Érdekes 11

Érdekes 11

( 2002.)

Megint "hízik" a Föld

London, 2002. augusztus 4. (MTI-Panoráma) - Megint "hízik" a Föld, pontosabban "úszógumit növeszt". A jelenségre egyelõre nincs pontos magyarázat. A Science címû amerikai tudományos szaklapban megjelent cikk szerint az elmúlt két évtized alatt a Föld folyamatosan "soványodott", de 1998-ban ismét "hízásnak" indult.

A zsugorodás folyamata természetesnek tekinthetõ, hiszen bolygónk egy lassan kihûlõ égitest, de a "hízás" oka egyelõre nem ismert.

A tudósok feltételezése szerint a Föld szilárd kérge (litoszféra) és a forró, olvadt magma (asztenoszféra) közötti átmeneti réteg okozza, hogy bolygónk - az idõs emberekhez hasonlóan - "úszógumit" ereszt az Egyenlítõnél. A jelenség következtében bolygónk, amely korábban sem volt tökéletes gömbforma, egyre inkább egy sütõtökre kezd hasonlítani dagadó "derekával".

Robotkomorna az öregotthonban

London, 2002. augusztus 5. (MTI) - Robotkomornával bõvült az amerikai Oakmontban mûködõ öregek otthonának személyzete. A mûlánylény neve Pearl, azaz Gyöngy.

A robotkomorna ultrahang és optikai távolságmérõ segítségével teremt kapcsolatot az otthon idõs lakóival. Túl azon, hogy hangjelzéssel figyelmezteti õket az étkezések kezdetére és a fontosabb napirendi idõpontokra, el is cseveg velük az idõjárás alakulásáról és az aktuális tévémûsorokról.

A New Scientist címû brit tudomány folyóirat cikke szerint a mûkomorna amellett, hogy képes szavakkal hangosan kommunikálni, érintésérzékeny képernyõjén meg is jeleníti mondandója szövegét, még könnyebbé téve az idõsek számára a megértést. A robotkomorna (ki)írása öles betûs, hogy könnyû legyen elolvasni.

Pearl eddig minden tekintetben beváltotta a hozzáfûzött reményeket: az otthon lakói hamar megkedvelték a személyzet mûtagját.

Az egyetlen problémát az jelenti, hogy a robot az idõs emberek szerint túl gyorsan mozog, ezért a fejlesztõk most olyan program kidolgozásán fáradoznak, amelynek segítségével lassítható lesz Pearl és társai sebessége.

Tiszteletbeli druidává avatták Cantenbury jövendõ érsekét

Saint David (Wales), 2002. augusztus 5. (MTI) - Tiszteletbeli druidává avatták hétfõn Walesben Cantenbury jövendõ érsekét, aki a brit sajtó értetlenkedése láttán szükségét érezte határozottan cáfolni, hogy a szertartással valamiféle pogány hit követõjévé vált volna.

Az 52 éves, walesi születésû és jelenleg a walesi érseki tisztséget betöltõ Rowan Williamst a walesi kultúra hagyományos ünnepe, az Eisteddfod alkalmából fogadták a Fehér Ruha Rend szervezet tagjává. Williams a walesi kultúra ápolásában szerzett érdemeivel nyerte el a kitüntetõ címet, a látványos külsõségek közepette megrendezett ünnepség idejére pedig fekete reverendáját hosszú fehér lepelre cserélte.

Bár a szervezet tagjai - a pogány sámánok neve után - druidának nevezik egymást, a rendezvényen képviselt egyetlen vallás a keresztény volt: a nézõk elénekeltek néhány keresztény himnuszt.

A brit sajtó egy része értetlenkedve fogadta, hogy Williams - aki Cantenbury jövendõ érsekeként hamarosan a világ mintegy 70 millió anglikán hívõjének vallási vezetõjévé lép elõ - elfogadja a druida címet. Az anglikán egyház konzervatívabb érzésû lelkészei fejcsóválva fogadták a történteket, mondván: az Afrikában szolgáló anglikán lelkészek hogyan fogják ezek után keresztény hitre téríteni a helyi lakosokat, ha azok azt látják, hogy az anglikán egyház vallási vezetõje is ilyen rendezvényen vesz részt.

Williams az ünnepség elõestéjén kiadott nyilatkozatában viszont nagyon bántónak találta, hogy a druidák hagyományos évi találkozóját, a Gorseddet akárcsak közvetve is összefüggésbe hozzák a pogánysággal. A walesieket pedig kifejezetten dühíti, hogy az Egyesült Királyságban évszázadok óta szomszédságukban élõ angolok pogány rítusokkal keverik össze a walesiek több évszázados múltra visszatekintõ kulturális fesztiválját.

A kutyák még annál is intelligensebbek

London, 2002. augusztus 6. (MTI- A legújabb tudományos vizsgálatok szerint a kutyák intelligensebbek, mint azt a tudósok korábban gondolták.

A kaliforniai egyetem munkatársai szerint az ebek képesek számolni és ugatásukkal üzeneteket tudnak továbbítani.

"A kutyák magatartását tanulmányozó szakemberek korábban azt gondolták, hogy a kutyák ugatásukkal egyszerûen környezetük figyelmét akarják magukra vonni, de a mostani vizsgálatok azt mutatják, hogy a különbözõ hangmagasságú vakkantások sokkal több jelentést hordoznak" - olvasható a New Scientist címû brit tudományos szaklapban.

Sophia Yin kutató szerint a kutyák, ha gazdájuk távol van tõlük, éles, átható hangon ugatnak, ha viszont idegen közeledik vagy az ajtócsengõ szólal meg, akkor mélyebb, keményebb hangot ütnek meg. Ha játékos kedvében van az eb, akkor szabálytalanul változó, magas hangok törnek elõ a torkából.

A tudósok szerint a kommunikáción kívül a kutyák még számolni is tudnak, fõleg ha ennivalóról van szó. Robert Young 11 kevert fajtájú eben végzett kísérletet. A vizsgálat elsõ fázisában a kutyáknak meghatározott számú jutalomfalatkát mutattak. Néhány perc múlva egy ernyõ ereszkedett a halmok elé, és Young bizonyos halmokból elvett, másokhoz hozzátett, míg voltak olyanok is, amelyeket változatlanul hagyott. A kutyák azokat a jutalomfalatkás halmokat, amelyekhez hozzányúlt Young, sokkal hosszabb ideig bámulták, mint azokat, amelyek érintetlenek voltak.

A kutató szerint ennek az az oka, hogy az ebek, megszámolva a falatkákat, azzal szembesültek, hogy azok darabszáma nem egyezik meg azzal, mint amire számítottak.

Patkányszaporító gyorsbüfék

London, 2002. augusztus 7.(MTI) - Étkezési, vagy inkább étkezés utáni szokásaik rövidesen elronthatják a britek étvágyát - legalábbis azokét, akik nem szeretik a patkányokat.

A "Keep Britain Tidy" (Tartsuk Rendben Nagy-Britanniát) elnevezésû környezetvédelmi szervezet ugyanis alapos tanulmányozás után megállapította, hogy mivel az emberek gondtalanul eldobálják a gyorsbüfékben felszolgált étel maradványait, a patkányok mind nagyobb számban mutatkoznak az angol városok utcáin.

A rágcsálók napjában testsúlyuk egytizedét fogyasztják el. Az utcákra kerülõ fast-food hulladék elõcsalja õket természetes sötét életterükbõl, ami - a szervezet szerint - rövidesen lidércnyomásos helyzetet idézhet elõ.

A szervezet ezért a brit kormánnyal együttmûködve mindent elkövet azoknak a gyorsbüfé láncolatoknak a megrendszabályozására, amelyek ma még nem bocsátanak szemetesládákat fogyasztóik rendelkezésére.

A környezetvédõk szerint az angolok napjainkban 80 százalékkal több szemetet dobálnak el az utcákon, mint a hatvanas évek közepén, mielõtt az elsõ gyorsbüfék megjelentek a városok utcáin - áll az AFP jelentésében.

A hosszú élet titka

London, 2002. augusztus 7. (MTI) - Amerikai kutatók szerint az ember testhõmérsékletétõl, valamint a szervezetében található inzulin és egy szulfátvegyület, az úgynevezett dehidroepiandroszteron-szulfát (DHEAS) mennyiségétõl függ, ki milyen hosszú ideig él.

A Science címû amerikai tudományos szaklapban megjelent cikk szerint azok, akiknek átlagos testhõmérséklete és inzulinszintje alacsony, de DHEAS- szintje magas, hosszabb ideig élnek, mint akiknél ez fordítva van.

A kutatók egyelõre nem biztosak abban, hogy mi áll a jelenség mögött, de feltételezésük szerint a hosszabb életet meghatározó testhõmérséklet, illetve vegyületek szintje az anyagcsere folyamataival áll összefüggésben.

A hosszú élet titkának megfejtéséhez a tudósok szigorú diétára fogott egereken végeztek kísérleteket. Az ellenõrzött étrenden tartott állatok hagyományos ételeket fogyasztó társaikhoz képest 40 százalékkal hosszabb ideig éltek, és alacsonyabb volt testhõmérsékletük, inzulinszintjük, de magasabb volt szervezetükben a DHEAS aránya.

Az eredmények ismeretében a baltimore-i idõskori kutatóintézet tudósai 1500 embert vontak vizsgálat alá. A magasabb kort megélt személyeknél az egerekhez hasonló jelenséget figyeltek meg a testhõmérséklet, az inzulin és a DHEAS viszonylatában. Egyetlen lényeges különbség: az egerekkel ellentétben a hosszabb életû emberek nem voltak diétára fogva.

Ha a tudósoknak sikerülne megfejteniük, hogy az embereknél mi tartja alacsonyan a hõmérsékletet és az inzulinszintet, valamint mi emeli magasra a DHEAS arányát, akkor megoldódna a hosszú élet titka - vélik a kutatók.

Nagy mozisiker Indiában a dupla ülés

Bombay, 2002. augusztus 9. (MTI) - India történetében elõször, három bombayi moziban is bevezették szerelmesek részére kitalált dupla üléseket.

Ez a konzervatív Indiában azért különösen érdekes, mert a közvélemény az egymás kezét fogó párokra is rossz szemmel néz, nemhogy a nyilvánosan ölelkezõkre.

Ám mostantól, ha elsötétül a moziterem, szabad a pálya a szerelmeseknek. Semmi extrémre nem kell gondolni, egyszerûen India történetében elõször három moziban is kettõs székeket vezettek be a szerelmesek örömére. Az ülések szélesebbek ugyan a szóló széknél, de középen nincs elég hely a karoknak, vagyis ha a szerelmesek kényelmesen akarnak ülni, át kell ölelniük egymást.

Az elsõ tapasztalatok azt mutatják, hogy a kettõs székek fõleg a fõiskolás-egyetemista párok körében lettek népszerûek. "Igazi kulturális elõrelépésnek tartom ezt az ötletet. Szerintem hülyeség az a nagy szemérmeskedés. Bombay többi mozijában is be kellene vezeti a kettõs székeket!" - mondta a Reutersnak egy 21 éves fiú.

Az egyik mozi menedzsere szerint a merész székmegoldás a házaspárok körében is nagy sikert aratott.

Hitvesi csetepaték - ahogy a nõk és a férfiak értékelik

2002. augusztus 10. (MTI) - A házasságtan szerint a férjek sohasem emlékeznek a hitvesi csetepatékra, míg a feleségek soha nem felejtik el azokat. Egy új tanulmány próbál magyarázattal szolgálni erre: a nõk agya jobban érzi és tartja emlékezetében az érzelmeket, mint a férfiaké.

Amerikai pszichológusok egy csoportja nõk és férfiak csoportjait vizsgálta meg abból a szempontból, hogy miként tudnak visszaidézni elborzasztó fényképeket három héttel azután, hogy látták azokat és megállapították, hogy a nõk visszaidézõ képessége 10-15 százalékkal pontosabb volt.

Az amerikai tudományos akadémia közleményeiben megjelent tanulmányban Turhan Canli, aki a lélektan helyettes professzora a New York-i Állami Egyetemen /Stony Brook/, megállapította, hogy a nõk agya jobban megfelel az emóciók felfogásának és emlékezetben tartásának.

Canli, a tanulmány vezetõ szerzõje hangsúlyozta, hogy a kísérlet során alkalmazott érzelmi ösztönöket nagyobb százalékban idézték vissza a nõk, mint a férfiak. Ezek a megállapítások összhangban vannak azokkal a korábbi kutatási eredményekkel, amelyek szerint különbség van a nõk és a férfiak agymûködésében. A tanulmány szoros kapcsolatot állapít meg a megismerõ viselkedés és az agyszerkezet között, amikor az agy érzelmi ösztönök hatására aktiválódik.

A tanulmány alátámasztja azokat a korábbi kutatási eredményeket is, amelyek szerint a nõknek általában jobb önéletrajzi memóriájuk van nemcsak az érzelmi események vonatkozásában. Igazolja azt is, hogy a feleség jobban emlékszik a hitvesi csetepatékra, mint a férje. Ennek egyik oka az, hogy az ilyen összetûzéseknek nagyobb jelentõsége van a nõk, mint a férfiak számára.

Canli és kollégái a tanulmány készítése során egyénileg tesztelték 12 nõ és 12 férfi érzelmi memóriáját fényképek felhasználásával. Egyes képek közönségesek voltak, mások pedig olyanok, amelyek erõs érzelmeket váltanak ki.

Minden kísérleti alany megtekintette a fényképeket és egy háromfokozatú skálán helyezte el õket emocionális intenzitásuk szerint, vagyis hogy a képek érzelmileg mennyire intenzívek. Miközben a kísérleti alanyok a képeket nézték, az agyukat egyidejûleg MRI vizsgálatnak vetették alá. Ezzel azonosították, hogy az agynak mely része aktív.

A nõk és a férfiak kifejezetten eltérõen reagáltak érzelmileg ugyanazokra a fotókra. Például egy férfi pisztolyt látott és azt semlegesnek nevezte, de ez a látvány nõk számára nagyon is negatív volt és erõs érzelmeket váltott ki náluk. A semleges képeken egy vízcsap, egy könyvespolc vagy egy közönséges táj volt látható.

Az érzelmileg intenzívnek minõsített képek holttesteket, sírköveket és síró embereket ábrázoltak. Egy piszkos vécé képe erõteljes emocionális választ váltott ki, különösen a nõkbõl.

A kísérlet minden alanya három héttel késõbb újból megjelent a laboratóriumban és meglepetéssel értesült arról, hogy vissza kell idézniük a korábban látott fényképeket. Ezt ugyanis elõzõleg nem közölték velük.

