Érdekes 12

Érdekes 12

( 2002.)

A British Airways sárga lapokat oszt a földön is

London, 2002. október 31. (MTI) - A British Airways légitársaság csütörtökön bejelentette, hogy a jövõben "sárga lappal" büntetik azokat az utasokat, akik zavarják a beszállás nyugodt körülményeit.

Az évente több mint 40 millió utast szállító BA szerint az utóbbi idõben egyre nõ azoknak a száma, akik agresszívan viselkednek beszálláskor utastársaikkal, vagy a földi személyzettel. A közelmúltban is akadt olyan, aki részegen jelent meg a beszálláson és mindenkibe belekötött.

A légitársaság szóvivõje elmondta az AFP-nek, hogy a "sárga lapnak" ugyanolyan szerepe lesz az utazásban, mint a futballpályákon: ha valaki ezután sem fogja vissza magát, annak komoly következményei lesznek. Kizárhatják az aznapi utazásból, de rossz magatartás akár azt is maga után vonhatja, hogy a renitens utast "feketelistára" teszik, és többé nem utazhat a British Airways járatain.

A "sárga lapok" gyakorlatát repülés közben már 1998 óta alkalmazza a brit légitársaság, és hatásosnak bizonyult, ezért döntöttek a BA illetékesei, hogy a földön is alkalmazza. 2001-ben összesen 300 alkalommal kellett a levegõben meglengetni a figyelmeztetõ kártyát az agresszív utasok elõtt. Az új intézkedés célja mindenekelõtt az, hogy már a földön kiszûrjék azokat, akik esetleg nagy magasságban veszélyeztethetik a repülés biztonságát.

175 millióan élnek új hazában

New York, 2002. november 1. (MTI-Panoráma) - 1975 óta megkétszerezõdött azoknak a száma, akik elhagyják szülõhazájukat és külhonban keresnek maguknak munkát vagy átmeneti letelepedést.

Az ENSZ kimutatása szerint világszerte 175 millióra tehetõ a hazájukból kivándoroltak száma. "A migráció világméretû probléma és éppen úgy érinti az iparilag fejlett, mint a fejlõdõ országokat" - jelentette ki Joseph Chamie, a világszervezet demográfiai kérdésekkel foglalkozó részlegének vezetõje.

A migráció a legnagyobb arányokat Európában ölti. Az ENSZ ismeretei szerint ugyanis a világ más részeibõl érkezett 56 millió ember telepedett le - legálisan vagy illegálisan - az európai kontinens országaiban az elmúlt több mint negyed évszázadban. Az ázsiai országokban 50 millióra teszik a bevándoroltak számát, míg Észak- Amerikában más országok 41 millió polgára telepedett le.

Chamie szerint a világ iparilag fejlett régióiban tíz lakosra jut egy bevándorló. Ez azt jelenti, hogy a migráció hatvan százaléka világméretekben az ipari országokat érinti leginkább. Sok államnak ez a népességnövekedés kihívást jelent, többségük számára azonban igen nagy elõnyökkel is jár. Annak érdekében, hogy a kihívás ne váljon túlméretezetté, az országok 40 százaléka fogadott már el olyan törvényeket, amelyeknek segítségével korlátok között tartható a bevándorlók száma - írja a dpa.

Változik az osztrákok konyhája

Bécs, 2002. november 2. (MTI) - Ausztriában az elsõ pillantásra igen hagyománytisztelõen étkeznek: viszonylag sok, házias receptek alapján készítet húst esznek, és a hagyományos reggeli-ebéd- vacsora beosztáshoz ma is a legtöbb ember tarja magát - ám egy friss felmérés szerint sok a kívülrõl nem látható változás.

Így például a hat évvel ezelõtti hasonló felméréshez képest 5 százalékkal több ember, 43 százalék fogyasztja el ebédjét házon kívül, bár ez azt is jelenti, hogy mintegy 50 százalék ma is otthon ebédel. Ebbõl további változásként következik, hogy a vacsora vált a családi fõétkezéssé.

Abban is mutatkozik változás, hogy mi kerül az asztalra: 23 százalék ugyan változatlanul mindig, és 56 százalék többnyire az osztrák konyha igencsak tartalmas étkeit fogyasztja, de már 46 százalékot tesznek ki azok, akik rendszeresen fogyasztanak zsír- és hússzegény ételeket.

Az osztrák konyha visszaszorulóban van abban az értelemben is, hogy egyre népszerûbbek más országok specialitásai, s ezen belül elsõ sorban az olasz konyha tör elõre, fõleg a fiatalok körében hódít. A rendkívüli mértékben környezet- és egészségtudatos osztrákokra nézve meglepõ adat, hogy a vegetáriánusok száma a hat évvel ezelõtti felméréshez képest alig 2 százalékkal nõtt.

Élelmiszereket egy osztrák háztartásban átlagosan hetente háromszor vásárolnak, és egyre nagyobb szerephez jutnak ebben a szuparmarketek, míg a szakboltok fõleg a borok és a tojás területén tudták megtartani vevõiket. A megkérdezettek 46 százaléka mindig, 49 százaléka többnyire friss ételt fogyaszt, a mélyhûtõ pultnál 56 százalék tesz gyakran kosarába zöldséget. A Magyarországi árakhoz képest olcsó mélyhûtött készételeket 27 százalék fogyasztja gyakran, 45 százalék ritkán, 25 százalék pedig soha.

A fõzés változatlanul az asszonyok dolga: a megkérdezett nõk 94 százaléka fõz többé-kevésbé rendszeresen, míg a férfiak közül csak mintegy 50 százalék áll a tûzhely mellé, de õk is csak ritkán, hobbiként, fõleg hétvégén és rendkívüli alkalmakkor. Így nem meglepõ, hogy a legtöbb családban a nõk határozzák meg, mi kerül az asztalra, ám a gyerekes családokban e kérdésben többnyire a gyerek a fõnök.

S hogy mi szerepel az otthoni menün, arról Ausztriában könnyen meggyõzõdhet az ide látogató külföldi is, mert az éttermek valóban sok hagyományos ételt kínálnak, mégpedig olyan minõségben, amelyrõl az osztrák vendégek a felmérés során igen elégedetten nyilatkoztak. A magyar ínyenceknek az osztrák konyha viszonylag kevés meglepetést okoz: a kedvenc a rántott hús, és számos olyan étel is, amely különlegességnek számít Magyarországon - mint például a szalontüdõ -Ausztriában gyakori szereplõje az étlapnak.

Génsebészettel a hosszabb életért - az "elegans" gilisztánál

Washington, 2002. november 2. (MTI) - Amerikai kutatóknak sikerült génmódosítással kétszeresére, 15 napról 30-ra növelni egy, a talajban élõ, alig egymilliméteres féreg életkorát. Ráadásul ezt a beavatkozást nem kísérték a szokásos, a reprodukciós képességet érintõ mellékhatások - írja legfrissebb számában a Science címû tekintélyes amerikai tudományos magazin.

A módszer lényege a hormonmûködést szabályozó bizonyos gének módosítása. Olyan génekrõl van szó, amelyek közösek a földön élõ számos fajban, köztük az emberben is. Így, bár elsõ pillantásra bizarrnak tûnik, az apró élõlény esetében most elért siker egy lépés lehet az emberi életkor határának kitolása felé - vélekednek a most megjelent tanulmányban a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem kutatói.

A laboratóriumokban elõszeretettel használt apró gilisztafajta, a Caenorhabditis elegans esetében kikísérletezett technikával az állatka különbözõ géncsoportjait "kapcsolták ki" és vizsgálták ennek hatását az élethosszra. A kutatók a daf-2 és daf-16 jelû géneket tanulmányozták. Korábbi vizsgálatokban már kimutatták, hogy a daf-2 gén részbeni dezaktiválásával a féreg tovább élt. A gén egy inzulin receptor és egy növekedési hormon kódolásáért felelõs. Más vizsgálatok már bizonyították, hogy ennek a hormontermelést befolyásoló faktornak szerepe van abban is, hogy meddig él az ecetmuslica és az egér, és befolyásolja a szaporodást is.

