

Sydney, 2002. július 29. (MTI- Juhászkutya helyett juhászalpakát alkalmaz nyájõrzõként egyre több ausztrál juhász.

A gyapjas szõrû, hosszú nyakú alpaka külsõleg nemigen hasonlít a hagyományos juhászkutyákhoz, de képességeit tekintve nyugodtan versenybe szállhat a profi nyájõrzõkkel, mindenekelõtt rókák ellen kiváló. Az Andok magaslatairól származó "miniteve" nem tépi szét a vörös bundás ragadozót, más módon "nem hagyja élni": kitartóan kergeti, állandóan rávisítva, és ha netán utoléri, agyontapossa elülsõ lábaival.

- Az alpakákkal õrzött nyájak környékérõl a rókák szinte teljesen eltûnnek - mondta Bob Richardson, az Ausztrál Alpaka Szövetség elnöke a Reutersnak.

Az alpakák ráadásul könnyen összebarátkoznak a birkákkal, rendkívül erõs bennük az oltalmazási vágy és akár az életüket is feláldozzák, csak hogy megmentsék a rájuk bízott állatokat.

Az õrzéshez hozzátartozik a megfelelõ riasztási képesség. Az alpakák ugatni ugyan nem tudnak, viszont fülrepesztõen visítanak, amit még egy nagyon nagyot halló juhász is meghall, nem beszélve a birkákról.

Mendezen nyájõrzõ tulajdonságai miatt az alpakákat egyre több juhász alkalmazza, és már nem csak juhnyájakhoz, hanem kecskecsordák, sõt libafalkák felügyeletére is.

Érdekes, hogy a hím alpakák úgynevezett harcifogakat képesek növeszteni - hogy párzási idõszakukban kasztrálják a konkurenciát -, mégsem ezek a fogasak a jó õrzõ-védõk. Geoff Fysh alpakatenyésztõ szerint nyájõrzésre csak a legalább két éves, ivartalanított hím példányok alkalmasak.

Ausztráliában mintegy 35 ezer alpaka él, csak Peru és Chile elõzi meg az állatok számát tekintve.

Ûrkutatás - mégsem ütközik a Föld a kisbolygóval

Los Angeles, 2002. július 30. (MTI) - Az újabb megfigyelések alapján kizárható az a lehetõség, hogy a hónap elején felfedezett kisbolygó 2019. február 1- jén a Földdel ütközzön - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA egyik legtekintélyesebb tudományos központja, a kaliforniai Pasadénában lévõ Jet Propulsion Laboratory (JPL).

A múlt héten lázba hozta a világot az Új Mexikó amerikai szövetségi államban mûködõ LINEAR obszervatórium bejelentése, hogy a három héttel korábban felfedezett, két kilométeres kisbolygó pályájának elsõ megfigyelései alapján az aszteroida 2019. február 1- jén összeütközhet bolygónkkal. Bár a csillagászok már ekkor is nagyon kicsi esélyt adtak a kozmikus karambol bekövetkeztének, a világ tömegtájékoztatása baljóslatú szenzációként tálalta a hírt, tekintve, hogy egy ekkora méretû kozmikus tárgy becsapódása a Földbe akár globális léptékû rombolást okozhat.

A JPL munkatársai web-lapjukon nyilvánosságra hozott közleményükben leszögezték: most már kizárhatónak tartják az ütközést a 2002 NT7-es jellel ellátott égitesttel. Egyelõre ugyan nem lehet teljes mértékben elvetni annak lehetõségét, hogy a becsapódás pontosan 41 évvel késõbb, 2060. február 1-jén megtörténik, de a pasadenai központ tudósai szerint hamarosan ez a feltételezés sem lesz már helytálló.

Sírmásolat

Kairó/London, 2002. július 30. (MTI) - Brit egyiptológusok arra készülnek, hogy elkészítsék I. Széthi fáraó (Kr. e. 1292-1279) sírjának pontos mását.

A Királyok Völgyének legnagyobb és legimpozánsabb sírját az 1980-as években zárták be és azóta nem látogatható. Adam Low és munkatársai ezért úgy döntöttek, hogy a modern technológia segítségével ókori leírások és háromdimenziós térképek alapján megpróbálják felépíteni a gazdagon díszített sír pontos mását, amely a tervek szerint 2005-re készülne el.

A XIX. dinasztia egyik legnagyobb uralkodójának sírját, amelyet az egyiptomi mûvészet sixtusi kápolnájaként emlegetnek, 1817-ben fedezte fel Battista Belzoni olasz kalandor. Néhány év alatt az építménybõl szinte semmi sem maradt, a legszebb szobrok és falfestmények külföldi múzeumokba kerültek, a restaurátorok pedig olyan viaszkeveréket használtak, amelyek szinte teljesen eltûntették a festményeket a reliefekrõl.

Law és munkatársai abban bíznak, hogy a sírmásolat sokkal valóságosabban adja majd vissza a több ezer éves sír egykori pompáját, mint a sivatagi homok által betemetett maradványok.