Minden személyt külön rászabott memóriateszt keretében megkértek arra, hogy idézzék vissza azokat a fényképeket, amelyeket korábban érzelmileg igen felkavarónak tartottak. Negyvennyolc új képet is kevertek a fotók közé és a képeket az illetõk kevesebb mint három másodpercig láthatták.

Az érzelmileg nagyon felkavaró képek közül a férfiak körülbelül 60 százalékot, a nõk mintegy 75 százalékot tudtak visszaidézni - hangsúlyozta tanulmányában Canli professzor.

Canli szerint a tanulmány elõsegítheti a biológiai alapon nyugvó magyarázatot arra, hogy a depresszió klinikai esetei miért sokkal gyakoribbak nõknél, mint férfiaknál. A professzor szerint a depresszió kockázati tényezõje a rágódás, vagyis a memóriához való visszafordulás és az idõrõl-idõre való visszaidézés. Az említett tanulmány megvilágíthatja a rágódás esetleges biológiai alapját.

Fájdalomcsillapító erõs illatok - nõknek

Marburg, 2002. augusztus 11. (MTI- Bódítóan erõs illat - mint rózsa- vagy mandulaillat - belélegzése hatására a nõk kevésbé érzik a fájdalmat, mint a férfiak, sõt utóbbiakra egyáltalán nem hatnak a kellemes illatok ilyen szempontból - közölte egy kanadai tanulmányra hivatkozva a Német Zöld Kereszt.

A kísérleti alanyoknak minél hosszabb ideig forró vízben kellett tartaniuk mindkét kezüket, és eközben különféle illatokat beszívni. Kellemes illatok esetében a nõknek sokkal kisebb volt a fájdalomérzetük. Fokozott fájdalomérzet jelentkezett viszont náluk kellemetlen illatok - mint például ecet - hatására.

A férfiak ezzel szemben bármilyen illat beszívása esetén ugyanolyan gyorsan kirántották kezüket a forró vízbõl.

Hogy miért van ez így, arra a kutatók eddig nem tudtak fényt deríteni - áll az AP jelentésében.

Zsiráf született a budapesti állatkertben

Budapest, 2002. augusztus 13. (MTI) - Zsiráf született a Fõvárosi Állat- és Növénykertben - tájékoztatta kedden az intézmény az MTI-t.

Az állatkert történetének 24. zsiráfbébije bonyodalmak nélkül látta meg a napvilágot hétfõn.

A zsiráfot ápolója Saka kenyai városról nevezte el.

Állatkerti hagyomány, hogy a zsiráfbébit az anya nevének kezdõbetûjével kezdõdõ afrikai földrajzi névrõl nevezik el.

Santanának, Saka anyjának ez a második borja.

Az elsõ zsiráfbébit, Sumburut, tavaly februári világra jövetele után mesterségesen kellett táplálni, mert anyja nem hagyta szopni. Úgy tûnik, ez most megismétlõdik: ha nem változik a helyzet, el kell kezdeni a cumisüvegbõl való etetést.

Ikertalálkozó Ercsiben

Ercsi, 2002. augusztus 18. (MTI) - Kétszáznál több ikerpár érkezett vasárnap Ercsibe, az ötödik alkalommal megrendezett ikertalálkozóra.

Az egész napos program legifjabb vendége egy héthónapos ikerpár volt, a legidõsebbek pedig már túlléptek a nyolcvanadik életévükön.

Az egész napos programot az idén nem a rendezvény hagyományos helyszínén, a Duna-parton, hanem a mûvelõdési házban és annak udvarán tartották.

Mivel az ikertalálkozó az idén az ercsi búcsúval egy napra esett, a program a szokásosnál is látványosabb és gazdagabb volt.

Az ikertalálkozó ötlete egy ikerlányokat nevelõ, helyben élõ vállalkozótól, Bíró Attilától ered.

Az amerikai spermabankok szemet vetettek Nagy- Britanniára

Washington, 2002. augusztus 19. (MTI- Az üzleti alapon mûködõ amerikai spermabankok új piacokat keresve egyre jobban Nagy-Britanniára vetik tekintetüket.

A bostoni székhelyû New England Cryogenic Center az elsõ amerikai spermabank, amely engedélyt kért a brit kormánytól donorsperma "nagy tételben" történõ szállítására. Más spermabankok növekvõ nagy-britanniai on-line eladásról számoltak be az USA Today címû lap szerint.

Több mint 200 évvel ezelõtt brit telepesek segítettek benépesíteni Amerikát, a tengerentúli spermabankok ezt most szívesen viszonoznák.

Nagy-Britaniában az utóbbi tíz évben 60 százalékkal csökkentek a spermaadományok, ezt használják ki a rámenõs amerikai spermabankok, amelyek ráadásul sokkal több részletet árulnak el a donor külsõ megjelenésérõl, személyiségérõl és családi hátterérõl, mint a brit cégek.

Az Egyesült Államokban mintegy 20 kereskedelmi spermabank mûködik. Egy tanulmány becslése szerint évente mintegy 80-100 ezer mesterséges megtermékenyítést végeznek donorspermával, ez fiolánkénti 200 dollárral számolva évi 20 millió dolláros forgalmat jelent.

Nagy-Britanniában a donorspermával végzett mesterséges megtermékenyítések száma 1992-93-ban 25 623, 1998-99- ben pedig már csak 11 035 volt a Humán Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority (HFEA) nevû brit kormányszerv adatai szerint. Az Egyesült Államokban a donor 50 dollárt kap adományonként, a brit donor 23 fontot, mintegy 35 dollárt. A donorok száma azonban nem emiatt csökkent Nagy-Britaniában, hanem annak az aggodalomnak a következményeként, hogy a szóban forgó eljárással született gyerekek kideríthetik biológiai apjuk kilétét.

A donorspermával végzett megtermékenyítésbõl született gyerekeknek a brit törvény egyelõre csak olyan részletek megismerését teszi lehetõvé, mint például a biológiai apa kora, amelyek nem elégségesek az azosításhoz. Jogi szakértõk szerint a gyerekek jogaiért fellépõ mozgalmak azonban elõbb-utóbb kivívják Európában, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek teljesen azonosíthassák biológiai apjukat.

Az Egyesült Államokban a donoroktól megkövetelik, hogy három nemzedékre visszamenõleg dokumentálják családjuk egészségi állapotát, életrajzot iratnak velük, bekérik iskolai tanulmányi eredményeiket, háromoldalas kérdõívet is kitöltetnek velük érdeklõdési körükrõl és izlésvilágukról, s a rendõrségi nyilvátartásban használthoz hasonló fotókat is készítenek róluk.

Bordélyházi adószigorítás Dániában

Koppenhága, 2002. augusztus 19. (MTI) - Az adózási fegyelem megtartására akarja kényszeríteni a dán kormány az ország bordélyházainak üzemeltetõit.

Az adóügyekért felelõs miniszter, Svend Erik Hovmand a parlament (folketing) interpellációs vitájában kijelentette: a prostitúció legalizálása óta eltelt három év alatt az örömtanyák üzemeltetõinek többsége még mindig nem fizette be az államkasszába a szolgáltatásaik után kirótt áfát.

A Berlingske Tidende címû napilap szerdai jelentése szerint pontos számok azért nem ismeretesek, mert a hivatalos statisztikákban a bordélyházak nem önállóan, hanem más szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel együtt szerepelnek.

Regionális szúrópróbák kimutatták azonban, hogy például Kelet-Jütlandon 40 bordélyház közül csupán öt fizette be az általános forgalmi adót. Koppenhága mintegy 250 hasonló intézménye közül is csak "egész kevesen" tettek eleget adófizetési kötelezettségüknek.

A prostitúció legalizálását kimondó törvény az "üzemeltetéshez szükséges felszerelések" költségeit - a kondomtól egészen a pincében berendezett "mazochista kamaráig" - üzemi kiadásnak ismeri el. Prostituáltak azonban nem tarthatnak igényt munkanélküli segélyre - emlékeztet a dpa.

Lecsófõzõ verseny Békéscsabán

Békéscsaba, 2002. augusztus 19. (MTI) - Izgalmas jelenetnek lehetett szemtanúja az a több száz érdeklõdõ, akik közelrõl nézték végig a békéscsabai lecsófõzõ versenyen hétfõn, ahogy kigyullad egy faház, majd ebbõl a szervezõk, Csanálosi László és Frankó Attila kimenti a bent készülõ lecsót.

Ebben az évben öt csapattal több indult a lecsófõzõ versenyen mint tavaly, s ezúttal nemzetközivé is vált a rendezvény egy holland gárda részvételének köszönhetõen.

Az egymással versengõ csapatok népes közönség elõtt készítettek többek között "betyár-, cigány-, szénás- és internetlecsót".

A szervezõk eközben különleges show-mûsort rendeztek, amely során egy égõ faházból mentették ki a lecsót. A forgatókönyv szerint a helyszínre érkezõ tûzoltók elõbb hagyományos módszerekkel, majd a modern technika segítségével eloltották az égõ házat. A csapatok között ezután spontán "tûzoltóversenyt" is rendeztek.

Az esti eredményhirdetéskor kiderült, hogy a tûzoltó fecskendõt a nõk kezelték jobban, a fakanalat viszont a férfiak, hiszen idén is a tavalyi bajnok, a Betyár csapat nyerte a versenyt.

Nemzetközi repülõmodell találkozót rendeztek Lepsényben

Lepsény, 2002. augusztus 24. (MTI) - A Fejér megyei Lepsény határában rendezték meg a hétvégén a Nemzetközi Repülõmodell Találkozót, amelyen a hazaiak mellett osztrák, német és szlovák modellezõk is részt vettek.

A Varga Vilmos helyi vállalkozó és modellezõ kezdeményezésére létrejött találkozóra több mint száz modellezõ mintegy kétszáz modelljét hozta el.

A rádióirányítású repülõeszközök némelyike olyan jól sikerült, hogy szinte még a fizika törvényeit is meghazudtolta.

A találkozón láthatóak voltak a nagygépek kicsinyített másai: F-16-osok, E-300-asok, Vilgák és társaik vonultak fel.

A rendezvényre ellátogató nagyszámú érdeklõdõt a motoros és sugárhajtómûves gépek látványos légiparádéjával ejtették ámulatba.

A látogatók tiszteleghettek a modellezõk tudása elõtt és megcsodálhatták a modelleket, amelyek némelyikének értéke több autó árával is vetekszik.

A mühlheimi Miss Marple

Mühlheim, 2002. augusztus 25. (MTI-Panoráma) - Mintha csak Agatha Christie kedves öreg hölgye támadt volna fel: a németországi Mühlheimben 81 éves asszony juttatott rendõrkézre egy agyafúrt kocsmárost.

Az idõs hölgy megfigyelte, hogy a 64 éves férfi a múlt héten jókora mûanyag csomagot dobott egy távoli kukába. A nyugdíjas hölgy ezután felkérte egyik ismerõsét, nézze meg, hogy mit tartalmaz a csomag. Legnagyobb meglepetésére több pénztárfiók volt benne.

Amikor aztán a kocsmáros hétfõn azt jelentette a rendõrségnek, hogy betörtek hozzá, elérkezett a hobbydetektív órája.

A "mühlheimi Miss Marple" megjelent a színhelyen, észrevétlenül félrehívta a nyomozást végzõ detektívet és elmondta neki, hogy mit figyelt meg. A kocsmáros erre - mi mást tehetett volna - bevallotta, hogy pénzzavarban volt és ezernél több eurót lopott el a pénztárfiókból.

"Miss Marple" jutalomban részesült a rendõrfõnöktõl és elõre meghívták a helyi rendõrség karácsonyi ünnepségére - jelentette a dpa.

A kutyák a rákos daganatot is kiszimatolják ?

London, 2002. augusztus 28. (MTI) - A kutyák a rákos daganatokat is képesek kiszimatolni - állítja John Church, a Cambridge-i egyetem kutató orvosa.

Church a The Times címû brit lapban beszámolt arról, hogy legkevesebb hat olyan esetrõl van tudomása, amikor egy kutya különös érdeklõdést mutatott gazdájának bizonyos testrésze után. Késõbb az orvosok daganatot fedeztek fel a testrészen.

A jelenségre az szolgálhat magyarázattal, hogy a rákos sejtek az anyagcsere megváltozása következtében olyan anyagokat termelnek, amelyeknek más a szaguka, mint az egészséges sejtek által elõállítottaknak.

Az egyik kutya még "gyógyítani" is próbált: megkísérelte, hogy leharapja a gazdája lábán keletkezett sömört, amelyrõl késõbb kiderült, hogy bõrrák - számolt be Church.

A Cambridge-i egyetem kutatói most azon fáradoznak, hogy lehetõvé tegyék egy olyan projekt finanszírozását, amelynek keretében kutyákkal ismertetik fel a prosztatarákot - áll a dpa jelentésében.

Egyetlen szál cigaretta elég a függõség kialakulásához

Párizs, 2002. augusztus 29. (MTI-Panoráma) - Egy gyermekkorban elszívott egyetlen cigaretta, akár egy nagyobb slukk is kialakíthatja a nikotinéhséget, és rövidebb-hosszabb távon nikotinfüggõséghez vezet. A lányok sokkal hamarabb függõvé válhatnak, mint a fiúk.

A francia sajtóban megjelent ismertetés szerint a Tobacco Control címû amerikai szakfolyóirat legutóbbi száma beszámolt arról a vizsgálatról, amelyben 30 hónapon keresztül 679, 12-13 éves korú iskolás körében gyûjtöttek adatokat a kutatók a gyerekek dohányzással való megismerkedésérõl, illetve a cigarettázási szokások rögzülésérõl.

A megkérdezettek mintegy fele, 322 gyerek próbálta ki legalább egyszer, hogy "mit esznek a dohányzáson" a felnõttek, s közülük negyven százalék már az elsõ letüdõzött dohányfüst után ellenállhatatlan vágyat érzett az élmény megismétlésére.

Riasztó megállapítása a vizsgálatnak, hogy a lányok sokkal kiszolgáltatottabbak a veszélyes szenvedélynek. Már három hét után függõvé válhatnak, miközben a fiúknál átlagban 183 napig is eltart, amíg kialakul a rászokás.

A kutatókat meglepte a dohányfüggõség létrejöttének gyorsasága. A vizsgált gyermekcsoport fele már akkor rögzült nikotinéhség tüneteit mutatta, amikor még csak heti két cigarettánál tartott.

DiFranza doktor, a kutatócsoport vezetõje a jelenséget azzal magyarázza, hogy a fejlõdésben lévõ fiatal szervezet sérülékeny, a felnõttnél hajlamosabb a gyors függõség elérésére. A nikotin ugyanis erõsebben hat és hosszabb ideig fejti ki hatását a kialakulatlan és védekezésre képtelen gyermeki szervezetben.