Cynthia Kenyon kutatónõ tanulmányában rámutat: számos biológus mindazonáltal eddig úgy vélekedett, hogy nem lehet növelni az élet hosszát anélkül, hogy ez ne lenne negatív hatással a szaporodási képességre. Most úgy tûnik, a gén különbözõ funkcióit sikerült szétválasztani azzal, hogy a dezaktiválást késõbbi idõpontban, nem közvetlenül a születés után, hanem a felnõttkor elérkeztével hajtották végre. Az elõbbi esetben a reprodukciós képesség valóban csökkent, az új technikával viszont nem.

Így a génmanipuláción átesett giliszták sokkal tovább élnek, mint a beavatkozáson át nem esett példányok, és teljesen normális a szaporodásuk is: pompás és erõteljes példányok - olvasható a Science-ben a Caenorhabditis eleganssal végrehajtott kutatásról szóló jelentés.

Sissy-múzeum a bécsi Hofburgban

Bécs, 2002. november 3. (MTI- Panoráma) - Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné - ismertebb nevén Sissy - meglehetõsen fura egyéniség volt, de ezt persze ma sem mondja senki hangosan, a schönbrunni kastély mûemlék- együttesét üzemeltetõ társaság pedig éppenséggel mindent elkövet a Sissy-kultusz ápolásáért. A legújabb fejlemény, hogy a bécsi Hofburgban lévõ császári lakást mintegy Sissy-múzeummá alakítják át, ahol a látogató bepillantást nyerhet a császárné életmódjába.

Sissy, - Erzsébet Amália Eugénia, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége (1837-1898) - valóban itt lakott, már azon ritka alkalmakkor, amikor Bécsben tartózkodott. Aki eddig megtekintette a császári lakást, az felfedezhette, hogy a család ugyan õrizte a felmenõk hátrahagyta pompát, de maga inkább valamelyest az egyszerûbb ízlés felé mozdult el. Az is látható, hogy a császár lakosztálya a Hofburg egyik, Sissyé a másik szárnyon helyezkedett el, s csak a két szárny találkozásánál lévõ néhány terem volt a tulajdonképpeni közös lakás. A család tagjainak életébe azonban eddig nem nyert igazi bepillantást az ide látogató turista.

Most változik a helyzet: restaurálták a császárné fürdõkádját, amelyben Sisi órákon át üldögélt jéghideg vízben. Bemutatjék toalet-szobáját, ahol naponta órákon át fésülték sûrû, hosszú haját, s ahol a mai bajnokokat is irigylésre késztetõ edzéseit folytatta különféle tornaszereken. Sõt: még azt a helyet is megnyitották a látogatók számára, ahová a hírek szerint súlyos táplálkozási zavarokkal küzdõ császárné is gyalog járt.

A kiállítás rendezõi a virágcsokrokig és apró dísztárgyakig mindent úgy rendeztek el eredeti fotók alapján, ahogyan az Sissy idejében volt. A kád és a mosdóasztal eddig is a Hofburgban volt, noha nem szerepel a kiállításon, a többi kellék javát gyûjtõktõl kölcsönözték ki.

A Sissy-rajongók nagy, nemzetközi tábora nyilván lelkesen fogadja majd az új kiállítást, ahol a rég idealizált császárné nem csak úgy látható, ahogyan el szokás képzelni - mint Romy Schneider színésznõ a Sissyrõl az 50-60-as években készült filmsorozatban -, hanem az idegenvezetõk életének kevésbé idilli oldalairól is szólnak, bár csak akkor, ha kérdezik õket.

A Hofburg belsõ négyzetében az átalakulás csak a császári lakosztályokat érinti: helyén marad a császári ezüstöket bemutató gyûjtemény, az arról elnevezett kávéház, a várkapitányság, no és legfõként az államfõ az egyik szárny egész elsõ emeletét betöltõ hivatala.

Rubik-kocka elnevezésû emlékpénzérme

Budapest, 2002. november 4. (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Rubik-kocka elnevezésû emlékpénzérmét bocsát ki november 5-én; az érmék 500 forintos névértékük erejéig törvényes fizetõeszközök - tájékoztatta a jegybank az MTI- t hétfõn közleményben.

A négyzet alakú érme kupronikkelbõl készült, 14 gramm súlyú.

A közlemény szerint az MNB a 2001-ben indított ifjúsági érme- sorozat folytatásaként bocsátja ki az új emlékpénzérmét, amelynek témája a Rubik-kocka.

Az érmét Fülöp Zoltán tervezte.

Az emlékpénzérmébõl maximum 10 ezer darabot készítenek.

Házassági Guinness-rekord

Tajpej, 2002. november 5. (MTI-Panoráma) - Nincs a világon még egy olyan házaspár, amely annyi ideje élne együtt, mint Liu Jung Jang és Jang Van. A két tajvani ugyanis hétfõn, házasságkötésük 85. évfordulóján bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, amirõl hivatalos okmányt is kaptak.

A 103 éves férfi és egy évvel fiatalabb felesége ezzel túlszárnyalta a William és Claudia Lillian Ritchie amerikai házaspár "teljesítményét", akik Lexingtonban (Kentucky állam) immár 83 esztendeje élnek együtt.

A 102 éves Jang Van megvakult és tolókocsihoz kötött. Férje, azon kívül, hogy kissé nagyothall, jó fizikai erõben van.

A ritka évfordulós ünnepségen a házaspár összesen 110 leszármazottja, gyermeke, unokája és dédunokája közül negyvenen vettek részt - jelentette az AP.

18,7 millió dollár egy Monet- képért

New York, 2002. november 6. (MTI) - Több mint 18,7 millió dollárért kelt el kedd este New Yorkban a Sotheby's aukciós ház árverésén Claude Monet francia impresszionista festõ egyik alkotása.

A festmény a Tavirózsák címû sorozat egyik tagja, a mester 1906-ban giverny-i kertjében készítette. Az AFP jelentése szerint az aukciós ház 16- 20 millió dollárra becsülte elõzetesen a mûalkotás értékét.

Monet (1840-1926) festményei - különösen a kertjét díszítõ tavirózsákat ábrázoló képek - mindig is nagy közkedveltségnek örvendtek a nemzetközi mûgyûjtõk körében. Néhány évvel ezelõtt még jóval borsosabb árat is fizettek egy- egy ilyen festményért. A 32 millió eurós rekordárat 1998-ban a Sotheby,s egyik londoni aukcióján fizették ki a Tavirózsa és ösvény a víz mellett címû festményért.

Sophia Loren nem áll modellt a Playboynak

London, 2002. november 7. (MTI-Panoráma) - Sophia Loren elutasította a Playboy férfimagazin által tett, aktfotóinak elkészítését és közlését felkínáló ajánlatot.

Amikor a 68 éves, Oscar- díjas olasz filmsztár arról értesült, hogy - átszámítva – 130.000 eurót fizetnének a fotókért, a londoni Express értesülése szerint állítólag dühösen kifakadt:

- Miért ilyen keveset ?

A magazin nyomban megkettõzte az összeget, de ismét elutasító választ kapott, ezúttal azonban egészen más indoklással.

- Idõs asszony és anya vagyok. Fiaim belehalnának, ha így látnának meg - mondta a világhírû filmszinésznõ.

A filmsztár Carlo nevû idõsebbik fia 34, Eduardo, a fiatalabbik 29 éves - emlékeztet a dpa jelentése.

Újból támadott a knutsfordi rém: egy mókus

London, 2002. november 8., péntek (MTI-Panoráma) - Mókus tartja rettegésben egy angliai város, Knutsford lakosait. A vörös bundás knutsfordi rém már jó pár gyermeket megtámadott, de több felnõttet is megkergetett a városban.

Legutóbb egy kétéves kislánynak harapta meg a homlokát. Sok szülõ már nem meri a szabad levegõre engedni gyerekét.