Az új sír - a helyiségben uralkodó hõmérséklet, az illatok, de még a földön lévõ por - is pontosan ugyanolyan lesz, mint az eredeti volt - állítják a régészek.

Sodródó jéghegyek

Punta Arenas, 2002. augusztus 1. (MTI) - Négy jéghegy sodródik a Dél-Amerika és a Dél-Shetland- szigetek közötti Drake-szorosban az Atlanti óceán felé. A legnagyobb közülük több mint 150 méter hosszú - közölte a chilei haditengerészet.

Az Antarktiszról leszakadt kolosszusok óránként kettõ- négy kilométeres sebességgel haladnak és veszélyeztetik a hajózást. A négy jéghegy nagysága szokatlan ebben az évszakban.

Tavaly októberben egy hetven kilométer kiterjedésû, a vízfelszíntõl negyven méteres magasságba kiemelkedõ óriás jéghegy veszélyeztette a hajózást, mielõtt az argentin partok elõtt széttöredezett volna.

A tudósok a globális hõmérséklet emelkedésének tulajdonítják, hogy egyre gyakrabban töredeznek le az Antarktisz-ról óriási jégtömbök - írja az AFP.

Lottózni csak csillagjegyek szerint érdemes

Tokió, 2002. augusztus 2., péntek (MTI- Lottózni csak csillagjegyek szerint érdemes - legalábbis egy japán bank tanulmánya szerint.

A Mizuho pénzintézet lottórészlege 3515 lottónyertes csillagjegyét vizsgálta meg, és arra jutott, hogy a bakok lõnek a legkevésbé bakot, õk a legszerencsésebbek ebben a szerencsejátékban. A második helyen a vízöntõk állnak, a harmadikon pedig a halak. A "legkevésbé nyertes" az ikrek mezõnye, õk voltak a legkevesebben a 3515 személy között.

A Reuters jelentése arra nem tért ki, hogy az embereknek esetleg nagyobb százaléka bak, mint például ikrek csillagjegyû, ezért a valószínûségi törvényekbõl fakadón nem csoda, hogy a lottónyertesek között is több bak akad, mint ikrek.

A német nõk a fogamzásgátló tabletta-tabella éllovasai

Hannover, 2002. augusztus 3. (MTI- A német nõk világelsõk a fogamzásgátló tabletták szedésében.

A világ népességét nyilvántartó német alapítvány (DSW) jelentése szerint a szilárd párkapcsolatok csaknem 59 százalékában védekeznek a német nõk fogamzásgátló tablettával a nem kívánt terhesség ellen. A tabletta-tabella második és harmadik helyén a holland hölgyek (49 százalékkal), illetve a belga nõk (csaknem 47 százalékkal) állnak.

A listán eléggé hátul kullog az Egyesült Államok, ahol a nõknek mindössze 16 százaléka védekezik fogamzásgátló tablettával. A sereghajtó, 0,2 százalékkal, Szomália - olvasható az APA jelentésében.

Elolvadt a szent fallosz

Amarnat (India), 2002. augusztus 3. (MTI- A nagy meleg miatt elolvadt az indiai Armanat barlangszentélyben az a falloszt formáló jégcsap, amelyet a hinduk Siva isten megnyilvánulásaként tiszteltek.

A Himalája vonulatai között 3800 méter magasan fekvõ barlangot évente több tízezer zarándok keresi fel, akik akár életüket is készek kockáztatni, csak hogy megpillanthassák az istenséget jelképezõ jégfalloszt. Az elmúlt napokban érkezett zarándokoknak azonban a nemrégiben még 2 méter hosszú jégpéniszbõl már csak egy tócsa jutott.

Az AFP jelentése szerint a jégcsap eltûnése ellenére a hindu hívõk továbbra is szentként tisztelik a helyet, ahol a hagyomány szerint Siva feltárta házastársa elõtt a teremtés titkát.

500 dollár 1 centért

New York, 2002. augusztus 3. (MTI- New York lakosai lázasan kutatnak pénztárcájukban abban a reményben, hogy esetleg hozzájuk került az az 1909- ben vert egycentes érme, amelyet véletlenül adott ki kezébõl az amerikai numizmatikai társaság volt alelnöke.

Scott Travers, aki figyelmetlenségbõl hagyta el az érmét a New York-i nemzetközi pénzkiállításon, 500 dollár jutalmat ajánlott fel az 1 centért.

Az eltûnt aprópénzen, amelyet San Franciscóban vertek, Abraham Lincoln hajdani amerikai elnök képmása látható. A múlt század elején ez a érme volt a leggyakoribb aprópénz fajta, ma azonban már csak néhány darab van belõle - jelentette az AFP.

A numizmatikai kiállításon a Lincoln-érméken kívül bemutattak egy 100 ezer dolláros papírpénzt is, amelybõl az egész világon csupán 60 darab maradt meg. A 100 ezer dolláros csaknem 1 millió dollárt ér - ritkaságának köszönhetõen.