DiFranza a vizsgálódásai alapján arra az ijesztõ felismerésre jutott, hogy az esetek többségében a nikotinrabság az elsõ cigarettával megpecsételõdik.

Kincsbe botlott a szükség vezette rendõr

Kairó/Luxor, 2002. augusztus 29. (MTI) - A mellékhelyiséget vette célba az az egyiptomi rendõr, aki véletlenül egy, az idõszámítás elõtti ezer évnél is korábbi, fontos régészeti leletre bukkant.

Mint a kairói al-Akbar szerdai számában hírül adta, a közeg - a felsõ-egyiptomi Medina Habu templomvárostól mintegy tíz kilométernyire - a budi felé haladva megbotlott egy buckában és elvágódott. Amikor felkászálódott, észrevette, hogy estében lerúgta a sivatag homokját egy régi edényrõl.

A régészeti felügyelet szemügyre vette az agyagedényt, és megállapította, hogy az a tizenkilencedik dinasztia idejébõl (Kr. e. 1292-1190) származik. Az eddig úgyszólván feltáratlan környéken hamarosan ásatások kezdõdnek - jelentették a hírügnökségek.

A molekula, amely segít felejteni

Párizs, 2002. Augusztus 30. (MTI) - A korral járó memóriavesztés egy enzim hatására következik be - derül ki egy svájci tanulmányból, amely a Nature címû brit tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg.

"Mivel nem minden hasznos, amit megtanulunk, magának az agynak kell olyan mechanizmust mûködtetnie, amellyel kiküszöböli a fölösleges részletek elraktározását" - magyarázza a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen dolgozó Alcino Silva és Sheena Jossely a Nature-ben megjelent cikket kísérõ kommentárjában.

A tanulmány bemutatja a memóriavesztésért felelõs molekulák szerepét. A svájci szövetségi mûszaki intézet (ETH Hönggerberg) David Genoux által vezetett kutatócsoportja Zürichben felfedezte, hogy sokkal jobban teljesítenek a tanulási és emlékezési képességeket mérõ tesztekben azok az egerek, amelyekben a protein-foszfatáz 1 (PP1) enzim mûködését génmanipulációval gátolják. E rágcsálók kevésbé hajlamosak a tanultak elfeledésére is. Az eredmények megerõsítik, hogy valóban jó úton haladunk az emlékezet és a felejtés biológiájának megfejtése felé - vélekednek a kaliforniai szakértõk az AFP tudósítása szerint.

Karcsúbbak az iskolázottabb nõk

Lille, 2002. szeptember 2. (MTI) - A képzett nõk rendszerint karcsúbbak, mint nemük kevésbé iskolázott képviselõi. Erre a következtetésre francia tudósok jutottak tíz éves vizsgálódással.

A magasabb képzettségû nõk jobban ügyelnek a kiegyensúlyozott életvitelre és többet sportolnak. Az elhízott nõk nagy része ezzel szemben alacsonyabb iskolai végzettségû.

Férfiakkal az iskolázottság és a testsúly összefüggésében nem foglalkoztak a tudósok.

A vizsgálatok kimutatták, hogy hajlamosabbak az elhízásra azok a nõk, akik depresszióban szenvednek. Ezek szerint a túlsúlyos nõk 25 százaléka depressziós, míg a normális súlyúak körében ez az arány csupán 14 százalék.

Férfiaknál nem lehetett ilyen tendenciát megállapítani. A depressziós férfiak gyakran erõs dohányosok, ami viszont a tudósok szerint akadályozza az elhízást.

Kimutatta továbbá a vizsgálat, hogy a hasnyálmirigy által termelt hormon, az inzulin egy génje nagy szerepet játszik az elhízásban. Az örökletes hajlamnak megfelelõen különbözõ mennyiségben kerül glükóz az izomzatba. Ezért egyes családokat kevésbé fenyeget az elhízás, mint másokat.

A tudóscsapat vizsgálata Észak-Franciaország két községének mintegy 6500 lakosára terjedt ki - áll az AFP jelentésében.

Házassági világrekord

Kentucky, 2002. szeptember 2. (MTI) - 83 éves "teljesítménnyel" egy Kentuckyban élõ pár a házasság-idõtartam világrekorder az élõ házaspárok mezõnyében.

A feleség, Lil Ritchie 98 esztendõs, a férj 104 éves. 1919. április 12-én esküdtek egymásnak örök hûséget, négy gyermeket neveltek fel - kettõ közülük már meghalt. Az agg pár kilenc unokával, huszonhárom dédunokával és 18 ükunokával büszkélkedhet - eddig. Szépunokájuk még nincs.

Házassági idõtartamuk világcsúcsát levélben ismerte el a Guinness Rekordok szerkesztõsége.

Bár az idõs hölgynek a memóriája már nem a régi - hiszen elég régi -, férjének pedig a hallását kezdték ki az évek, mindkettejükkel sikerült megértetnie a családnak, hogy világrekordot állítottak fel.

A korrekorder pár amúgy elválaszthatatlan volt egész életében, csupán a közelmúltban töltöttek külön néhány napot. 77 éves lányuk és 75 esztendõs fiuk ugyanis - mivel már egyre nehezebben tudnak gondoskodni szüleikrõl - úgy döntöttek, hogy idõsek otthonában helyezik el õket. Anyjuk hajlandó volt beköltözni, apjuk azonban dacolt velük. Pár nap után azonban annyira hiányzott neki a párja, hogy utánaköltözött - jelentették a hírügynökségek.

Csimpánzpusztító AIDS-járvány kétmillió éve ?

Amszterdam, 2002. szeptember 3. (MTI)- A csimpánzok 90 százalékát kiirtó AIDS-szerû járvány pusztított a Földön kétmillió éve. A ma élõ utódok ennek köszönhetõen ellenállók a vírussal és annak változataival szemben - vélik holland tudósok.

Ha a holland elmélet beigazolódik, arra is magyarázatot kapunk, hogy az ember DNS-étõl mindössze két százalékban eltérõ csimpánzok miért nem kapják meg a betegséget.

Dr. Ronald Bontrop, a kutatások vezetõje arról tájékoztatta az AP hírügynökséget, hogy a csimpánzok azon génjei, amelyek a betegségek kivédéséért felelõsek, azt mutatják, hogy a távoli múltban halálos kór pusztította a faj egyedeit. Feltételezéseik szerint a vírus valószínûleg az összes olyan csimpánzt elpusztította, amely nem rendelkezett a védõ génnel, vagyis a túlélõk immunisak a régi vírusra. Közismert tény, hogy ez a majomfaj nem kapja el az AIDS-et és annak változatait. Ez a két bizonyosság együtt arra a következtetésre vezet, hogy a gyilkos kór az AIDS vagy annak egy variánsa volt kétmillió éve.

- A csimpánzok génjei nagyobb mértékben képesek módosulni, megváltozni, mint az embereké, ez az egyetlen gén a kivétel - vélekedik Bontrop. A betegség pontos mûködését és a szervezet ellenállásának mikéntjét azért lenne fontos megérteni, hogy megfelelõ ellenanyagot, vakcinát fejleszthessünk ki - teszi hozzá.

A tudósok álláspontja szerint a HIV-vírus, amely az AIDS kiváltója, mintegy ötven évvel ezelõtt terjedt át az (emberszabású) majmokról az emberre.

A kutatás publikálása óta több kutató jelezte, hogy nem ért egyet a holland csoport elméletével, mivel arra nincs elegendõ bizonyíték.

- Ha a kétmillió évvel ezelõtti csimpánzjárvány elmélete az emberre is igaz lehet, felette riasztó következtetéseket vonhatunk le - jegyezte meg Bontrop.

Kikapcsolhatók a hibás gének ?

Budapest, 2002. szeptember 4. (MTI)- A biológiában alighanem új korszakot nyithat a ribonukleinsav(RNS)-interferenciának elnevezett, az egész élõvilágban jelenlévõ univerzális jelenség felfedezése.

A mindennapok nyelvére lefordítva arról a lehetõségrõl van szó, hogy bizonyos meghatározott, elsõsorban patogén (kórokozó) géneket sikerülhet hatástalanítani, még pedig úgy, hogy megakadályozzák genetikai kódjuk leolvasását.

A biológia legújabb nagy kalandja 1990-ben kezdõdött, még pedig - bármennyire furcsán hangzik is - egy olyan növénykísérleti telepen, amely a petúniák különbözõ színvariációinak elõállításával foglalkozott. Késõbb amerikai kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy valóban lehetséges megbénítani bizonyos géneket, és hogy ez olyan génekre is vonatkozik, amelyek vírusos, illetve más, máig gyógyíthatatlan betegségeket okoznak, mint például az AIDS, vagy a különbözõ rákbetegségek - rajzolta fel a Le Monde, a tekintélyes francia lap az új felfedezés történetét.

Bár a kutatásokban részt vevõ biológusok még óvakodnak attól, hogy a felfedezés hatásait pontosan meghatározzák, Axel Kahn, a párizsi Cochin Intézet genetikusa nem kertelt: szerinte az már bizonyos, hogy a biológiában olyan jelentõségû eseményrõl van szó, amelyet bátran lehet Amerika földrajzi felfedezéséhez hasonlítani.

A gén inaktiválása (kikapcsolása, hatástalanitása) egy növénybiológusnak sikerült elõször, még pedig a petúnia örökletes anyagában. Az RNS-interferenciának elnevezett folyamat új és forradalmi perspektívákat nyitott a növényi, az állati és az emberi génállomány szempontjából egyaránt. A felfedezés, amelyrõl elõször a The Independent címû angol lap adott hírt augusztus 10-i számában, újfajta gyógyászati lehetõséget ígér a vírusos fertõzõ betegségek és a rák gyógyításában. Ráadásul az új felismerés azzal egy idõben történt, hogy a végéhez közeledik az a hatalmas nemzetközi tudományos vállalkozás, amelynek révén az emberi géntérkép immár a maga teljességében kirajzolódik.

Richard Jorgensen professzor, az Arizonai Egyetem kutatója Tucsonban végzett kísérleteket a növény színéért felelõs molekuláris mechanizmusokkal. Az "antisens"-nek nevezett technika segítségével úgy változtatta meg a petúniák színét, hogy genetikai állományukba olyan géneket ültetett, amelyek képesek módosítani a színért természetes módon felelõs növényi gének leolvasását. Ezzel, mintegy tudtán kívül, Jorgensen professzor feltárta a késõbb "RNS- interferenciának" elnevezett folyamat alapjait.

Valójában egy a génmanipulációiba csúszott hiba bizonyult sorsdöntõnek. A mályvaszínû petúniát fehérré átalakító biológus egy ízben még erõsebb mályvaszínt próbált elõállítani, de meglepõdve tapasztalta, hogy manipulációi ellenére továbbra is fehér petúniák nyíltak. A felfedezés zavarba ejtõ volt: kitûnt ugyanis, hogy ha olyan gént ültetnek át, amelynek színfunkcióját a petúnia egy másik természetes génje már hordozza, akkor kioltódik a színesitési mechanizmus.

Az okok megértésére a kilencvenes évek végéig kellett várni, gilisztával és léggyel végzett kísérletek elsõ eredményei adták meg a választ. Andrew Fire, a washingtoni Carnegie Intézet professzora 1998-ban a Nature címû brit tudományos magazinban tette közzé ezekbõl levont következtetéseit, amelyek szerint más élõlények esetében is lehetséges egyes gének "elnémítása", hatástalanítása. Azóta a molekuláris folyamatok szintjén már sikerült megérteni e jelenség titkait. Sõt kiderült, hogy e mechanizmus alkalmazási területe jóval szélesebb lehet, mint gondolták.

A tengerentúlon a Gordon Carmichael, illetve a Philip Sharp vezette két kutatócsoport fedezte fel olyan igen pici genetikai információtöredékek létezését a sejtekben, még pedig ribonukleinsav (RNS) formában, amelyek képesek közbelépni, interferálni a DNS-ben lévõ biológiai információ leolvasása során. Az RNS "fordítja le" a DNS örökletes információit a fehérjeszintézis során. A DNS által hordozott genetikai információról e folyamat során másolat képzõdik, aminek eredményeként megfelelõ aminosav-összetételû fehérjék jönnek létre.

Két egymástól függetlenül dolgozó amerikai kutatócsoport a Nature címû brit tudományos magazinban megerõsítette, hogy a gén hatástalanításának mechanizmusa a gyógyítás szolgálatába is állítható. Sõt a két csoportnak in vitro, vagyis laboratóriumi körülmények között sikerült megakadályoznia ezzel a módszerrel, hogy emberi sejtkultúra az AIDS, illetve a gyermekbénulás kórokozójával fertõzõdjön. Ezek a kísérletek, bár még nem jelentik azt, hogy a mostani tudományos felfedezés rövid távon jelentõs gyógyászati áttörést hozhat, ahhoz elegendõek voltak, hogy számos multinacionális gyógyszergyár máris jelentõs pénzt fektessen be a továbblépés érdekében.

Az új felfedezés viszont egyben bonyolítja is a munkát genetikusok számára, mert a harmincezer, már azonosítás alatt lévõ génen kívül jelentõs számú RNS-töredék megfejtését is szükségessé teszi - írja a Le Monde.

Kisvasút-avatás Nagybörzsönyben

Nagybörzsöny, 2002. szeptember 7. (MTI) - Tíz évnyi szünet után újraindult a Nagybörzsöny-Nagyirtás közötti kisvasút, a felújított nyolc kilométeres szakaszt Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter avatta fel szombaton Nagybörzsönyben.

Berki Zoltán, a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasút Kht. vezetõje az MTI-nek ez alkalomból elmondta: a Szob-Nagybörzsöny közötti 18 kilométer hosszú vasút eredetileg fa- és kõszállításra épült.

Az elmúlt évtizedekben a közlekedés itt megszûnt, a sínek egy részét ellopták, s a kocsik, illetve a mozdonyok is tönkrementek.

Ismertetése szerint a közelmúltban az erdészettõl a nagybörzsönyi önkormányzat átvette a kezelõi jogot, míg a Pest Megyei Területfejlesztés Alap 60 millió forinttal járult hozzá a kisvasút helyreállításhoz.

Ennek során a talpfákat kicserélték, a hiányzó síneket pótolták, s felújították az állomásépületet, valamint két mozdonyt és két kocsit helyrehoztak, így ismét megindulhatott a forgalom.

Az új látványosságtól a környékbeliek az idegenforgalom fellendülését várják. Nagyirtáson ugyanis nemrégiben adtak át egy strandot és egy fogadót, amelyeket mostantól a kisvasúttal is el lehet érni.