"Mindenki retteg, problémánk egyáltalán nem vicces. Soha többé nem bízom a mókusokban" - idézte a Times címû brit lap az egyik helybeli asszonyt.

Szakértõk szerint a mókus magatartása igen szokatlan.

Végeztek a knutsfordi rémmel

London, 2002. november 9. (MTI- Knutsford fellélegezhet, végeztek a rémmel: egy nagypapa légpuskájával lelõtte a mókust, amely rettegésben tartotta az angliai várost.

Geoff Horth azután ragadott fegyvert, hogy a mókus megharapta kétéves lányunokáját.

- Amikor végre becserkésztem, magam is meglepõdtem, milyen nagy - idézte a vadászkalandjáról beszámoló nagypapát a Sun címû brit lap. - Egy fán volt, lemászott és felém tartott. Nem vártam meg, hogy rám ugorjon, lõttem - mondta a 61 éves nagypapa.

A helység mókusölõ hõsének sok knutsfordi hálás, ugyanis az utóbbi idõben a vörösbundás rém jó pár gyermekre támadt rá, de több felnõttet is megkergetett.

Népszerûek a rádiók Franciaországban

Párizs, 2002. november 8. (MTI- A franciák naponta átlagosan 190 percet hallgatnak rádiót - derült ki a Médiametrie intézet által készített, a 2001 szeptembere és 2002 októbere közötti idõszakra vonatkozó felmérésbõl.

Ez a szám azt jelenti, hogy a franciák az utóbbi tíz évben csaknem változatlan ideig hallgatták a rádiót. A felmérés ugyanakkor jelentõs változást mutatott ki a rádióhallgatás idejének korosztályonkénti megoszlásában.

A 20 és 24 év közöttiek napjában 17,9 százalékkal kevesebbet, mindössze 147 percet rádióztak, míg az idõsebbeknél, a 60 és 64 év közöttieknél az erre fordított idõ napi 220 percre emelkedett. Az összesített bekapcsolási kvóta (azoknak a személyeknek a száma, akik bizonyos idõszakban legalább egy pillanatra bekapcsolták rádiójukat) a felmérés szerint 8,1 százalékkal nõtt az elmúlt tíz évben és 83,2 százalékot tett ki. A fiataloknál (20 és 24 év közöttieknél) ez a növekedés azonban csak 3,9 százalékos volt, míg az idõseknél (60 és 64 év közöttieknél) elérte a 18,1 százalékot. A legtöbben a zenei adásokra kapcsoltak: 43,4 százalék. Ezeket követik az általános szórakoztató mûsorok (37,7 százalék).

Arra a kérdésre, hogy mit hallgatnak a rádióban, a megkérdezettek 61,3 százaléka a zenét nevezte meg, 56,6 százaléka a híreket és csupán 25,2 százaléka a szórakoztató mûsorokat. A hallgatók 23,6 százaléka az idõjárásjelentés miatt kapcsolta be rádióját és csupán 9,3 százaléka azért, hogy politikai mûsorokat hallhasson - áll az APA jelentésében.

Új AIDS-teszt - eredmény húsz percen belül

Washington, 2002. november 9. (MTI) - Az Egyesült Államokban olyan új AIDS-tesztet fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával húsz percen belül gyakorlatilag százszázalékos biztonsággal megállapítható, hogy a teszt alanya megfertõzõdött-e vagy sem a gyógyíthatatlan betegséggel.

A korunk pestise elleni küzdelemben létfontosságúnak bizonyulható teszt forradalmi újdonsága nem annyira gyorsaságában, mint inkább alkalmazásának egyszerûségében rejlik. Más tesztekkel ellentétben nincs szükség laboratóriumi körülményekre és meghatározott hõmérsékletre, ráadásul a teszt elvégzéséhez egyetlen, ujjbegybõl vett vércsepp is elegendõ.

A teszt során a vérmintát egy speciális oldatot tartalmazó kémcsõbe cseppentik, majd ebbe belehelyezik a meghatározott proteinek jelenlétét kimutató szûrõpapírt. Ha az oldatban az AIDS-vírus megjelenésekor az ember immunrendszere által kitermelt antitestek vannak, akkor a szûrõpapíron két sötétlila csík jelenik meg. Az antitest és egyben a betegség hiányát egy csík jelzi. A módszer megbízhatósága 99,6 százalék.

Az új szûrési módszert a pennsylvaniai Betlehemben mûködõ OraSure Technologies cég dolgozta ki, és a módszer alkalmazására már engedélyt is adott a szigorúságáról híres amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA). A gyors diagnosztizálást lehetõvé tévõ teszt az OraQuick nevet viseli, és 30-60 napon belül kereskedelmi forgalomba kerül. Az ára várhatóan 20 dollár körüli összeg lesz, ami alacsonyabb a hagyományos tesztek költségénél.

Az AP jelentése szerint nem az OraQuick az elsõ gyorsteszt. Ennek hasonló változatát már a 90-es évek közepe óta alkalmazzák, ám használata olyan bonyolult, hogy aligha van olyan kórház, amely vásárolna belõle. A jelenleg alkalmazott rutin laboratóriumi tesztek eredményére viszont olykor két hétig is várni kell.

Az OraQuick elõször csak kórházakban és a nagy klinikákon lesz alkalmazható, ugyanis a vonatkozó törvény szigorúan szabályozza, hogy ki és milyen körülmények között használhat bizonyos típusú orvosi teszteket. Mivel azonban ennek a gyorstesztnek az alkalmazása ilyen egyszerû, Tommy Thompson egészségügyi miniszter szorgalmazza, hogy az OraSure Technologies kérjen felmentést a törvény alól, hogy a felhasználók szélesebb körének - azaz a kórházak és klinikák mellett körzeti orvosoktól kezdve mobil szûrõállomások mûködtetõin át a szociális munkásokat alkalmazó AIDS-tanácsadó központokig - adhassa el termékét.

Az Egyesült Államokban évente mintegy 24 millió AIDS-tesztet végeznek el, ebbõl hétmillió jut a véradókra. Becslések szerint a 950 ezer amerikai vírushordozó egynegyede nem tud arról, hogy megfertõzõdött a betegséggel. Évente mintegy negyedmillió amerikai nem érdeklõdik az elvégzett teszt eredménye után, közülük mintegy nyolcezer vírushordozó.

Nem veszélytelen a szájtus

Solingen, 2002. november 10. (MTI- Nem ritkán a kívánttal éppen ellenkezõ hatást ér el a szájtus, amelynek az a célja, hogy átöblítse és megtisztítsa a szájüreg egyébként hozzáférhetetlen szögleteit is.

A kockázat az, hogy a szájzuhany baktériumokat juttathat oda, ahová azok tusolás nélkül nem jutnának el - hívta fel a figyelmet a solingeni szájhigiéniai és táplálkozásmagatartási információs központ.

Az eszköz víztartójában ugyanis igen jól meghúzódnak különféle baktériumok, amelyeket azután a vízsugár a fognyakon át beprésel a véráramlásba és így elkezdõdhet gyakran végzetessé váló vándorlásuk a szervezetben.

Szakértõk ezért azt tanácsolják, hogy használat után minden esetben gondosan szárítsuk ki a szájtus víztartóját. Alapos fürdetés a mosogatóban, valamint a csövek rendszeres tisztítása forró vízzel és mosogatószerrel jelentõs mértékben csökkentheti a baktériumveszélyt - olvasható az AP jelentésében.

Cukorbetegség: szippantsunk inzulint ?

Hamburg, 2002. november 10. (MTI- Tûre nincs szükség, semmi fájdalom, csak néhány mély lélegzetet kell venni: ebbõl állhat maholnap a cukorbetegek kezelése.

- A diabéteszben szenvedõk a jövõben (injekció helyett) belélegezhetik az inzulint - állította Michael Scherbaum, a Düsseldorf székhelyû Német Diabetes Kutatóintézet igazgatója egy sajtóértekezleten, amelyet a cukorbetegek november 14-i világnapjára való elõkészületek keretében tartottak. Az inzulin- spray, amelyet ez idõ szerint nagy gyógyszergyárak tesztelnek, alapvetõen megváltoztatja majd a cukorbetegek eddigi kezelését.

Egy kis idõ azért még eltelik addig, amíg a cukorbetegek lemondhatnak az inzulin- injekciókról. A dán Novo Nordisk konszern mainzi filiáléjának igazgatója, Marksu Leyck Dieken szerint arra törekednek, hogy az új gyógyítási módszert, az inzulin belélegzését négy éven belül bevezessék a piacra.

Hogy miért vesz ennyi idõ igénybe az új módszer kifejlesztése ?

Lutz Hellwig, az Aventis Pharma Deutschland menedzsere szerint a központi probléma az, hogy az inzulint a megfelelõ formában juttassák a tüdõbe. Az inzulin részecskéknek megfelelõ nagyságúaknak és kellõen stabilnak kell lenniük. Hasonlóképpen nehéz volt megalkotni a megfelelõ belélegzõ apparátust is.

Leyck Dieken rámutatott, hogy az inzulinnak el kell jutnia a leghátsó, finom tüdõhólyagocskákig, ehhez pedig a páciensnek egészen különleges módon kell levegõt vennie. Arról kis méretû komputer gondoskodik, hogy a szervezetbe csak a szükséges mennyiség juthasson.

A jelenleg folyó klinikai kísérletek középpontjában az a kérdés áll, hogy miként reagál majd a tüdõ az inzulinra huzamosabb idõ után - hívta fel a figyelmet Bernd Kuglin, az új módszert tesztelõ intézet vezetõje. A tudósok azt is meg akarják tudni, hogy miként módosul dohányzás, megfázás vagy krónikus tüdõbaj esetén az inhalált inzulin felvétele.

Az inhalálással a szervezetbe juttatott inzulinból tízszeres mennyiségre van szükség - mutatott rá Scherbaum. A hormon nagy része ugyanis nem jut el a vérbe, hanem megreked a tüdõben. Tartani lehet azonban attól, hogy ott az inzulin daganat kialakulásához vezethet.

Az, hogy a módszer engedélyezés után az inzulin inhalálása széles körben terjed-e majd, további tényezõktõl is függ. Ezek közé tartozik, hogy a szükségessé váló nagyobb adag következtében ez költségesebb eljárás lesz.

Az inhalálás ugyan kényelmessé teheti a kezelést, de teljesen fájdalommentessé nem. A páciensek ugyanis nem kerülhetik el, hogy vércukor-szintjük mérése végett meg ne szúrják az ujjukat.

Az Amerikai Magyar Alapítvány idei kitüntetettjei

Washington, 2002. november 13. (MTI) - Az Amerikai Magyar Alapítvány az idén Charles Simonyi nemzetközi rangú szoftverfejlesztõnek és kutatónak, Laszlo Birinyi befektetési szakértõnek és Alexander Brody hirdetési szakembernek ítélte oda a George Washington Díjat.

Az Amerikai Magyar Alapítványt 1954-ben alapították a magyar kulturális örökség ápolására az Egyesült Államokban. Az alapítvány adományokból kiadványokat, akadémiai programokat, ösztöndíjakat támogat. 1989-ben megnyitotta múzeumát, könyvtárát és levéltárát a New Jersey állambeli New Brunswickban.

A George Washington Díjat az alapítvány azoknak a magyar származású amerikaiaknak ítéli oda évente, akik kimagasló eredményt értek el a tudomány, a mûvészetek vagy a gazdasági élet területén.

Charles Simonyi csaknem két évtizeden át a Microsoft vezetõ szoftverfejlesztõje volt, majd miután megvált a cégtõl, nemrég létrehozta az International Software Corporationt.

Laszlo Birinyi az Egyesült Államok egyik legismertebb befektetési szakértõje, a Salamon Brothers vezetõ elemzõje volt, mielõtt megalapította saját cégét.

Alexander Brody a hirdetési üzletág elismert szakembere, jelenleg Hawaii és Magyarország között osztja meg idejét. Magyarországon két kiadó társtulajdonosa. (Alexander Brody Bródy Sándor író unokája.)

A New York-i díjátadási ünnepségen, amely az alapítvány fennállása óta a 40. volt, részt vett Simonyi András washingtoni magyar nagykövet is.

Az õsi kastélyon marakodnak Macbeth leszármazottai

London, 2002. november 13. (MTI-Panoráma) - Macbeth-nek mégis voltak - és vannak - utódai, méghozzá nem is akármilyenek. Lehet, hogy a XI. századi skót királyra szállt átkok megfogantak rajtuk: Cawdor VII. Earlje és mostohaanyja között dúl a háborúság a család õsi skóciai kastélyáért.

A XIV. századi századi, legendák övezte építmény körül akkor kezdõdtek a bonyodalmak, amikor 1993-ban meghalt a VI. Earl, és az Inverness közelében lévõ várat második feleségére, a csehszlovákiai születésû Angelika Ilonára hagyta. Az özvegy és az elhunyt gyermekei közötti viszonyt jól jellemzi, hogy mostohalánya, Lady Liza Campbell csak "Diabolika"-ként, esetleg "Lady Macbeth II"-ként emlegeti az asszonyt, apja végrendeletét pedig "méregpohárként".

A VII. Earl örökölte a családi címet, a birtokhoz tartozó földet és fajdvadászterületet, a kastélyt viszont nem, és elvesztését ugyancsak fájlalja. Kilenc éven át mostohaanyjával együtt vezették azt a céget, amely turistalátványosságként kezelte a kastélyt, a hozzátartozó golfpályával, étteremmel és ajándékbolttal. Az özvegy azonban errõl hat hónappal ezelõtt lemondott. November elején, amikor az asszony Amerikába utazott vakációra, az earl "bevette" a várat: feleségével, három gyermekével és sógorával a tanyájáról beköltözött a kastélyba. A bérleti szerzõdés alapján azonban csak a vállalkozás igazgatói lakhatnak ott, de õk is csak télen, amikor a vár zárva van a turisták elõtt.

Ilona pert indított az earl ellen, akit még azzal is megvádolt, hogy hanyagul kezelte a kastély értékes mûtárgyait, mert nem szerelt fel riasztóberendezést. A bíróság azonban úgy döntött, hogy a vitát peren kívül kell rendezniük.

William Shakespeare Macbeth-je, amelyen angol színházi babona szerint olyan átok ül, hogy a nevet színpadon kívül tilos kimondani, némileg meseszerûvé tette a középkori skót királydrámát. A darabban Macbeth a három boszorkány jóslatára és felesége ösztönzésére öli meg Duncan királyt. A valóságban azonban Macbeth sógora megölése miatt fordult szembe az uralkodóval és csatában gyõzte le Duncant, aki az összecsapásban halálos sebet kapott. Macbeth-et ezután választották királlyá. További eltérés a valóságtól, hogy a drámában Macbeth utódok nélkül hal meg.

Bár a Cawdor családot a darab híressé tette, és évente 100 ezren látogatnak a kastélyba, ami komoly bevételt jelent, a jelenlegi earl nagyapja egyáltalán nem volt elragadtatva a kétes hírnévtõl. Egyszer azt is kijelentette, hogy bárcsak Shakespeare soha nem írta volna meg átkozott darabját - jegyezte meg az AP.

James Bond valóban életet mentett - szexjelenet közben

London, 2002. november 13. (MTI-Panoráma) - Valóban életet mentett James Bond, méghozzá egy szexjelenet kellõs közepén, amikor partnernõjének torkán akadt egy füge.

A 007-es ügynök legújabb filmjében - a Die Another Day (Halj meg egy másik napon) címûben - a 49 éves Pierce Brosnan alakítja James Bondot, a 34 éves Halle Berry pedig "Bond-Girlként" szerepel.