A tervek szerint jövõre a Nagyirtás-Márianosztra közötti kisvasút-szakaszt újítják fel. Ehhez 70-80 millió forintra van szükség. A pénz egy részét már összegyûjtötte a kht., amely további állami támogatásra számít a munkálatok megkezdéséhez.

A most átadott kisvasút egyelõre a hétvégeken, naponta háromszor közlekedik, csoportos igény esetén különjáratokat is indítanak. A kocsikon kerékpárok is szállíthatók.

Az õszi emberek tovább élnek

Berlin, 2002. szeptember 7. (MTI-Panoráma) Az õsszel születõ emberek tovább élnek, mint azok, akik tavasszal jönnek a világra - állítja a német Max Planck Demográfiai Kutatóintézet kutatócsapata.

A tudósok több mint egymillió osztrák, dán és ausztrál ember adatai alapján jutottak arra, hogy az õszi születésûek nemcsak hosszabb életre számíthatnak, hanem arra is, hogy kevésbé lesznek hajlamosak krónikus betegségekre öregkorukban. Persze az "õszikék" sem örök életûek, mindössze pár hónap "élethossz-prémiumuk" van a tavaszi születésûekhez képest.

A kutatók meteorológiai évszakokat vizsgáltak, nem naptáriakat: az október-december idõszakban világra jöttek adatait vetették össze az április-júniusban születettekéivel. Az eredmény: Ausztriában hét hónap a különbség az õsziek javára, Dániában négy. Ausztráliában is négy hónap a differencia, ám ott természetesen - az átellenes félteke folytán - a tavasziak a hosszabb életûek.

A jelenség okát a tudósok elsõsorban a táplálkozással és a táplálással magyarázzák. Az anya, aki tavasszal szül, terhességének utolsó hónapjaiban - télen - kevesebb vitamint fogyaszt, mint az, aki õsszel szül és "végighabzsolja" a nyár gyümölcseit, zöldségeit. Ráadásul amikor abbahagyja a szoptatást és átszoktatja gyermekét a normális étkekre, már nyár van, és nagyobb az emésztõrendszeri fertõzések veszélye. Az õsszel születõk általában nagyobb súllyal jönnek a világra, márpedig a kisebb születési súly hajlamosít a magas vérnyomásra, a koleszterinszint emelkedésére - idézte a Reuters Gabriele Doblhammert, a kutatócsoport egyik tagját.

Flamingófiókák keltek ki az Állatkertben

Budapest, 2002. szeptember 10. (MTI) - Újabb családtagokkal gyarapodott a flamingócsapat a Fõvárosi Állat- és Növénykertben; a múlt héten négy flamingófióka bújt ki a tojásokból - tájékoztatta az intézmény sajtóreferense kedden az MTI-t.

Ismertetése szerint a fõvárosi állatkert flamingói eddig általában télen költöttek, így a látogatók nem láthatták a még pelyhes kismadarakat.

A szürke "tollgombócok" egyelõre az iszapból és homokból emelt, jellegzetes kúp alakú fészkekben gubbasztanak, de hamarosan már felfedezõútra indulnak - tette hozzá.

A flamingószülõk begyük speciális mirigyének váladékával etetik fiókáikat, aminek az összetétele hasonlít az emlõsök tejére.

A gyorsan fejlõdõ apróságok hamarosan bekerülnek a "flamingó óvodába", ahol néhány "dada" vigyáz rájuk, amíg a szüleik is táplálkoznak.

Feltárulnak a piramisok titkai

2002. szeptember 11. (MTI)- Több mint 4500 éve zárja el egy mészkõ ajtó a kutatók, felfedezõk elõl Khufu nagy piramisának déli kamráit. Ez az ajtó titkokat rejthet. A világ legnagyszerûbb civilizációjának titkait.

Két nemzetközi hírû régész leereszkedett a nagy piramis szívébe, az eddig ismeretlen sírkamrába. Dr. Zahi Hawass - a National Geographic kutatójaként az ókor egyik legjoobb ismerõje - a Gizai piramisoknál végzett feltárások vezetõ archeológusa. Dr. Mark Lehner az ókori királyságok szakértõje. Azt a rejtélyt kutatják, kik építették a világ hét ókori csodájából egyedüliként fennmaradt gizai piramisokat?

A titokzatos kõtömb a nagy piramis királynõi termeit zárja el a külvilágtól. A technika legújabb vívmányainak, a különleges érzékenységû kameráknak, a világ legkisebb földalatti radar-antennájának köszönhetõen szeptember 17- én az Egyiptom: a titkos kamrák feltárulnak címû filmben, beleshetünk az ajtó mögé.

A National Geographic Channel filmje háromdimenziós grafikák segítségével reprodukálja a Gizai-fennsík, a nagy piramis és a Szfinx építését. A nézõk szemtanúi lehetnek, amint 20 ezer legendás piramisépítõ a helyére tesz több mint 2 millió kõtéglát, melyeknek súlya egyenként akár a 40 tonnát is meghaladja. Vajon hogy sikerült úgy megépíteniük ezeket a 140 méter magas és 230 méter széles monstrumokat, hogy évezredek óta a helyükön állnak?

A sivatag homokja évszázadokon át rejtette a piramisok építõinek kilétét - csontjaikat, otthonaikat, mûhelyeiket, utcáikat és kikötõiket. A régészek most rábukkantak a gizai dolgozó-temetõre. Zahi Hawass szerint ezek a sírok és a bennük talált leletek az egyiptomi társadalomról alkotott minden eddigi elképzelésünket gyökereiben megváltoztatták. Némelyik sír csonkagúla alakú és vályogtéglából készült, mások pedig négyszögletûek és kõbõl, mészkõbõl építették õket. Sokuk még feltárásra vár.

- A legfantasztikusabb lelet, amit találtam, - mondta a régész professzor - a nagy piramishoz tartozó sír volt, ahol Kai fõpap feküdt. A sír Khufu fáraó uralkodása idejébõl származik gyönyörû falfestményekkel. Az egyik kép Kai lányát ábrázolja, amint gyöngéden átkarolja apját. A falakon lévõ feliratok, melyeket az öt feltárt helyiségben találtunk, a legfontosabb felfedezés. Ezek a feliratok megemlítik a munkásokat mint Khufu fáraó barátait. Az egyik kõtáblán az olvasható: "Khufu uralkodásának 17. évében." Ezt bárki írhatta, még akár egy munkás is a piramisépítõk közül. A munkások sírjaiban iparosok, mûszaki rajzolók, sírkészítõkhöz nevét és rangját láttuk felírva. Találtunk olyan sírokat, amelyekben a piramis keleti, vagy a nyugati oldalának a munkafelügyelõje, vagy a kötelek felügyelõje, a kikötõ vezetõje nyugodott. Ezek a címek sokat elárulnak a piramisépítõkrõl, arról az összehangolt munkáról, melynek megszervezése kulcsfontosságú volt e hatalmas építmény létrehozásakor. Alcím: Nem ûrlények építkeztek Egyiptomban

A több mint hatszáz, most fellelt csontváz rengeteg új információval szolgált. Kiderült, hogy a munkások halálozási kora igen alacsony, 30-35 év volt, a hivatalnokok pedig az 50-60 évet is megérték. A csontanalízis kimutatta, hogy az itt eltemetettek izületi gyulladásban szenvedtek és a fokozott igénybevétel jele is ott vannak a hátukon, jelezve, hogy ezek az emberek hatalmas súlyokat mozgattak meg életük során.

A munkások temetõjének tanulmányozásakor a röntgentesztek és a névelemzések során kiderült, hogy csakis egyiptomiak lehettek az építõk. Nemzeti kérdés volt a piramis megépítése, Alsó- és Felsõ-Egyiptom minden háztartásából érkezett munkaerõ és ellátmány. Biztosak lehetünk benne, hogy nem zsidók építették a piramisokat, nem egy eltûnt civilizáció tagjai és nem is az ûrlények. Egyes tények - mint a települések elhelyezkedése, a hieroglifák a sírokon, az egyedülálló megnevezések - segítenek összerakni a kirakós játék hiányzó darabjait.

A dolgozók temetõjében, az õsi sírban megtalálták Egyiptom legidõsebb sértetlen szarkofágját, melybe belevésték tulajdonosának foglalkozását. Õ volt az ún. Közigazgatási Terület munkavezetõje, akinek 4500 éves szarkofágját a tévénézõk szeme elõtt bontják fel.

A szarkofág mészkõbõl készült és a ragasztóanyag, ami összefogja, teljesen sértetlen. Tehát még soha nem nyitották ki - magyarázza a régész professzor. - Remélem, hogy egy múmiát találunk benne. Ha igen, az lesz a valaha talált legöregebb múmia. A sír elhelyezkedése és gazdagsága azt mutatja, hogy a halott fontos pozíciót töltött be.

Ruhatanácsoló gardrób, orvosnak árulkodó vécé és hasonlók

Tokió, 2002. szeptember 13. (MTI- Ruhatanácsoló- gardróbbal, vizeletellenõr-vécével, pattanástalanítási módokat javasló tükörrel ellátott high-tech-lakásokat mutatott be Tokióban a Matsushita cég.

Ami a vécét illeti, felér egy kisebb laboratóriummal. Automatikusan elemzi használója vizeletét, és ha gyanús eredmény "jön ki", akkor önállóan értesíti az interneten keresztül a háziorvost.

A gardrób egyrészt az idõjáráshoz alkalmazkodón állítja össze az adott napra öltözék-javaslatát, másrészt az alkalomhoz illõn. Ehhez elõbb be kell táplálni "agyába" az aznapi idõjárási adatokat és azt, hogy alkalmi vagy egyszerû utcai viseletre van szükség a napi programokhoz.

A high-tech lakás hûtõje ugyan nem önleltározó, de a világ túlsó felérõl is bele lehet tekinteni. A beépített kamera révén mobiltelefonunk kijelzõjére vetíti, hogy például van-e tej benne, és ha igen, mennyi hiányzik az üvegbõl.

A konyhasztal valódi asztali számítógépként, sõt, konyhaasztali számítógépként is mûködik: a komputer a lapjába van beépítve.

A fürdõszobai tükör infravörös képeket készít "gazdája" bõrérõl, hajáról, az adatokat kielemzi és javaslatot tesz például hajmosásra, az optimális samponfajta kiválasztására, pattanás elmulasztására.

A csap is "okos": nem csak arról gondoskodik, hogy megfelelõ hõfokú legyen a víz, a kémhatását is a lehetõ legjobbra állítja.

Az újdonságok még nincsenek kereskedelmi forgalomban, az elektronikai vállalat leghamarabb 2005-re tervezi a piaci értékesítés kezdetét - jelentette az AP.

Rendõrroller

Rio de Janeiro, 2002. szeptember 13. (MTI- A Rio de Janeiró-i rendõrségnek immár nem csak rendõrautója, rendõrléghajója, hanem rendõrrollere is van.

A rendõrléghajóról alig egy hete érkezett a hír, ez 8 kilométeres magasságban - hogy ne tudja senki kilõni kézi fegyverrel - járõrözik, és különleges optikájú kamerákkal figyel.

A rollerosztag ezen a héten kezdte meg mûködését a híres Copacabana strandon. Egyelõre öt rendõrbõl áll a különítmény, rollereik nem önerõs meghajtásúak, hanem villanymotorosak. Csúcssebességük 25 kilométer óránként, így gyalogos üldözésre is alkalmasak. A rendõrrollereket akkumulátor hajtja, egy feltöltés 4 órán át tart és 8 órányi járõrözésre elég.

Hogy a rollereken sziréna és kék villogó is van-e, arra nem tért ki a Reuters.

Garasok helyett ötletek koldusoknak

Vilnius, 2002. szeptember 14. (MTI-Panoráma) - A litván fõváros, Vilnius polgármestere, Arturas Zuokas koldusok számára kidolgozott projektet indított útjára "Tanácsadó cédula pénz helyett" jelszóval.

A névjegy nagyságú, felvilágosítást tartalmazó zöld színû cédulák a város minden pontján hozzáférhetõek, éttermekben, postahivatalokban és rendõrõrszobákban. Turisták és vilniusiak felfegyverkezhetnek velük a növekvõ számú koldushaddal szemben.

- Azok, akik pénzt adnak a koldusoknak, a kilátástalanságot támogatják - mutat rá Zuokas polgármester. Ötlete akkor támadt, amikor egy utcagyerek enni kért tõle. Bement vele egy vendéglõbe és azt mondta a pincérnõnek, hogy kifizeti, amit a fiú megevett. Amikor azonban megkapta a számlát, azon sem leves, sem más étel nem szerepelt. A polgármesternek forralt bort kellett kifizetnie.

A legnagyobb litván napilap, a Lietuvos rytas által készített felmérés szerint csaknem minden polgár vegyes érzelmekkel ad pénzt koldusoknak. Attól tartanak ugyanis, hogy azok a pénzt drogra vagy alkoholra fordítják.

Zuokas polgármester nemrég sikert ért el egy másik hasonló kezdeményezésével: elrendelte, hogy nyugdíjasoknak vasárnaponként számos kávéházban szolgáljanak fel ingyen feketekávét.

Vilniusban a rendõrség 200 "hivatásos" koldust tart nyilván, akiknek a fele még gyermekkorú. Ehhez járul néhány száz ingyen kosztoló és hajléktalan. Magánkézben lévõ segélyszervezetek jelenleg négy ingyen konyhát és egy éjszakai menhelyet tartanak fenn Vilniusban.

Irena Bruziene, a Litván Vöröskereszt elnöke a "Tanácsadó cédula pénz helyett" projekttel kapcsolatban úgy véli, hogy meg kell várni az elsõ eredményeket. Sok koldus ugyanis nem tud olvasni, így nem sokat ér a cédulán rögzített tanács, mások pedig nincsenek kellõen kisegítve ingyen étellel és szállással. Más vélemények szerint viszont a polgármester kezdeményezése akár Nyugat-Európában is követésre találhat - áll a dpa jelentésében.

A tejivás, a terhesség és a rák

Washington, 2002. szeptember 15. (MTI) - A terhesség csökkenti a rák kialakulását kockázatát, a tejivás viszont növeli - állítják amerikai kutatók.

Mindkét dolog befolyásolja ugyanis egy olyan hormon koncentrációját, amelynek szerepe lehet egyes ráktípusok megjelenésében - állítja egy brighami (Utah állam) kutatócsoport, valamint a bostoni Women's Hospital és a bostoni Harvard Medical School.

Minél többször szült egy nõ, annál kisebb kockázattal betegszik meg rákban, állapították meg az orvosok, arra azonban egyelõre nem tudnak magyarázatot adni, miért van ez így - mondta a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Michelle Holmes, a brighalmi orvoscsoport vezetõje.