Nem szeretnék túl sokat elárulni, de az egyik jelenet közben egy fügével babrálunk - mondta a színésznõ a Sun címû brit lapnak. - A füge megakadt a torkomon, de Pierce szerencsére azonnal felismerte a vészhelyzetet, felugrott és olyan erõvel ütötte a hátamat, hogy valósággal kilõttem a fügét, a gyümölcs átrepült a szoba túloldalára. Pierce valóban megmentette az életem. Ez lesz a kedvenc jelenetem - mondta Halle Berry.

Múzeumban a Vén Szikrázó

Huntsville, 2002. november 14. (MTI-Panoráma) - Végsõ nyughelyére került Texas állam villamosszéke: az újonnan megnyílt börtönmúzeumba.

Az Old Sparkynak - Vén Szikrázónak - becézett villamosszék 361 halálra ítélt gyilkossal végzett az elmúlt évszázadban.

A vadonatúj börtönmúzeumot egyébként részben rabok építették. Az épület két õrtornyával stílusosan börtönre emlékeztet, és hogy legyen összahasonlítási alap, a huntsvillei börtön közelében áll - jegyezte meg az AP.

225 ezer dollár Kennedy autójáért

New York, 2002. november 17. (MTI) - New Yorkban egy szombati árverésen 225 ezer dollárt fizettek azért az autóért, amelyben John Fitzgerald Kennedy egykori amerikai elnök utazott dallasi meggyilkolásának reggelén, 1963. november 22-én.

A Lincoln Continental belsõ része még ma is eredeti állapotában látható, bár az autót idõközben részben felújították. A vevõ már az árverés elõtt értesítette az aukciós házat, hogy mennyit szán a kocsira, és meg sem jelent az eseményen - jelentette a Reuters hírügynökség.

Az árverésen Kennedy elnök más tárgyait is magas áron adták el. Hintaszékét például 80 ezer dollárért, egy 1961-ben készült vízfestményét 30 ezer dollárért vették meg. Más elnökök hátrahagyott tárgyait is árverezték, Franklin Delano Roosevelt egy töltõtolla például 7 ezer, ezüst öngyújtója 2 ezer dollárért kelt el.

Leonidák - különleges csillagászati jelenség kedden hajnalban

Budapest, 2002. november 18. (MTI) - Másodpercenként akár több hullócsillag is látható lesz az égen kedden hajnalban, a különleges látványt a Leonidák meteorraj idézi elõ, amelyen a Föld keresztülhalad.

A Leonidák szülõje a Tempel-Tuttle üstökös, amely megnyúlt pályáján haladva 33 év alatt kerüli meg a Napot. A Nap közelébe érve gáz- és poranyaga a felmelegedés következtében elillan, a belõle származó szilárd részecskék pedig kozmikus útja mentén szétszóródnak, törmelékfelhõt alkotva.

A kedden hajnalban Magyarországról - tiszta idõ esetén - megfigyelhetõ jelenség különlegessége, hogy a Tempel- Tuttle üstökös 1998-as napközelségébõl származó meteorrajon ezúttal halad át utoljára a Föld - mondta el az MTI kérdésére válaszolva Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára.

Az üstökös legközelebb 2031-ben kerül a Nap közelébe. Akkor azonban a Jupiter gravitációs hatása megváltoztatja a porfelhõk útját, így nem találkozik bolygónkkal.

A hullócsillag-zápor már éjféltõl látható, kezdetben percenként, majd másodpercenként figyelhetõ meg egy-egy hullócsillag, de a legtöbb, másodpercenként akár több is, hajnali 5 órakor izzik fel az égen, 100-150 kilométeres magasságban - ismertette a Magyar Csillagászati Egyesület titkára.

Ötzit saját társa ölte meg ?

London, 2002. november 20. (MTI-Panoráma) - A legfrissebb kutatások szerint saját törzsének egyik tagja végezhetett Ötzivel, a dél-tiroli Alpokból elõkerült bronzkori vadásszal.

Erre utal annak a nyílhegynek a megmunkálása, amelyet tavaly fedeztek fel a bolzanói Dél- Tiroli Régészeti Múzeum munkatársai a jégember bal válla alatt. Annaluisa Pedrotti professzor szerint a gyilkos nyílvesszõt Ötzi szülõföldjén, az Alpok déli vidékén készítették. - Az Ötziben talált nyílhegynek nagyon különleges, hegyes formája van. Ilyen nyílhegyet kizárólag az Alpok déli vidékén és a mostani Észak- Olaszország területén készítettek õseink. Az északi területeken laposabb nyílhegyet használtak - hangsúlyozta Pedrotti a BBC internetes oldalának adott interjújában.

A 165 centiméter magas és 40 kilogramm súlyú, természetes állapotában mumifikálódott jégemberre turisták találtak rá 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben.

Gyógyult parlagi sast engednek szabadon az MME szakemberei

Budapest, 2002. november 20. (MTI) - Gyógyult parlagi sast engednek szabadon az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei november 26-án Besenyõtelken - tájékoztatta a szervezet szerdán az MTI-t.

A fiatal parlagi sast a Bükk-hegység peremterületén legyengülve találták, de a Miskolci Vadaspark és az MME dolgozóinak ápolása és gondozása következtében felépült és újra alkalmassá vált az önálló életre.

Az elengedett madár lábára az ornitológiai gyûrû mellé egy speciális adót is felerõsítenek a szakemberek, hogy nyomon tudják követni természetbe való beilleszkedését is - derül ki a közleménybõl.

A parlagi sas Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Az utóbbi évtizedekben hazai állománya jelentõs mértékben lecsökkent, ezért ezért 1974-ben az MME megkezdte az állat szervezett védelmét.

A parlagi sas hazánkban az Északi-középhegységben valamint mezõgazdasági területeken fészkel. Fészkét fák csúcsára építi, belsejét puha vékony ágakkal és száraz fûvel béleli. A tojó általában 2-3 tojik, a kotlásban mindkét szülõ részt vesz, a fiókák 43 nap elteltével kelnek ki.

Korszakos csillagászati felfedezés: fekete lyukak társbérletben

Washington, 2002. november 21. (MTI-Panoráma) - Amerikai tudósok korszakos jelentõségû csillagászati felfedezésrõl számoltak be a héten: sikerült beazonosítaniuk két olyan aktív fekete lyukat, amelyek egy galaxisban, azaz csillaghalmazban találhatóak.

Eddig ugyanis csak azt lehetett bizonyítani, hogy egy galaxisban, mégpedig annak közepén egy fekete lyuk létezhet, bár már eddig is feltételezték a fekete lyuk kettõs létének lehetõségét a tõlünk 400 millió fényévre lévõ NGC 6240-es jelû csillaghalmazban.

A három éve a Föld körül keringõ Chandra amerikai röntgenteleszkópnak sikerült kimutatnia, hogy valóban, a szóban forgó galaxis szívében ebbõl a mindmáig meglehetõen rejtélyes jelenségbõl kettõ is van. A két fekete lyuk egyelõre egymás körül kering, azaz mintegy egymást kerülgeti mintegy 3 ezer fényév távolságra a másiktól. (Egy fényév egyenlõ azzal a távolsággal, amelyet a másodpercenként 300 ezer kilométert befutó fény egy esztendõ alatt - mintegy 10 trillió kilométert - megtesz.)

A csillagászok azonban szinte biztosra veszik, hogy a két fekete lyuk néhány százmillió év múlva egybeolvad, s akkor hatalmas mennyiségû sugárzás és óriási gravitációs hullám lökõdik ki az immár szupermasszívá egyesült fekete lyuk környezetébõl, ami gyilkos erejû lehet a világegyetem számos térségében.

A fekete lyukak egy úgynevezett tömegbefogási korongban összegyûjtik, és részben elnyelik a környezõ anyagot. Nem lehet látni õket, hiszen még a fényt is magukba szippantják. Létükre a közvetlen közelükben zajló anyagmozgásból lehet következtetni.

A NGC 6240-ben található fekete lyukak esetében a csillagászok korábban szokatlanul intenzív röntgensugárzást észleltek, illetve az optikai-, rádió- és infravörös tartományban két fénylõ magot mutattak ki. Ezeknek a jelenségeknek a természetét mostanáig homály fedte, igaz, már akkor is felvetõdött az a feltételezés, hogy a csillaghalmaz közepén társbérletben két fekete lyuk él.