A terhesség, a menopauza után alkalmazott hormonpótlás (HRT) és a tejivás az inzulinhoz hasonló úgynevezett növekedési faktor 1 (IGF-1) hormon szintjét befolyásolja a nõi szervezetben. A IGF-1 magasabb szintje, ami a tejivás hatására következhet be, a rák kialakulásának nagyobb kockázatával jár a megfigyelések szerint.

Holmesnek és kollégáinak megfigyeléseit a Cancer Epidemiology Biomakers and Prevention címû lapban ismertették, amelyet az amerikai rákkutatók szövetsége ad ki. Ez az elsõ tanulmány, amely megállapítja, hogy a minél több terhessége volt egy nõnek, annál alacsonyabb vérében az IGF-1 hormon jelenléte.

Ismert, hogy a korábbi terhességek bizonyos védelmet jelentenek többféle rákbetegség, köztük a mellrák és a vastagbélrák ellen. Könnyen lehet, hogy ez a védelmi mechanizmus éppen az IGF-1 csökkent szintje révén hat. A négy vagy annál több terhességet felmutató nõknél az IGF-1 szint átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb, mint azoknál a nõknél, akik sohasem voltak terhesek - állapították meg a kutatók.

Egy ezer nõvéren végzett vizsgálat során Holmes és csoportja azt is tapasztalta, hogy azoknál, akik a legtöbb tejet itták, magasabb volt az IGF-1 hormonszint. Az IGF-1 fontos szerepet játszik a növekedésben és számos szervünk mûködésében, de magasabb szintjét összefüggésbe hozzák bizonyos rákfajták: a prosztata-, vastagbél-, tüdõ- és mellrák kockázatának növekedésével.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a nagyobb tejfogyasztás magasabb IGF-1 szinttel jár együtt. Ez az összefüggés azt jelentheti, hogy az ilyen étrend (magasabb tejfogyasztással) növelheti a rák kockázatát, mert megnöveli a IGF-1 szintjét a véráramban. Ugyanakkor Holmes hangsúlyozta: újabb vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a tejfogyasztás önmagában közvetlenül befolyásolja-e a rák kialakulásának kockázatát.

A hormonpótlás (HRT, Hormone Replacement Therapy) és a rák összefüggése még kevésbé ismert, egyelõre csak annyi vonható le következtetésként, hogy növelheti a mellrák kockázatát. Holmes csoportja úgy találta viszont, hogy azoknál a nõknél, akik a menopauza után ösztrogént (nõi nemi hormont) kaptak, alacsonyabb az IGF-1 szint. Ez magyarázat lehet arra, hogy miért csökken esetükben a vastagbélrák kockázata. További kutatásokra van viszont szükség, annak kimutatására, hogy mindez miért nem közömbösíti a HRT a mellrák kialakulását növelõ hatását - vélekedett a kutató.

Brit sünfogyatkozás

London, 2002. szeptember 15., vasárnap (MTI) - Zuhanásszerûen csökken a brit sünállomány, egyes vidékeken az utóbbi évtizedben a felére esett vissza a tüskés bundájú állatok száma.

A sündisznókat elsõsorban a mezõgazdaság tizedeli, a modern, intenzív földmûvelési módszerek elapasztják a sünök élelemforrását, életterüket pedig igencsak összezsugorítják. Az állatokra nem kis veszélyt jelentenek az autók is, gyakori látvány az utakon a süntetem.

A sünállomány csökkenésének pontos feltérképezése végett tavaly országos sünszámlálást, pontosabban sünbecslést tartottak a szigetországban, a "leltározásban" mintegy hatezer önkéntes vett részt.

A sünök egyébként igen kedvelt állatok Nagy- Britanniában, kultuszukat részben annak az 1904-ben megjelent gyermekkönyvnek köszönhetik, amelynek fõhõse egy sündisznó volt. Ugyanakkor a modern kor vívmányai is népszerûsítik a sünöket: nemrégiben egy japán számítógépes játékban bukkant fel egy kék és egy vörös sün fõszereplõként, ami ugyancsak növelte "rajongótáborukat" - jegyezte meg a Reuters.

Piramiskutató robot felfedezései egyenes adásban

Kairó, 2002. szeptember 17. (MTI) - Tudósok és televíziónézõk szeme láttára fedezett fel egy újabb helyiséget és egy ajtót az a kamerával felszerelt robot, amely kedden hajnalban indult kutatóútra az egyiptomi Kheopsz-piramisban. A régészek egy 4500 évvel ezelõtti csontvázat is bemutattak.

A miniatûr kamerát hordozó - 250 ezer dollár értékû - robot két órát töltött az el-gízai piramisban, utána a felvételek aprólékos elemzéséhez láttak a tudósok. A több országban - a National Geographic csatornán is - közvetített, élõ televíziós adásban megszólaló vezetõ régész, Zahi Havasz nagyon fontos leletnek nevezte a felfedezést.

A kamera egy hússzor húsz centiméteres folyosón ment végig, egy ismert helyiségbõl indulva, és a szûk járat végén található ajtót is átfúrva bukkant rá az üregre és egy újabb lezárt ajtóra. Az azonban most még nem derült ki, mi található a most felfedezett ajtó mögött.

Ezt megelõzõen a régészek felnyitottak egy, a közelben talált 4500 éves szarkofágot, amelynek tartalma eddig ismeretlen volt elõttük. Ennek belsejében egy férficsontvázat találtak, amely a szakértõk szerint egy rangos személyiség maradványa lehet. Nem múmiáról van szó mindenesetre - idézi a dpa hírügynökség Havaszt.

A 2,3 millió kõbõl épített Kheopsz-piramis az egyiptomi piramisok legérdekesebbike. A 146 méter magas, 230 méter széles építményben négy olyan járat található, amelyen most végigment a kamera. A következõ egy évben várhatóan további kutatásokat végeznek a robottal az építményben.

29 év után megfürdetik a 498 éves Dávidot

Róma, 2002. szeptember 18. (MTI-Panoráma) - Még a legremekebb szobroknak is kell néha nyakat, fület és egyebet mosni. Michelangalo Dávidja a héten kerül sorra, 129 évnyi koszt csutakolnak le róla.

A 498 éves Dávid fürdetése a tervek szerint hét hónapig tart majd és 150 ezer euróba kerül. Az 5 méteres Dávidot legutóbb 1873-ban fürdették meg tetõtõl talpig, amikor bekerült mostani otthonába, a firenzei Galleria dell'Accademiába - emlékeztetett a Reuters.

Kizöldülnek az afrikai sivatagok ?

London, 2002. szeptember 21. (MTI- Visszahúzódóban vannak Afrika sivatagjai. Légi- és mûholdfelvételek szerint ugyanis kizöldülnek az egykori sivár sivatagi régiók. A növényzet megújulásával egyidejûleg az emberek is visszatérnek egykori lakóhelyükre, ahonnan tengerparti vidékekre menekültek az aszály elõl.

Errõl számol be a New Scientist brit tudományos magazin szombaton megjelenõ számában.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete ugyanakkor jelenleg még abból indul ki, hogy az afrikai kontinens mintegy 45 százalékát elsivatagiasodás veszélye fenyegeti.

Burkina Fasóban, Nyugat-Afrika legszárazabb országainak egyikében a sivatagi terület csökkenésének eredményeként a mezõgazdasági termés az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nõtt - jelentette a tudományos folyóiratnak Chris Reij, az amszterdami Szabad Egyetem munkatársa.

A Szachel-övezetben, a Szahara déli peremén is jelentõsen nõtt a vegetáció az elmúlt 15 év során. Az övezet növényzete olyan nagy mennyiségben von el széndioxidot a légkörbõl, hogy a régió ezáltal hozzájárul a hõmérséklet világméretû emelkedésének csökkenéséhez - vélekedik Andrew Warren brit kutató, a londoni University College munkatársa.

Arra a kérdésre, hogy miért zöldülnek ki a sivatagok, a tudósok még nem képesek egyértelmû választ adni. Egyesek úgy vélik, hogy a vegetáció növekedése a hetvenes és nyolcvanas évek nagy aszályait követõ, fokozott esõzésekre vezethetõ vissza. Az is közre játszhat, hogy a parasztok a gyakran heves esõzésekbõl eredõ víz gyors lefolyását megakadályozzák azáltal, hogy földjeiket kõfallal veszik körül, megállítva ezzel a földfelszín erózióját is - olvasható a dpa jelentésében.

"Szexuális kódex" a Bundeswehrben

München, 2002. szeptember 21. (MTI- A német fegyveres erõk, a Bundeswehr szolgálati elõírásait azonnali hatállyal kiegészítették "a katonák egyéni és egymás közötti szexuális magatartására" vonatkozó rendelkezésekkel.

A "Focus" hírmagazin jelentette, hogy a szövetségi hadügyminisztérium által életbe léptetett utasítás értelmében a katonáknak kerülniük kell a szexuális kapcsolatot bajtársaikkal, illetve azok partnernõivel. "A házasságba vagy házassághoz hasonló életközösségbe történõ behatolás" hivatalos nyomozás lefolytatására ad okot.

Az elöljárókról készült aktfelvételek a tekintély csökkenéshez vezethetnek. Alárendeltek és elöljáróik közötti hetero- vagy homoszexuális kapcsolat "a bizalom és a tisztelet komoly károsodásának veszélyével jár" - olvasható az intézkedés indokolásában.

A "szexuális kódex" kiadását a Bundeswehr egykori fõfelügyelõje, Harald Kujat-nak kezdeményezte - áll az AFP jelentésében.

Huszonöt évig egy buszmegállóban

Sydney, 2002. szeptember 22. (MTI- Huszonöt évig élt egy német származású hajléktalan egy buszmegállóban Sydney külvárosában.

A közelmúltban 66 éves korában elhunyt Karl Kulper életének több mint egyharmadát töltötte a téglából készült építményben Darlinghurst külváros Saint Vincent nevû kórházának közelében.

A járókelõk rózsákkal és orchideákkal halmozták el azt a megfeketedett padot, amelyen Kulper napjait töltötte. Népszerûségére jellemzõ, hogy a hosszú szakállt viselõ férfi halála címlaphír volt Ausztrália egyetlen országos napilapjában, a The Australianban.

A kórház szociális munkásai szerint Kulper, miután felesége és gyermeke is meghalt, nem érezte többé szükségét annak, hogy "rendes életet éljen". A klinika személyzete és a helyiek rendszeresen vittek neki kávét, cigarettát, sõt, ha elutaztak vakációra, még képeslapokat is küldtek neki, "Karlnak, a Saint Vincent elõtti buszmegállóba" címzéssel.

"Minden reggel ott ült elõttünk, várta a nyitást. Nagyon zárkózott volt, de ugyanakkor igen udvarias. Nem sokat tudtunk róla azon kívül, hogy német" - mesélte a Reuters- nek az Una's kávéház pincérnõje. Kulper ugyanis idejárt reggelizni, kedvence a szalonnás szendvics volt.

A temetés elõtti gyászszertartást stílszerûen a buszmegállóban tartották Karl Kulperért.

50 ezer darabkából restaurálták Giotto freskóját Assisiben

Róma, 2002. szeptember 22. (MTI) - Öt évvel az 1997- es földrengés után befejezõdött Assisiben a Szent Ferenc bazilika mennyezetét ékesítõ Giotto- freskó restaurálása. Csütörtökön ünnepélyes keretek közt leplezik le a helyreállított remekmûvet.

Az 1997. szeptember 26-i földrengés súlyosan megrongálta a bazilika több mennyezeti freskóját. Giotto (1267-1337) itáliai festõ ötvenezer darabra szétesett remekmûve Szent Hieronymust ábrázolja. A freskót 15 restaurátor ötéves aprólékos munkával állította helyre - mintegy 2,7 millió eurós költséggel.

A tervek szerint 2003 és 2005 között sor kerül egy további - Cimabue (1240-1302) alkotta - mennyezeti freskó restaurálására is a Szent Ferenc bazilikában - jelentette az APA.

"Helikopteres kereszteshadjárat" a katolikus "invázió" ellen Oroszországban

Moszkva, 2002. szeptember 23. (MTI) - Oroszországban öt ortodox pap "helikopteres kereszteshadjáratot" folytatott a múlt héten a Don menti Rosztov vidékén, úgymond a katolikus behatolás elleni védekezés jegyében.

Az egyórás légi akciót megáldotta Pantelejmon, Rosztov-na-Donu és Novocserkasszk érseke is. A "hadjárat" során a pravoszláv papok Madonnát és Szent Mihályt ábrázoló ikonokat vittek magukkal és azért fohászkodtak Istenhez, hogy "megszabadítsa az orosz népet a hitetlenektõl és megmentse Oroszországot".

Az Interfax orosz hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a pópák az ellen tiltakoztak, hogy a Vatikán katolikus egyházmegyéket akar létesíteni a pravoszláv vidéken az orosz ortodox egyház jóváhagyása nélkül.

Az orosz katolikus püspöki kar fõtitkára, Igor Kovalevszki atya az Eho Moszkvi rádióban helyi, a patriarchátus jóváhagyását nélkülözõ kezdeményezésnek minõsítette a pravoszláv papok szokatlan akcióját és azt mondta, hogy katolikus részrõl nem kívánnak reagálni arra.

A moszkvai patriarkátusnak a katolikusokhoz fûzõdõ kapcsolatokért felelõs illetékese, Igor Vijanov ugyanakkor érthetõnek nevezte a hadjáratot, bár a "szabadíts meg a katolikusoktól"-fohászt túl keménynek találta.

A katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közti kapcsolatok különösképpen feszültek azóta, hogy II. János Pál pápa februárban négy új katolikus egyházmegye oroszországi létrehozását jelentette be. A moszkvai pátriárka erõszakos térítéssel vádolja Rómát - jegyezte meg az AFP.

Október 3-6.: Tokaji Borok Fesztiválja

Tokaj, 2002. szeptember 26. (MTI) - Huszonhét tokaj- hegyaljai szõlõ- és bortermelõ község rendezi meg október 3-tól 6-ig a Tokaji Borok Fesztiválját, a szakmai és kulturális programokkal gazdagított rendezvényre több tízezer vendéget várnak.

A szervezõk - a Magyar Borok Háza, Tokaj város Önkormányzata és a Tokaj Kereskedõház - csütörtökön, Tokajban megtartott sajtótájékoztatón Májer János polgármester elmondta: a hagyományos hegyaljai szüret megkezdésére idõzített fesztivál az eddigi szüreti napot váltja fel.

Kibõvül viszont a rendezvény a tokaji bort homloktérbe állító nemzetközi szakmai konferenciával, a történelmi borvidék gazdaságainak bemutatóival, borkülönlegességek nemzetközi árverésével és színvonalas kulturális és szórakoztató programokkal.

Kitért arra is, miszerint az UNESCO döntése alapján Tokaj és térsége immár a világörökség része, így színvonalában ennek megfelelõ rendezvénnyel készülnek a hazai és külföldi vendégek fogadására.

Hozzátette: minden a tokaji bor hírnevének, versenyképességének elmélyítését szolgálja, azt, hogy a nemes nedû rangja, forgalmi értéke utolérje, sõt megelõzze a nemzetközi piacokon a nála rosszabb, azonban költséges marketing munkával keresettebbé vált külföldi borokat.

Nyikos István, a Magyar Borok Háza ügyvezetõ igazgatója a fesztivál programját sorolva elmondta, hogy már a hivatalos nyitás elõtt egy nappal megrendezik az 5 puttonyos tokaji aszúk versenyét, amelynek zsûrizését a világ legnevesebb borszakértõi és szakírói vállalták.

Az október 3-án kezdõdõ nemzetközi borkonferencián a szakemberek azt vizsgálják, hogy a természetes édes borok világában milyen esélyei vannak a tokaji aszúnak az Európai Unióhoz való csatlakozás után.

A konferenciát összekapcsolják a tokaj-hegyaljai borászati cégek és egyéni gazdák borkiállításával.

A fesztivál ünnepélyes megnyitóját október 4-én délután tartják a város fõterén. A környezõ utcákban felállított sátrakban félszáz pincészet kínálja a finom borokat, a szakácsok tájjellegû ételeket készítenek, lesz népmûvészeti kirakodóvásár, mesterség-bemutató.

Elsõ alkalommal tartják meg a tokaji borkülönlegességek árverését október 4-én szombaton 9 órától a Tokaji Galériában, ahol a legrégibb palack egy 1857-es 6 puttonyos tokaji aszú, kikiáltási ára 221 ezer forint.

A hagyományos, leglátványosabb szüreti jelmezes felvonulás október 5-én szombaton 11 órakor kezdõdik a 27 település gazdáinak részvételével, ekkor adja át a fõtéren az UNESCO fõigazgató helyettese a világörökség okmányt.

Igen gazdag a fesztivál koncert-, szórakoztató és sportprogramja, amelyik vasárnap este tûzijátékkal zárul.

A NASA elvárja, hogy az oroszok teljesítsék kötelezettségeiket

Washington, 2002. szeptember 27. (MTI) - Az Egyesült Államok csütörtökön arra a kérte az orosz ûrhatóságokat és az orosz kormányt, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) üzemeltetésében vállalt kötelezettségeiket.

Az orosz ûrkutatási hivatal, a Roszaviakoszmosz nem sokkal korábban jelezte ugyanis, hogy az orosz ûripar egyre rosszabbodó anyagi helyzete miatt nem képes legyártani jövõre azokat ûreszközöket, amelyek indítására kötelezettséget vállalt, és ezért javasolja: függesszék fel az ISS-programot. Az amerikai ûrhivatal, a NASA erre az orosz indítványra válaszolt rövid közleményében.

A Nemzetközi Ûrállomás építése tizenhat ország vállalkozásában 1998 végén kezdõdött meg. Két évre rá beköltözött az elsõ állandó személyzet.

Az ISS építésében a legnagyobb rész az Egyesült Államokra jut, ám az orosz részvétel is létfontosságú. Az oroszok ugyanis vállalták, hogy évente hat Progressz teherûrhajót és két Szojuz típusú juttatnak el az ûrállomásra.

Az ember nélkül repülõ Progresszek a bázison tartózkodó ûrhajósoknak ellátmányt, élelmiszert, vizet, postát, illetve különbözõ berendezéseket szállítanak. Az oroszok mostani közlése szerint a hat Progresszbõl 2003-ban csak kettõt tudnának elindítani.

A szakértõk szerint azonban a nagyobbik probléma az, hogy az évente tervezett két Szojuz TM típusú ûrhajóból jövõre várhatóan csak egyet tudnak legyártani. A háromszemélyes Szojuz ugyanis az ûrállomáshoz kapcsolódva egyszersmind a programban mentõûrhajóként szolgál. Ha vészhelyzet adódna, a háromfõnyi állandó legénység az orosz ûreszközzel térne vissza. Ezért az ISS- hez kapcsolva mintegy folyamatosan parkol a Föld körül keringve egy Szojuz. (Korábban az amerikai elképzések között is szerepelt egy még a Szojuzénál is több férõhelyes mentõûrhajó megépítése, de errõl a tervükrõl - õk is pénzhiány miatt - egyelõre letettek.)

A Szojuzokat azonban fél évente le kell cserélni. Ennek megfelelõn áprilisban, illetve októberben Bajkonurból indítanak egy-egy Szojuzt az ûrállomásra, és az azokon utazó kozmonauták néhány nappal késõbb a fél évvel korábban kikötött Szojuzzal térnek vissza, a "sajátjukat" pedig a következõ váltásig ott hagyják.

Tavaly áprilisban, majd az idén egy-egy ilyen váltóküldetéssel utazott a világûrbe a világ elsõ, majd második ûrturistája. Az oroszok ezeket a kötelezõ Szojuz- indításokat mindinkább sanyarú anyagi helyzetük javítására is igyekeznek felhasználni, hiszen egy ûrüdülési turnus ára 20 millió dollár.

A nyáron még úgy volt, hogy októberben egy orosz és egy belga hivatásos asztronauta társaságában utazik a harmadik ûrturista, Lance Bass amerikai popsztár, aki azonban nem tett eleget fizetési kötelezettségének, és ezért nem indulhat az ISS-re. Az orosz ûrhivatal így következésképpen elesett a remélt 20 millió dollártól is, mert ugyan vannak további jelentkezõk, de felkészítésükre már nincs elég idõ. Az orosz ûrhatóságok most éppen Bass üdültetésének az elmaradásával is magyarázzák súlyosbodó anyagi gondjaikat.

Viagrafüggõ betörõ

Párizs, 2002. szeptember 29. (MTI- Teljes Viagra- készletébõl kifosztott egy marseille-i gyógyszertárat egy szinte már törzsvendégnek számító bûnözõ.

Az ismeretlen férfi néhány hónapon belül harmadszor rántott kést a patikában, s csak az összes Viagrás-doboz besöprése után jelentette be igényét a kassza tartalmára is. A két nõi alkalmazott ezúttal már kísérletet sem tett az ellenállásra. Higgadtan kiszolgálták a harciasan hadonászó rászorultat, átnyújtották a kasszát, s távozása után értesítették a kapitányságot az újabb bûnesetrõl.

A legutóbbi bõséges zsákmányból ítélve most hosszabb eseménytelen idõszak következik.

"Beszélõ" kutyák Japánban

Tokió, 2002. szeptember 29. (MTI- Japánban a kutyák újabban "beszélhetnek" gazdájukhoz.

A Takara gyermekjáték gyártó cég ugyanis olyan szerkezetet dobott a piacra, amely elemzi a négylábúak érzelem-megnyilvánulásait és azután japán nyelvre "fordítja" azokat. Ehhez elõbb az állat nyakörvén elhelyezett kis mikrofonnal rögzítik a kutyaugatást.

A "Bowlingual" elnevezésû, maroktelefonhoz hasonlító készülék kiértékeli a vakkantásokat, majd hat érzelmi kategóriába sorolva osztályozza õket, jelzi például, hogy szomorú, követelõzõ, örvendezõ vagy dühös-e az eb. Ezután kikeresi a betáplált kétszáz szóból a megfelelõ fogalmakat és vagy képernyõre vetíti ki, vagy elbeszéli a gazdinak azokat.

A készülék ára 14 800 jen (126 euró), ám egyelõre azonban csak Japánban kapható - áll a dpa jelentésében.

Környezetvédelem - harmadával kisebb az ózonlyuk az Antarktisz felett

Washington, 2002. október 1. (MTI) - Idén a legkisebb amerikai kutatók szerint az ózonlyuk a Déli-sark felett 1988 óta: mindössze 16 millió négyzetkilométer kiterjedésû, miközben az elmúlt hat évben nagysága 24 millió négyzetkilométer körül mozgott e körzetben és ebben az évszakban.

A washingtoni kormánynak dolgozó tudósok - ellentétben a jelenségrõl már beszámolt ausztrál szakemberekkel - ezt nem elsõsorban az ipari tevékenység szennyezésének mérséklõdésével, hanem a sztratoszférában, a földi légkör 12-50 kilométeres magasság közé esõ középsõ rétegében végbemenõ, egyelõre rejtélyesnek tartott jelenségekkel magyarázzák. Az ózonlyuk emellett kettévált: erre már volt példa a hetvenes években, amit a légszennyezettség egyik hatásának tudtak be.

A Földet a Nap ultraibolya - akár bõrrákot is okozó - sugárzásától védõ ózonpajzsban keletkezett lyukat közel 30 éve fedezték fel a tudósok. Akkori kiterjedése Ausztrália területének háromszorosa volt. A lyuk nagysága az évszakokkal változik, általában szeptemberben és októberben a legnagyobb.

Az ózonlyuk jelentõs mértékû idei változása az amerikai kutatók megítélése szerint idõjárási változásokkal magyarázható. Az Antarktisz felett általában nyugodt idõjárási viszonyok uralkodnak a középsõ légköri rétegekben, elõsegítve a lyuk terjedését, de hatalmas légmozgások jelentõs mennyiségû - és felmelegedõ - ózont pumpáltak a körzetbe. Ezek a légmozgások okozhatták az ózonlyuk két karéjra szakadását is.

Nagyjából negyven évnyi egészséges életre számíthatunk

Budapest, 2002. október 1. (MTI) - Magyarországon egy ma 18 éves nõ elõreláthatólag 43,3, egy ugyanilyen korú férfi pedig 38,4 egészségkárosodás nélküli esztendõre számíthat az elõtte álló várhatóan 59, illetve 50 életévében - tartalmazza egy országos lakossági egészségfelmérés.

A közelmúltban elkészült összefoglaló jelentést az Országos Epidemiológiai Központ bocsátotta az MTI rendelkezésére.

Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából 2000-ben az ország 440 településén a kérdezõbiztosok 7000, véletlenül kiválasztott felnõttet kerestek meg, közülük 5500-an válaszoltak az egészségükkel kapcsolatos kérdésekre.

A kutatók a hazai egészségfelmérések történetében a 2000. évi adatok alapján elõször kerestek választ arra, hogy a lakosság hány egészségben leélt, szaknyelven korlátozottságtól mentes esztendõre számíthatnak.

Megállapították: ha a halandósági és megbetegedési viszonyok változatlanok maradnak, akkor általában 45 éves kor után várható valamely egészségi korlátozottság bekövetkezése.

A felmérésbõl kiderült az is, hogy Magyarországon gyakori az olyan egészségromlás, amely az embereket akadályozza mindennapi tevékenységükben.

Látászavara van például a nõk több mint 30 és a férfiak 17 százalékának.

Hallászavarban szenved a nõk 11, a férfiak csaknem 14 százaléka. Az idõskorúak körében a nõk csaknem fele és a férfiak harmada küzd vizelettartási gondokkal.

A betegségek elõfordulását vizsgálva a kutatók megállapították: a keringési rendszer mûködési zavarai a középkorúak mintegy 40 százalékát, az idõs korú nõk háromnegyedét és az idõs férfiak kétharmadát érintik.

Magas vérnyomást mérnek a középkorúak harmadánál, a korosabb nõk kétharmadánál és az idõs férfiak csaknem felénél.

Minden tizenharmadik nõ és minden tizenhatodik férfi cukorbeteg.

Asztmás vagy más allergiás betegségben szenved minden hatodik nõ és minden nyolcadik férfi.

A 64 év felettiek közül minden kilencedik nõ és minden hetedik férfi átesett már legalább egy szívinfarktuson.

A kutatók azt is megtudták, hogy a felmérést megelõzõ 12 hónapban a lakosság egészséggel kapcsolatos kiadása elérte a 270 milliárd forintot; ez az összeg megegyezik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyító-megelõzõ ellátásra fordított azonos idõszakra számított kiadásának 71 százalékával.

Az egészségfelmérés adatait az egészségpolitikusok rendelkezésére bocsátották a készítõk.

Kihalás fenyegeti a természetes szõkéket ?

London, 2002. október 2. (MTI) - Kétszáz éven belül kihalhatnak a természetes szõkék.

Egy Németországban végzett kutatás szerint 2202- re bolygónk lakói közül senkinek sem lesznek majd valódi, természetes szõke hajfürtjei. A vizsgálatból az is kiderül, hogy az utolsó szõke valószínûleg Finnországban fog megszületni.

A valódi szõkéket fenyegetõ kihalás hátterében a hajszínt meghatározó recesszív gén áll, amely csak akkor tud érvényesülni az utódnál, ha az apai és anyai nagyszülõk legalább egy-egy tagja magában hordozza a szõke hajszínért felelõs gént. A kutatók szerint a genetikán kívül a kihalásban nagy szerepet játszanak a festett szõkék is, akik a párválasztás tekintetében sokkal kelendõbbek természetes hajszínû társaiknál.

Nem osztja a német kutatók aggodalmát Jonathan Rees, az edinburgh-i egyetem professzora, aki szerint egy gén csak akkor hal ki teljesen, ha tévútra viszi a fejlõdést.

- A valódi szõkék csak abban az esetben halnának ki, ha hajszínük hátrányos helyzetbe sodorná õket, de esetükben errõl egyáltalán nincs szó. Elképzelhetõ, hogy kevesebben lesznek, de nem tûnnek el örökre - hangsúlyozta Rees a BBC internetes oldalának adott interjújában.

A WHO CÁFOLTA AZ EMLÍTETT TANULMÁNY LÉTEZÉSÉT

Reménykedni lehet, hogy mégsem fenyegeti kihalás a természetes szõkéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cáfolta ugyanis, hogy végzett volna ilyen irányú kutatást, illetve, hogy bármely tanulmányában ezt jósolta volna.

Az emberi szõkeség kétszáz éven belüli kihalásáról a napokban jelentek meg hírek egyebek közt a BBC internetes honlapján, a CNN hírtévében, a brit Daily Mail címû lapban. Hivatkozásként, illetve forrásként egy WHO-tanulmány szerepelt a hírekben - kivéve a BBC-t, amely egy Németországban végzett kutatásra hivatkozott.

Mindezek után a WHO nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy nincs tudomása arról, honnan származott az értesülés, és leszögezte, hogy nincs véleménye a szõkeség jövõbeni létesélyeirõl.

Lehet, hogy a végén az egész egy újabb szõke vicc? - tette fel a kérdést a Reuters.