A világûrbe telepített röntgenteleszkópok legnagyobbika, a Chandra most egyértelmûen igazolta a korábbi sejtést, hogy a röntgensugárzás a két fénylõ magból származik, ami már eleve alátámasztotta a fekete lyukak létének a valószínûségét. A teleszkóp röntgenszeme "benézett" a galaxismagban lévõ anyagfelhõkbe is, és vizsgálódása a rejtély végére járt, egyértelmûen bizonyítva a két igen nagy tömegû fekete lyuk létét.

A csillagászok szerint a mostani felfedezés azt is bizonyítja: a galaxismagokban lévõ fekete lyukak egymásba olvadásukkal növekedhetnek, és ezt a jelenséget jövõben a kivágódó gravitációs hullámok mérésével lehet majd nyomon követni, illetve fel lehet mérni azok pusztító erejét.

A 1,5 milliárd dollár értékû, 23 tonna tömegû Chandrát 1999 júliusában a Columbia amerikai ûrrepülõgép juttatta ki a kozmoszba. A teleszkóp saját hajtómûvei segítségével a Földet körülölelõ sugárzási övek fölé kapaszkodot, hogy azok töltött részecskéi ne zavarják mûszereit, majd egy olyan megnyúlt elliptikus munkapályájára állt, amelynek földtávoli pontja 139 104 kilométer, földközeli pontja pedig 9936 kilométer.

Ilyen távolságban a Chandrát ûrrepülõgéppel már nem lehet elérni estleges javítások, szervizelések céljából, mint azt az optikai tartományban kutakodó, néhány száz kilométeres magasságban keringõ Hubble ûrteleszkóppal már többször is megtették.

A Chandra 64 óra alatt tesz majd meg egy fordulatot bolygónk körül, és ezalatt 55 órát tölt a kozmosz fürkészésével. Földi viszonyokra vetítve a Chandra olyannyira éleslátó, mint egy olyan képzeletbeli autós, aki a tõle húsz kilométernyi távolságra lévõ közlekedési tábla betûit szabad szemmel el tudja olvasni.

A röntgenteleszkóp, amely a távoli galaxisokat, kvazárokat, szupernovákat és fekete lyukakat figyeli, új korszakot nyitott a nagyenergiájú csillagászatban. A szakemberek azt várják tõle, hogy feltárja a Világegyetem legvadabb objektumainak legrejtélyesebb titkait is.

Új kutatási eredmények a kutya származásáról

Washington, 2002. november 25. (MTI) - A Science magazinban közölt megállapítások szerint a világ összes ebfajtája néhány ázsiai szürke farkastól származik, amelyek mintegy 15 ezer évvel ezelõtt szegõdtek az ember szolgálatába a mai Kína területén. A kutya a vándorló emberrel terjedt el a világban.

A Science tudományos magazin legújabb számában három tanulmány is a kutyával foglalkozik.

A kutya kelet-ázsiai eredetére vall a DNS-vizsgálatok tanúsága szerint, hogy ott a legnagyobb a genetikai változatosság. Ray Copinger professzor szerint a szürke farkasok kezdeményezték a társas viszonyt az emberrel, mintegy önmagukat háziasították, az ember tábortüze körül ólálkodva, hogy elcsenjenek egy-egy ehetõ hulladékot. Azok az egyedek, amelyek kevésbé voltak félénkek, megmaradtak és a domesztikálás folyamata egyben természetes kiválasztódás volt. A félig szelíd, az emberek táborát követõ farkasok kölykeit az ember magához vette és rájött arra, hogy milyen könnyen idomíthatóak. Az indiánok és az eszkimók õsei már kutyáikkal keltek át a Bering-szoroson Amerikába. (Az Újvilág kutyái genetikailag sokkal közelebb állnak a kelet- ázsiai, mint az amerikai szürke farkashoz.) A kutya szánkót húzott, segített a vadászatban, õrködött, a veszélyben védelmet, a fagyban meleget adott.

A közös õsbõl alakban, méretben és képességekben eltérõ fajták sokasága alakult ki, ami az ember tudatos beavatkozásának a következménye. A kutyák olyan genetikai tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyeknek köszönhetõen az ember valóban a legjobb barátjának nevezheti õket. Brian Hare, a Harvard egyetem kutatója szerint az állatok közül a kutyák értik meg az embert leginkább, a kísérletekben még a csimpánzokat is lepipálták. A kutató különféle módon jelezte a kísérletbe vont állatoknak, kutyáknak, kutyakölyköknek, farkasoknak és csimpánzoknak, hogy az elõtte levõ két tartály közül melyikben van élelem. Rámutatott, rámeredt a tartályra, dobolt rajta, de nem egyformán "értették el a célzást". A felnõtt és kölyök kutyák sokkal többször választottak helyesen, mint a csimpánzok vagy a farkasok, amelyek találata nem haladta meg a véletlenszerûséget. (A szaglás lehetõségét kizárták a kísérletbõl.) A farkasoknak nagyobb az agyuk, a csimpánzok pedig fõemlõsök, így az elõzetes feltételezés az volt, hogy jobban szerepelnek majd a kutyáknál. A felnõtt és kölyök kutyák egyformán teljesítettek, ami valamilyen alapvetõ genetikai adottságra utal.

Churchill minden idõk legnagyobb britje

London, 2002. november 25. (MTI) - Több mint egymillió brit minden idõk legnagyobb brit egyéniségének "választotta meg" egy felmérésben Winston Churchillt, aki a második világháború idején állt Nagy- Britannia kormányának élén.

A BBC felmérésének vasárnap késõ este ismertetett eredménye szerint a válaszadók a szivarja nélkül elképzelhetetlen egykori konzervatív miniszterelnököt meggyõzõ fölénnyel jutatták az elsõ helyre a másodiknak befutó Isambard Kingdom Brunel mérnök elõtt, aki az elsõ, vasból készült propellerhajtású óriás hadihajók konstruktõre volt.

Churchillre a több mint egymillió válaszadó közül 447 423 szavazott, míg a hajóépítõ mérnökre 56 ezerrel kevesebb voks jutott. A harmadik helyre Diana, a nemrégiben autóbalesetben elhunyt, tragikus sorsú hercegnõ került 222 055 szavazattal.

A három "dobogós" brit után sorrendben Charles Darwin, William Shakespeare, Isaac Newton, I. Erzsébet királynõ, John Lennon, Horatio Nelson és Oliver Cromwell következik.

Az 1874-1965 között élt Churchill 1940. május 10-én került elõször a brit kormány élére, és legemlékezetesebb parlamenti beszédében kijelentette: "Nem ígérhetek Önöknek mást, mint vért, munkát, verítéket és könnyeket". A második világháború idején sikerült a briteket egyesítenie és mozgósítania a Hitler elleni háborúra. A háború után pártja veresége miatt távozni kényszerült a kormány élérõl, de 1951 és 1955 között Churchill még egyszer miniszterelnök lehetett. A háború történetét feldolgozó könyvéért 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.

Megtalálták II. Ramszesz fáraó egyik feleségének szobrát

Kairó, 2002. november 25. (MTI) - Valószínûleg II. Ramszesz fáraó egyik feleségének hatalmas méretû szobrát találták meg mintegy száz kilométerre Kairótól.

Német és egyiptomi régészek csoportja Sarkija tartományban, Tel-Baszta községben bukkant rá a szoborra - jelentették be hétfõn az idegenforgalmi minisztériumban.

Ez az eddigi legnagyobb méretû szobor, amelyet Egyiptom északi részén valaha is találtak a kutatók. Súlya meghaladja a száz tonnát, magassága 11 méter, szélessége pedig három méter. A vörös gránitból készült szobor hátán hieroglifák láthatók, bal kezében lótuszvirágot tart. A restaurálást követõen a hatalmas szobrot azon a helyen állítják fel ismét, ahol megtalálták.