A legszexibbek 100-as klubja

2002. október 2. (MTI-Panoráma) - A VH1, ma a világ talán legszínvonalasabb zenei tv-csatornája, imádja a "legek" listáját. Volt már legjobb, legrosszabb lemezek listája, legnagyobb koncertek, fesztiválok, legrosszabb és legjobb zenés filmek top 100-a. Most a pop és rock történetének 100 legszexibb elõadóját vették lajstromba, a nemek elkülönítése nélkül. Természetesen ezzel az összeállítással is milliók szállnak majd vitába.

Mindjárt az elsõ 10 nevére sokan összevonhatják szemöldöküket, hiszen a lostavezetõ Madonnánál - a magát állandóan változtató, a természetességtõl fényévekre lévõ énekesnõnél - vannak sokkal szexibbek. Elgondolkodtató Jennifer Lopez (3.), valamint az agyonfuttatott tinisztár Britney Spears (8.) elõkelõ helyezése, nem is szólva a bátyjához hasonlóan szétoperált Janet Jacksonról (10.) Megnyugtató viszont, hogy 6. lett Tina Turner, aki még 50 felett is remekbe szabott.

A férfimezõny élbolya kevésbé meglepõ: Elvis Presley áll Madonna mögött a 2. helyen, Mick Jagger a 4., Jim Morrison a 7. Az õ vonzerejük évtizedek óta kikezdhetetlen a rajongók körében. A kissé "nemtelen" - androgin - Prince 5. helye megkérdõjelezhetõ, viszont vitathatatlan, hogy Sting hûvös eleganciája (9.) sem minden báj nélküli.

Úgy tûnik, hogy a szavazók a lehetõ legvegyesebb ízlést képviselték. A fiúk között szép számmal szerepelnek a kemény rock nagyágyúi (Jon Bon Jovi 13., Lenny Kravitz 14., Steven Tyler 21., Robert Plant 37., Axl Rose 40., Roger Daltrey 53., de például a Beatlest (25.), és a Duran Durant (20.) kollektíven szavazták be a listára. Bekerült ugyanakkor a kissé nyugtalanító külsejû David Bowie (11.), a nagy pózõr Bono (17.), és a nem kevésbé teátrális Tom Jones (61.), valamint a nem éppen férfiasságáról közismert George Michael (73.) Néhány notórius nõfaló is közéjük keveredett: Marvin Gaye (31.), Jimi Hendrix (51.), Rod Stewart (94.) Nem hiányozhattak az öngyilkosok - Michael Hutchence 35., Kurt Cobain 49., - és a latinok sem: Ricky Martin a 42., Enrique Iglesias a 44. lett.

A nõk társasága még érdekesebb, hiszen a "sokféleség gyönyörködtet" jegyében egy gyékényen árulhat az inkább szép, mint vonzó Mariah Carey (19.), a teljesen átszabott, bár izgató hangú Cher (26.), a bosszantóan üres Kylie Minogue (27.), a finoman egzotikus Sade (34.), a vad Susanna Hoffs (43.) a bájos Stevie Nicks (52.), a Spice Girls "tokkal-vonóval" (75.), de az érdekes arcú Annie Lennox (63.) és Tori Amos (77.) is. Akadtak, akik a kebelkirálynõ Samantha Foxot (81.), a "mocskos" Diana Rosst (86.), a fiatal nemzedékbõl pedig Natalie Imbrugliát (90.) vagy Alicia Keyst (99.) sem dobnák ki az ágyukból.

Persze mindenkinek támadhatnak hiányérzetei. Alighanem a listát látván lesznek, akik úgy vélekednek: a maga módján legalább ennyire szexi Enya, Hazel és Sinéad O'Connor, Loreena McKennit, vagy akár Suzanne Vega. Sokan szívesen látnák minden bizonnyal a vadállati hangú Anastasiát, vagy szerencsétlen elõdjét, Janis Joplint, esetleg a csillagszemû Kate Busht, de még az arab etno-rock kivételes egyénisége, Natasha Atlas is ráférhetne a listára. Mivel e sorok írója a férfinemhez tartozik, a másik fél pótlistájához nem ad tippeket...

Továbbra is Európa élén Magyarország madarászai

Tata, 2002. október 6. (MTI) - Továbbra is Európa élén áll a madármegfigyelõ napok nemes versengésében Magyarország. A kontinens 31 országában október elsõ hétvégéjén tartották az évrõl évre visszatérõ eseményt.

Minderrõl Csonka Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei csoportjának titkára tájékoztatta vasárnap az MTI-t.

Az ornitológus, az akció európai koordinátora elmondta, hogy a látványos madármegfigyelés - amikor hálókkal megfogják a madarakat és könnyû gyûrût helyeznek a lábukra - célja a vonulási utak megállapítása volt.

Az elsõ gyorsjelentések szerint Magyarország a megfigyelt 123 helyszínnel és a befogott madarak 206.828-as számával lett elsõ, míg a résztvevõket tekintve (4498) a második helyen végzett, olyan országokat is megelõzve, amelyeket nagy tengerek ölelnek.A koordinátor-titkár mindezekhez hozzátette: az eseménnyel a madár- és természetvédelem fontosságára is szeretnék ráirányítani a társadalom figyelmét.

Reprodukálták a fáraók illatszerét

Bécs, 2002. október 8. (MTI- Panoráma) - Újra elõállították a küfit, a fáraók illatszerét francia tudósok egy nagy francia kozmetikai cég segítségével: a szer neve küfi, a most újra szimatolható változat 16 különféle anyagból készült, de soha nem kerül majd piacra - írta a Kurier címû bécsi lap hétfõn.

A munka alfája egy ókori amfóra alján talált kevés üledék volt, ám hiába próbálták kielemezni, ahhoz nem bizonyult elegendõnek. A Francia Múzeumok Kutató és Restaurálási Intézetének tudósai azonban nem adták fel könnyen: addig kerestek, amíg Thébától - a mai Luxortól - délre lévõ Edfu egyik szentélyében találtak egy küfi-receptet a falakra vésett képek között. Csakhogy a hieroglifák megfejtése sem szolgált elegendõ információval az illatszer újbóli elõállításához.

Végül Plutarkhosz, az Egyiptomot Krisztus ideje táján bejáró görög történetíró egyik írása, valamint Sandrine Videau francia illatszerszakértõ finom orra segített.

A görög szerzõ írásának ismeretében is maradtak azonban problémák: sokféle receptúráról számolt be, valamint arról, hogy a küfi nem folyékony, hanem szilárd volt. Meg kellett találni a megfelelõ módszert ahhoz, hogy az alapanyagokból golyócskákat hozzanak létre, de úgy, hogy a szárításnál az illó anyagok ne távozzanak. Videau asszony rájött a megoldásra, amely Egyiptomra gondolva kézenfekvõnek látszik: a napon kell megszárítani a golyócskákat.

Az új küfi, citromfûbõl, pisztáciából, mentából, fahéjból, mirtuszból, az acorus calamus nevû mérgezõ nádfélébõl, valamint borókából, gyógyfüvekbõl és gyökerekbõl készül. Ezeket porrá õrlik, leöntik borral, majd hozzátesznek hámozott-magozott szõlõt és pálmabort, s öt napig pihentetik. Ezután tömjént felfõznek mézzel, az egészet összekeverik és újra öt napig állni hagyják, végül õrölt mirhát tesznek hozzá. Az illatszer-szakértõk szerint a küfi elõbb a menta és a citromfõ friss illatát, majd a boróka és a fahéj fûszeres aromáját árasztja, s az egész kompozíciót lekerekíti a tömjén és a mirha kesernyés szaga.

Plutarkhosz szerint a küfi az embereket álomba ringatja, megnyugtatóan hat rájuk, elûzi a nap gondjait és így nyugalommal és békével ajándékozza meg õket. A régi egyiptomiak hittek abban, hogy a küfi felélesztheti a halottak nemi életét, de az élõk számára is nélkülözhetetlen volt: a nõk a hajukba tették a golyócskákat és intim testrészeiket illatosították vele, vagy füstölõként a termek szagosítására használták.

A mai halandóknak azonban meg kell lenniük ezután is küfi nélkül: egyrészt olyan anyagok is szerepelnek benne, amelyeket az érvényes rendelkezések értelmében nem szabad felhasználni ilyen célra, másrészt Videau asszony szerint túlságosan szúrós a fáraók illatszerének szaga, így aztán nemigen vennék, ha lehetne is kapni.

Felszínre hozzák az eddigi legnagyobb elsüllyedt aranykincset

London, 2002. október 8. (MTI) - Felszínre hozzák a legnagyobb aranykincset, amely eddig a világon a tenger mélyére süllyedt, és azóta is ott pihen.

A mai áron 4 milliárd dollár érõ aranypénz a brit királyi tengerészet Sussex nevû hajójával együtt merült el a hullámsírban a Földközi- tengeren több mint 300 évvel ezelõtt. A brit védelmi minisztérium kedden megállapodott az Odyssey nevû amerikai mélytengeri kutatócéggel, hogy felszínre hozzák az egy kilométer méter mélyen lévõ rakományt. Ez a legnagyobb eddig ismert kincs a tenger fenekén.

A brit hadihajó 1694 februárjában került szörnyû viharba a Gibraltári- szorosban, amikor éppen titkos küldetésben járt a franciák ellen folyó kilencéves háborúval (1688- 97) összefüggésben. A megbízás szerint meg kellett vesztegetnie egy ingadozó szövetségest, evégbõl volt az arany a fedélzeten. A viharban a hajó ötszáz tengerésze odaveszett. A megvesztegetésre szánt egymillió fontot - ami mai áron 2,5 milliárd fontot ér - a hajóval együtt elnyelték a habok.

A brit haditengerészet szerint ha teljes egészében sikerül felszínre hozni, akkor a világon az eddigi legnagyobb fogás lesz. A minisztérium keddi közleménye szerint az Odyssey történelmi és régészeti kutatásai alapján biztosra veszi, hogy a Földközi-tenger nyugati medencéjében található roncs a Sussex. A hajó azonban túl mélyen van ahhoz, hogy búvárok elérhessék, ez csupán távirányítású mélytengeri robotokkal lehetséges - mondta a Reutersnek a brit haditengerészet tisztje.

A roncsnak hatalmas történelmi értéke is van. Sir Francis Wheeler admirális a Sussex kapitánya azt kapta parancsban, hogy XIV. Lajos francia király ellenében vásárolja meg az ingadozó savoyai herceg támogatását az angolok számára. XIV. Lajos, a "Napkirály" világuralmi ambícióival számos akkori európai uralkodó nemtetszését vívta ki. Történészek szerint az, hogy nem érkezett meg idõben az ingadozó herceg megvásárlására szánt pénz, messzeható következményekkel járt, és az angolok és franciák közötti kötélhúzás minden bizonnyal hozzájárult a késõbbiekben az amerikai függetlenségi háború kirobbanásához.

A felszínre hozott kincsen a megállapodás szerint a brit államkincstár és az Odyssey cég osztozik.

Ûrutazás a fõdíj az új orosz reality show-ban

Moszkva, 2002. október 9., szerda (MTI) - Oroszország legnagyobb televíziós csatornája és az orosz ûrügynökség megállapodott abban, hogy a világ számos országában nagy népszerûséget élvezõ televíziós reality show-k mintájára egyfajta olyan mûsort készít közösen, amelynek gyõztese ûrutazásban vehet részt.

Az ORT közszolgálati televízió és az ûrügynökség (Roszaviakoszmosz) vezetõi ezt kedden jelentették be. A felek már alá is írták az elõzetes megállapodást, a végleges szerzõdést egy-két hónapon belül kötik meg.

A több évre szóló tervek szerint évente legalább egyszer rendeznek ilyen televíziós "vetélkedõt". A nézõk nyomon követhetik egyebek között a versenyzõk kiválasztását, majd azt is, hogy a vállalkozó kedvû amatõrök miként veszik az akadályokat az ûrrepüléshez szükséges szigorú kiképzés során. Utazni azonban csak egyikük fog, mégpedig a legjobban teljesítõ jelölt, aki egy hetet tölthet majd el a Nemzetközi Ûrállomás orosz részlegében.

A vetélkedõbe bárki jelentkezhet, de közülük különbözõ vizsgálatok és versenyek után választják ki azt a 15-20 embert, aki az orvosi vizsgálatok után részt is vehet a kiképzésben. Ha minden a tervek szerint halad, az elsõ "televíziós" ûrturista 2003 õszén repülhet majd a világûrbe.

Konsztantyin Ernszt, az ORT vezérigazgatója elmondta, hogy nagy figyelemmel követték az ûrturisták utazásának megszervezésével kapcsolatos eseményeket, és olyan televíziós projekt elkészítését javasolták, amely bemutatná Oroszországnak az ûr meghódításában és kutatásában elért eredményeit (is). Jurij Koptyev, a Roszaviakoszmosz vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy az ûrügynökség számára vonzó és sokat ígérõ ez a terv.

Az ûrutazás és a szórakozás elegyítésére tett legutóbbi kísérlet kudarcot vallott: Lance Bass, az amerikai 'N Sync popegyüttes szólóénekese nem repülhetett a világûrbe most októberben, mert nem teljesítette fizetési kötelezettségeit. Bassnak, csakúgy mint a két korábbi ûrturistának - az amerikai Dennis Titónak és a dél-afrikai Mark Shuttleworthnak - húszmillió dollárt kellett volna fizetnie. Bass utazásáról hétrészes dokumentumfilm-sorozat készült volna - emlékeztetett az AP.

A hiperaktív gyermekeknek kisebb az agyuk

Washington, 2002. október 10. (MTI) - A hiperaktivitásuk következtében kevésbé odafigyelni képes gyermekeknek - és felnõtteknek is - az átlagoshoz képest 3-4 százalékkal kisebb az agyvelejük, és az eltérés nem a gyermekek által szedett gyógyszerek következménye - áll a Journal of the American Medical Association (JAMA) címû orvosi szaklapban megjelent tanulmányban.

A megállapítás fõleg az olyan gyermekekre vonatkozik, akik soha nem szedtek gyógyszert figyelmetlenség ellen és akiknél a kutatók azt találták, hogy fehér agyállományuk észrevehetõen kisebb az átlagosnál. A kutatók ennek ellenére úgy vélik, hogy a figyelmetlenséggel küszködõ gyermekek agya a többiekéhez hasonlóan fejlõdik, ami arra enged következtetni, hogy a hiperaktiváshoz kapcsolódó figyelmetlenség fejlõdés közben alakul ki.

A Xavier Castellanos és Judith Rapoport által elvégzett kutatás során 152 - 5 és 18 év közötti - fiút és lányt figyeltek meg és végeztek velük különféle technológiával kísérleteket az elmúlt évtized során.