A tudósok ugyan még nem mondták ki a végsõ szót, de valószínûsítik, hogy a szobrot Merit Amenrõl vagy Nefertariról, II. Ramszesz fáraó egyik feleségérõl mintázhatták.

Parlagi sas védelem a Kárpát- medencében

Tepélypuszta, 2002. november 26. (MTI) - Parlagi sas védelem a Kárpát-medencében elnevezéssel madárvédelmi programot indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) az Európai Unió Life Nature elnevezésû programjának segítségével.

Ezt Jánossy László, az MMTE ügyvezetõ igazgatója jelentette be kedden a Heves megyei Besenyõtelken tartott sajtótájékoztatón, azt követõen, hogy a településhez közeli Tepélypusztán szabadon engedtek egy néhány hónapja legyengülten befogott fiatal parlagi sast.

Mint Jánossy László elmondta: a két méter szárnyfesztávolságú parlagi sas fokozottan védett ragadozó madár; eszmei, természetvédelmi értéke eléri az egymillió forintot.

A Kárpát-medencétõl Közép- Ázsiáig honos fajt világszerte veszélyeztetettként tartják nyilván, mindössze 3 ezer költõ pár él az egész világon. Korábban több száz pár élt a Kárpát-medencében, ám a természetkárosító mezõgazdasági mûvelés miatt számuk fokozatosan csökkent; a magyarországi állomány 1980-ra mindössze 20 párra fogyatkozott.

A természetvédelmi munkának, a mezõgazdasági mûvelési formák és a vadászati szokások változásának köszönhetõen azonban mára, mintegy 60 párt tartanak nyilván Magyarországon és további 35 párt Szlovákiában.

Jánossy László beszámolt arról is: az Európai Unió a Kárpát- medencei törzsállományt jelentõ magyarországi populáció megõrzése érdekében a három éves program végrehajtását 110 millió forinttal támogatja. Ehhez mintegy 27 millió forinttal járul hozzá a környezetvédelmi tárca.

Bagyura János, az egyesület ragadozó madár védõ programjának vezetõje közölte: az unió által támogatott projekt keretében összesen 13 akciót hajtanak végre.

A madarakat mûholdas megfigyelésre alkalmas jeladókkal látják el, hogy pontos képet kapjanak a mozgásukról. A költés megkönnyítésére mûfészkeket helyeznek ki, illetve leszigetelik a sasok élõhelye közelében a számukra veszélyt jelentõ elektromos vezetékeket.

A most elengedett fiatal madárra augusztus 16-án találtak rá, legyengült állapotban a Bükk- hegység peremén. A feltételezések szerint az idén kelt madár kirepülése után nem tudott elég táplálékhoz jutni, ezért legyengült és megbetegedett.

A sast a Bükki Nemzeti Park munkatársai a Miskolci Vadasparkba szállították, ahol felerõsítették, és most gyûrûzés után szabadon engedték a Heves megyei élõhelyen.

Számítógépes párkeresõ pandáknak

London/Peking, 2002. november 27. (MTI-Panoráma) - Számítógépes párkeresõ programot fejlesztettek ki kínai tudósok a kihalás szélén álló óriáspandák számára.

A program a fogságban élõ pandák egészségi állapotának és vérvonalának elemzésével próbálja megtalálni az utódnemzés szempontjából tökéletesen összeillõ párokat. A távol-keleti ország állatkertjeiben több száz fekete- fehér bundás óriás él, de közülük nagyon kevesen hajlandók párkapcsolatot létesíteni és utódokat nemzeni. Az állatkertben élõ hímek több mint 60 százaléka teljesen elvesztette szexuális érdeklõdését.

A vadonban élõ óriáspandák sem túl szaporák: a nõstények két- három évente hoznak világra egyetlen utódot. Mindemiatt az elmúlt két évtized alatt felére csökkent állományuk létszáma. Egy áprilisban készült felmérés szerint a Kína nyugati vidékén húzódó erdõségekben jelenleg már csak mintegy ezer panda él - olvasható a BBC internetes oldalán.

A pandaszaporítással foglalkozó tudósok, akik nagyon bíznak a párkeresõ program sikerében, korábban pandapornós videofelvételekkel és a szexuális vágyat serkentõ kék tabletták segítségével próbálták feléleszteni - csekély sikerrel - az apátiába süllyedt állatok õsi ösztöneit.

A franciák évente 167-szer...

London, 2002. november 28. (MTI-Panoráma) - A franciák évente átlagosan 167-szer szeretkeznek, és ezzel a teljesítménnyel õk a fejlett országok csoportjának éllovasai - legalábbis egy óvszergyártó cég felmérése alapján.

A Reuters által ismertetett országos eredmények alapján a második helyen a hollandok állnak évi 158 együttléttel, harmadikok a dánok 152-es, negyedikek pedig a kanadaiak 150-es "teljesítménnyel".

Ami a hûvösebb briteket és a tüzesebbnek vélt spanyolokat illeti, a felmérés nem igazolta a papírformát. A spanyolok évente csak 121-szer szeretkeznek, míg a britek 149 alkalommal. Az Egyesült Államok lakossága is inkább lustálkodni szeret az ágyban, ott az éves átlag 138 szerelmi együttlét.

Tüntetéstanoda

Utrecht, 2002. december 2. (MTI- Tüntetésoktató iskola kezdte meg mûködését Hollandiában. A tanárok profi tüntetõk, tandíj nincs.

A tüntetéstanoda legfõbb tantárgyai a következõk:

- A házfoglalás mikéntjei,

- Röplapgyártás,

- Mi a teendõ azután, ha letartóztattak ?

További fontos tantárgy a magatartás, nevezetesen a Helyes viselkedés a rendõrséggel és a médiával.

Az Utrechtben lévõ tüntetésoktató iskola önmagához hûen egy elfoglalt épületben adott magának helyet. Az oktatás december 7-én kezdõdik. Hogy vizsgaidõszakban hányat kell tüntetni a diákoknak, arra nem tért ki a dpa.

A tanoda növendékei sorába elsõsorban környezetvédõket és politikai aktivistákat vár, minthogy létrehozását különféle környezetvédelmi szervezetek és politikai akciócsoportok kezdeményezték, köztük állatvédõk és a globalizáció ellenzõi.

- Ami bennünket, tanárokat illet, szakmánkat hibáinkon keresztül tanultuk meg. Az újoncoknak nem szabad ugyanezeket a hibákat elkövetniük - mondta a tanári kar nevében Peter Polder, az iskola szóvivõje.

Az érdeklõdés igen nagy az iskola iránt. Polder szerint ugyanis a fiatalok közül sokan szeretnének tenni valamit az erõsödõ jobboldali politikai légkör ellen, de nem tudják, hogy mit. Most ingyen megtanulhatják.

Egyvalamire azonban nem számíthatnak a tanulók: az állam által elismert diplomára.

Vízforrásokra utalnak a Nazca-vonalak ?

Palpa, 2002. december 2. (MTI- A legújabb régészeti kutatások szerint vízforrások lelõhelyét jelölik a perui Nazca-vonalak néven ismert rajzolatok a Limától délre húzódó sivatagban.

Johny Isla archeológus szerint a 2000 éve készített gigantikus rajzok az életet és termékenységet jelentõ vízzel hozhatók összefüggésbe.

- A gigantikus rajzolatok egy olyan síkságon fekszenek, amelyet három folyó is átszel. A régiek szemében ez a terület a termékenység szimbóluma lehetett. A rajzokkal az egykori lakosok valószínûleg vízlelõhelyeket akartak jelezni, hiszen a folyók a nagy nyári hõségben teljesen kiapadtak, szinte eltûntek a föld színérõl - hangsúlyozta a Reutersnek adott interjújában Isla, aki munkatársával, a német Markus Reindellel 1997 óta dolgozik a Nazca-vonalakat övezõ rejtély megfejtésén.