"Semmilyen jelbõl nem lehet arra következetni, hogy a gyógyszerek károsítanák az agyat" - állapította meg doktor Castellanos, hozzátéve, hogy a figyelmetlenséggel küszködõ gyermekekrõl azt mondják, kevésbé érettek, mint társaik, ami a fehér agyállomány késõbbi beérésével függhet össze.

Az Egyesült Államokban az iskolás korú gyermekek 3-5 százalékát sújtja ez a hiperaktivitáshoz kapcsolódó csökkent figyelem. A jelenség két- háromszor olyan arányban érint fiúkat, mint lányokat - idézte az AFP a tanulmányt.

A tetoválás szólásszabadsága

Washington, 2002. október 14. (MTI-Panoráma) - Sokasodnak a kérdések a tetoválás témakörében az Egyesült Államokban: egyrészt csorbul-e a szólásszabadság a tartós testfestés betiltásával, másrészt, mûvészet-e az effajta bõrfestés.

Utóbbi dilemma már megjárta az Egyesült Államok legfelsõbb bíróságát is, és a legfelsõbb bíróság megjárta a dilemmával: nem tudott és nem is akart állástfoglalni, így aztán kimondta: nem tekinti magát illetékesnek annak eldöntésében, mûvészet-e a tetoválás.

Ami a tetkók révén megvalósuló szólásszabadság problematikáját illeti, ezt az indította el, hogy Dél- Karolina és Oklahoma államok megtiltották lakosaiknak, hogy a területükön tetováltassák magukat, de nem emeltek kifogást az ellen, hogy ugyane lakosok a más államokban beszerzett tetoválásaikat viseljék. Egy dél- karolinai illetõségû tetováló "kisiparost" azonban túl messzire ment: egy televíziós mûsorban nyilvánosan gyakorolta mesterségét, ami miatt aztán 500 dollár bírság megfizetésére kötelezték a helyi hatóságok. A tetováló azonban az alkotmányra hivatkozva fellebbezett, mondván: õt a szólásszabadság gyakorlásában gátolják, amikor megtiltják, hogy tetovált ábrák útján valósítsa meg önkifejezését.

Dél-Karolina jogi képviselõje szerint szó sem lehet a szólásszabadság csorbításáról, hisz a hatályos törvény azt nem tiltja, hogy a mûvész lemosható festékkel fejezze ki magát a kliens felületén.

A tévés tetoválót rögtön támogatni kezdte a többi dél- karolinai, tétlenségre ítélt tetkó- szalon tulajdonosa, egy néprajztudós, továbbá néhány, a szólásszabadság védelmére alakult csoport. Ügyvédje az a Kenneth Starr lett, aki a Bill Clinton amerikai elnök visszahívás céljából kezdeményezett eljárással vált híressé. A legfelsõbb bíróság mindazonáltal nem változtatta meg a bírságot kiszabó elsõfokú ítéletet.

Magyar lány lett a szépségkirálynõ Belgiumban

Brüsszel, 2002. október 14. (MTI) - A 22 éves Horváth Zsófit koronázták Belgium legszebb lányává a Knokkeban rendezett szépségversenyen.

A belga állampolgárságú magyar szépség bájos kerek arcával boldogan, de szerényen mosolyog a hírlapok fotóin a gyõztesek emelvényén két jóval magasabb udvarhölgye között. A döntõt a legelegánsabb tengerparti üdülõhely, Knokke kaszinójában rendezték vasárnap.

Horváth Zsófi végzõs joghallgató, Mechelenben lakik, és alig féléves volt, amikor családja áttelepült Belgiumba. A családban három gyerek van, õ a középsõ. Van egy 25 éves bátyja és egy 19 éves húga. Nevét magyar helyesírás szerint zs-vel írja.

A La Derniere Heure-nak elmondta, hogy sohasem vett még részt szépségversenyen, nem modellkedett, nem fotózták képes magazinok számára, tehát semmi elõzetes tapasztalata nem volt a kifutók világában. Erre a szépségversenyre is csak hosszas habozás után, röviddel a határidõ elõtt nevezett be.

A belga szépségkirálynõ koronájáért folyó versengés fél évig tartó maratoni sorozat. Hat hónapon át szinte teljes idõben foglalkoztatja a részvevõket. Ez idõ alatt együtt laknak, nagy társadalmi eseményeken vesznek részt, szponzorokat kell gyûjteniük a díjakhoz - tehát szépségük mellett talpraesettségüket, modorukat, eszüket is használniuk kell.

Százezer éves amerikai teve

Long Beach (Kalifornia), 2002. október 16. (MTI-Panoráma) - Százezer éves észak-amerikai teve megkövesedett maradványaira bukkant Kaliforniában egy földrengések okozta repedéseket tanulmányozó geológus.

Robert Lemmer egy tekepálya autóparkolója alatt vizsgálgatta a repedéseket, amikor legnagyobb meglepetésére mintegy négy méterre a föld alatt csontmaradványokra lelt. Mint a vizsgálatok kimutatták a leletek egy õsi teve hatodik és hetedik nyaki csigolyái, egy hátcsigolya és egy további nyakcsigolya. A egyedülálló maradványokat két õslénykutató finoman gipszoldatba helyezte, és azonnal a Los Angeles-i Természettudományi Múzeumba szállította.

Mivel a területen több csontmaradványt nem találtak, a kutatók feltételezik, hogy a szerencsétlen teve mintegy 100 ezer évvel ezelõtt egy ragadozó zsákmánya lett, és gyilkosa gerincrészei kivételével magával hurcolta tetemét.

Howell Thomas paleontológus megvizsgálta a megkövesedett leletet, és más tevemaradványokkal összehasonlítva pontosan meg is határozta az õsi állat fajtáját. A maradványok megerõsítik a tudósok feltételezését, miszerint a tevék Észak-Amerika földjén jelentek meg elõször, 15 millió évvel ezelõtt - jelentette az AP.

A vörös hajú nõket nehezebb elaltatni

Louisville, 2002. október 16. (MTI-Panoráma) - A vörös hajúakat nehezebb elaltatni - állítjék amerikai kutatók. Tézisük természetesen csakis természetes vörös hajúakra vonatkozik - és egyelõre csak nõkre.

Kimutatások alapján a vörösökhöz 20 százalékkal nagyobb adag altatószerre van szükség az orvosi mûtétek elõtt, mint más hajszínû embertársaik esetében. Ugyancsak gyengébben hatnak a vgörösökre a fájdalomcsillapítók, illetve a vörösök érzékenyebbek a fájdalomra. Mindezeket Daniel Sessler, a louisville-i egyetem kutatója fedezte fel.

Ha Sessler feltételezése megerõsítõdik, akkor ez lesz az elsõ eset, hogy egy tudós nyilvánvaló összefüggést tárt fel az emberek bizonyos genetikai tulajdonsága és az operációk elõtti érzéstelenítéséhez szükséges gyógyszermennyiség között - jegyezte meg az AP.

Sessler és orvoscsapata 20 egészséges vörös hajú nõn végzett kísérleteket. Azt egyelõre nem tudni, hogy vörös hajú férfiak esetében is fennáll-e az érzéstelenítõkkel szembeni nagyobb ellenállás, mert az erõsebbik nem tagjainak szervezete sok esetben a nõkétõl teljesen eltérõ módon reagál a különbözõ gyógyszerekre. Egyelõre az is kérdéses, hogy az emberi szervezetbe nem belégzés útján bejuttatott érzéstelenítõkbõl is több kell-e vörös hajúak esetében.

A vörösök érzéstelenítõszerekkel szembeni nagyobb ellenállóképességéért az orvosok szerint a haj és bõrszínért felelõs pigment, a melanin a ludas.

A nem megfelelõ mennyiségben alkalmazott gyógyszer miatt a mûtétek egy százalékában a beteg túlságosan korán érzékeli újra a fájdalmat. "Ha a vörös hajszínnel rendelkezõ páciensek nem kapnak elegendõ érzéstelenítõt, illetve altatószert, akkor esetükben emelkedhet az ébrenléti állapot miatt elhalasztott operációk száma" - hangsúlyozta Sessler.

A betegek érzéstelenítésével foglalkozó szakorvosoknak több tényezõt is figyelembe kell venniük munkájuk során: az izzadás, a páciens apró rezdülései azt jelentik, hogy túl kevés gyógyszer jutott a szervezetébe, míg az alacsony vérnyomás és szívverés a túladagolásra utal. Ha sikerülne bebizonyítani, hogy az emberek egy bizonyos csoportjának a normálistól eltérõ mennyiségû érzéstelenítõre van szüksége a mûtétek elõtt, az nagyban csökkentené annak veszélyét, hogy a gyógyszer nem megfelelõ mennyiségben jut a páciensek szervezetébe.

Filmcsillagnyugvás

Los Angeles, 2002. október 20. (MTI-Panoráma) - Történelmi emlékmûvé nyilvánította Los Angeles városi tanácsa azt a temetõt, amelyben többek közt Marilyn Monroe és Natalie Wood filmcsillagok, valamint Billy Wilder filmrendezõ nyugszanak.

Az egyhangúlag hozott döntés célja annak megakadályozása, hogy jelentõs változtatásokat hajthassanak végre a Westwood negyedben, a város felhõkarcolóinak tõszomszédságában fekvõ, 1,17 hektár kiterjedésû, 105 éves temetõn.

A döntés keresztülhúzhatja az új tulajdonos, egy texasi társaság terveit, nevezetesen, hogy újabb mauzóleumokat létesítsenek a temetõben. A tervek nagy visszatetszést keltettek a szomszédos utcák lakóiban, de fõleg a temetõben nyugvó elhunytak családtagjai körében - áll az AFP jelentésében.

Savanyú káposztával a rák ellen

Washington/Jokioinen, 2002. október 23. (MTI-Panoráma) - Finn kutatók szerint a savanyú káposzta a rák kialakulását akadályozó anyagot tartalmaz. Az izothiocyanát nevû vegyületrõl állati kísérletek során kiderült , hogy akadályozza mindenekelõtt a mell-, a bél-, a tüdõ és a májrák kialakulását.

Az egyelõre nem ismert, hogy ez az anyag ugyanilyen hatásos-e embereknél is - mondta Eeva-Liisa Ryhanen finn kutató a Journal of Agricultural and Food Chemistry címû amerikai szaklapnak.

Az izothiocyanát a káposzta erjesztése közben keletkezik. A Ryhanen vezette kutató csoport az erjesztési folyamat tökéletesítésére törekszik, hogy ez által még nagyobb mennyiségben keletkezzék izothiocyanát.

A rákellenes biológiai szereket elõnyben részesítõ heidelbergi társaság más okokból kifolyólag már hosszú ideje egészséges zöldségfélének tekinti a káposztát - fõleg a bélflórára kedvezõen ható tejsav miatt.

Más zöldségféléknek, így a brokkolinak, a paradicsomnak és a szójának is a rák kifejlõdését akadályozó szerepet tulajdonítanak - emlékeztet a dpa jelentése

A gyehenna tüze: a chili

Bécs, 2002. október 24. (MTI- Panoráma) - Az emberiség zömmel a délebbi vidékeken élõ több mint negyede csípõsen szeret enni, s a paprika rokonának, a chilinek az õrleményével ízesíti ételét: a világrekordot Thaiföld tartja, ahol fejenként és naponta öt gramm chilit használnak, kétszer annyit, mint az ugyancsak csípõsen étkezõ, második helyen álló indiaiak. Chilibõl évente 4 millió tonnát takarítanak be a világon, ami mellett jelentéktelen az alig évi 200 ezer tonnát kitévõ borsfogyasztás.

A csípõs kis termény története nem egészen tisztázott: az indiaiak azt hiszik, õk találták fel a világ számára a chilit, de történészek emlékeztetnek arra, hogy Kolumbusz a burgonya és a paradicsom mellett chilit is hozott az Újvilágból. Akkoriban ezt nem vették jónéven az Óvilágban, olyannyira, hogy a prédikátorok a vérbaj terjedéséért a krumplit, a szellemi fogyatékosságokért a paradicsomot tették felelõssé, a chilit pedig egyszerûen az ördög mûvének tekintették, amely a gyehenna tüzét hozza az ember szájába. Alighanem így jutott el a tengerhajózás révén a chili Indiába, s a törökök hozták vissza Európába, amikor Magyarországot hajtották igába. Az bizonyosnak tûnik, hogy Európában a magyarok terjesztették el igazán a chilit, illetve annak közeli rokonát, a paprikát. A capsiacin hatóanyaggal csípõ növények családja 1600 fajtára terjed ki - írta a napokban a Kurier címû bécsi lap színes mellékletében.

A tudomány régebben vizsgálja már, miért tesszük ki magunkat önként a tortúrának, amelyet a csípõs növények fogyasztása okoz. Tény, hogy a chilifélék kedvelõi sokkal több ízt éreznek, mert a capsiacin aktiválja a nyelven lévõ ízlelõbimbókat. Ez akkor is így van, ha a csípõs ételek ellenfelei szerint az égetõ érzés elnyomja a többi ízt.

Az is tudott, hogy a chili függõséget okoz, bár az eddigi kutatások nem találtak benne olyan anyagot, amely ezt indokolná. Valószínûleg az a helyzet, hogy agyunk nem tudja helyesen értékelni az ízlelõ szervektõl a csípõs étel fogyasztásakor érkezõ információt: súlyos égést érzékel, amely szívdobogást és izzadást okoz, de egyben a boldogság érzetét közvetítõ endorfin termelését is felgyorsítja, s alighanem ez utóbbival függ össze, hogy az ember újra és újra próbálkozik.

Arról, hogy melyik paprika, vagy chili csípõsebb, már a század eleje óta nincs helye a vitának: Wilbur Scoville patikus 1912-ben módszert fejlesztett ki a csípõsség mérésére: az édesnemes zöldségpaprika 0 Scoville erõsségû, s a skála másik végén - legalábbis jelenléeg - a mexikói Habanero chili áll 350 000 Scoville-lal.

Kézfogás 5000 kilométerrõl

London, 2002. október 30. (MTI- Panoráma) - Brit és amerikai tudósok 5000 kilométeres távolságból fognak kezet rázni egymással a közeljövõben, internetes rásegítéssel.

A kéz érintésének érzetét elektromos eszközök sora nyújtja. Az ceruzához hasonlító apró mûszerek magas rezgésszámú, apró impulzusokat küldenek internet révén az Atlanti- óceánon át. Vagyis amikor a londoni tudós kis mûszerével megérinti a képernyõt, bostoni kollégája úgy érzi, mintha hozzáért volna.

A londoni University College London kutatói a massachusettsi Insitute of Technology-ben dolgozó kollégáikkal fognak a szó szoros értelmében érintkezni a közeljövõben - jelentette a Reuters.