A kutatók szerint szintén a vízzel való kapcsolatra utal, hogy egyes trapézformák keletre, illetve északkeletre, a folyók forrásvidékére mutatnak. Isla és Reindel szerint feltételezésük helytállóságának további bizonyítéka, hogy a trapezoidok sarkánál emelt kis halmok, sírok alatt olyan tengeri kagylók maradványait fedezték fel, amelyek évszázadok óta a termékenység és a víz jelképei az Andokban élõ népek között.

A korábbi feltételezések szerint a rajzolatokat a Kr. e. 200 és Kr. u. 650 között létezett Nazca-civilizáció alatt hozták létre, és a Palpa- vonalak is ebben az idõszakban készültek. Isla szerint azonban éppen fordítva történt, a nagyközönség elõtt kevésbé ismert Palpa-vonalak az õsibbek, és a Nazca-civilizáció lakói nagy valószínûséggel e területrõl vették át a mintákat. A kutatók munkájuk során olyan rajzolatokat is találtak, amelyeknek a hosszúsága eléri a 15 kilométert. Ezzel a felfedezéssel megdõltek azok a korábban hangoztatott állítások, amelyek szerint a Nazca-kultúrához tartozó emberek egymástól távol esõ, elszigetelt völgyekben éltek és nem érintkeztek egymással. A kutatók szerint a rajzokat létrehozó népek társadalma összetett és igen erõsen tagolt volt.

A Nazca- és a közelében húzódó, kevésbé ismert Palpa-vonalak egy része élõlényeket ábrázol, másik része geometriai formákat. A terület egykori lakói a vonalakat úgy hozták létre, hogy a kiválasztott nyomvonalról eltávolították a kavicsokat, amelynek következtében a földfelszínen elõtûnt a finom homok.

A titokzatos vonalak felfedezése óta több elmélet is napvilágot látott arról, vajon mire szolgálhattak a rajzok, amelyeket áttekinteni szinte kizárólag a magasból lehet. Egyesek szerint Földön kívüli kultúra termékei, idegen lények keze munkája. Mások szerint kultikus célokat szolgálhattak, esetleg csillagászati jelölések lehettek, amelyeket naptárként használtak.

Miklós, a gyermekbarát szent

Demre/Myra, 2002. december 4. (MTI-Panoráma) - A karácsonyon kívül nincs még egy olyan ünnep az évben, amelyet a gyermekek olyan izgalommal várnának, mint december 6-át, Szent Miklós napját, amikor a jó magaviseletûeknek meg a rosszaknak ajándékot hoz a Mikulás - csak éppen a csintalanabbaknak virgáccsal, krampusz közvetítésével.

Miklós, az egyik legtiszteltebb szent, aki a történelem folyamán védõszentje lett Oroszországnak, Görögországnak és Szicíliának, valamint a vízen utazóknak, halászoknak, révészeknek, kereskedõknek, a házasságnak és az anyaságnak, Krisztus után a III. évszázad vége felé született Lykia kisázsiai római provincia fõvárosában, Patrában. Már fiatalon sokat olvasta a Szentírást, majd teológiát tanult egy kolostorban. Myra (Müra) - ma Demre - püspökévé választották és ebben a tisztségében részt 325-ben vett az egyház életében jelentõs elsõ niceai ökumenikus zsinaton, amely elítélte az arianus eretnekséget.

Életéhez számos csoda és legenda fûzõdik. A legismertebbek: megajándékozott három leányzót, hogy biztosítva legyen a hozományuk, Nagy Konstantin császárt álmában arra kérte, hogy kegyelmezzen meg ártatlanul elítélt és börtönbe vetett katonáknak, s éhínségtõl mentette meg püspöki székhelyét, Myrát. A legenda szerint megszerezte és az éhezõk között szétosztotta egy Egyiptomból Konstantinápolyba tartó hajó búzarakományát, a szállítmány mégis hiánytalanul megérkezett rendeltetési helyére. Alighanem innen ered, hogy a tengerészek védõszentjükként tisztelik õt.

Miklós püspök Krisztus után 350 körül hunyt el - arra nincs egyértelmû bizonyíték, hogy december 6-án költözött volna el ebbõl a világból. Földi maradványait római szarkofágban temették el a püspöki templomban. A keleti egyház bizonyíthatóan a VI. század óta szentként tiszteli. Emlékére pompás templomot építettek Myrában és Konstantinápolyban.

A Myrában épült templomot földrengések, majd arabok és mamelukok támadásai többször súlyosan megrongálták, ennek ellenére megmaradt népszerû zarándokhelynek. A IX. században új templomot építettek a helyén, s két évszázaddal késõbb kibõvítették.

1087-ben dél-itáliai normann kalózok elrabolták Szent Miklós földi maradványait és magukkal vitték Bariba, ahol azok napjainkban is az apúliai-római stílusban épült katedrálisban (San Nicola) nyugszanak. Egyes csontok, amelyeket a normannok állítólag Myrában felejtettek, ma az antalyai (Törökország) múzeumban láthatók.

Az ókori Myra ragyogása az évszázadok folyamán elhalványult, templomát betemette az idõ. A XIX. század elején azután Oroszország érdeklõdni kezdett a templom iránt, s a cárok kiásatták, majd a krimi háború után helyreállíttatták. Az oroszok által a templom mellé építtetett kápolnán ma is látható a cirill betûs felirat.

1962-63-ban azután a török hatóságok befejezték a felújítási munkálatokat és 1989 óta Demre Szent Miklós-temploma - az ókori Myra maradványaival együtt - jelentõs turisztikai célpont, különösen mivel a 120 kilométerre fekvõ Antalyától és a közeli "török Rivierától" jó autóutakon vagy hajón könnyen elérhetõ.

Demre nevezetessége végül a templomhoz vezetõ út mentén található kis park, közepén Miklós szobrával, amely a gyermekbarát szentet hátán ajándékokkal teli zsákkal, gyermekektõl körülvéve ábrázolja - emlékeztet az APA összeállítása.

Internetes elõjegyzés velencei frigyre

Róma, 2002. december 4. (MTI) - Mostantól fogva a világ minden tájáról interneten is elõjegyezhetik házasságkötési kérelmüket azok a párok, akik a romantikus Velencében szeretnének örök hûséget esküdni egymásnak.

A velencei önkormányzat új kezdeményezésének lényege: a világ bármely pontjáról a világhálón keresztül kérhet bárki idõpontot a lagúnák városában megtartandó esküvõjéhez. Elegendõ elõjegyezni a dátumot www.comune.venezia.it honlapon.

Az illetékes hivatalnak így lesz elegendõ ideje, hogy megfelelõen elõkészítse a szertartást. Az önkormányzat gondoskodott arról, hogy az igénylõk nyelvét beszélõ anyakönyvvezetõk álljanak rendelkezésre. A szolgáltatás újdonságához tartozik, hogy a korábbiakkal ellentétben a jövõben nem csupán a hivatal nyitvatartási idejében, vagyis 9 órától 13 óráig lehet kimondani a boldogító igent, hanem a hétvégén, illetve bármelyik ünnepnapon is.

A velencei illetékesek ugyanis lépést akarnak tartani a technológiai fejlõdéssel, ráadásul egyre több pár óhajtja a Canal Grande és a Rialto közelében felhúzni kedvese ujjára a gyûrût. Az idén 584 ifjú pár kérte, hogy Velencében köthessen házasságot, ebbõl csak 192 volt helyi lakos, 392 más városokból érkezett. Tavaly 570 pár esküdött ebben a városban. A Velencén kívüli olaszok az itt házasodók 19 százalékát alkotják, a németek képviselik a legnagyobb hányadot (20 százalék), utánuk következnek a britek 14 százalékkal, az osztrákok 12 százalékkal és az amerikaiak 7-8 százalékkal. A japánok és a kanadaiak (egy-egy százalék), valamint az ausztrálok (két százalék) sem sajnálják a fáradtságot és az útiköltséget, hogy itt lépjenek házasságra.

Mint minden örömnek, a Velencében kimondott igennek is ára van. Nem is csekély. A városi önkormányzat több mint 200 ezer eurós bevételre tett szert az idén a házasságkötések révén. A velenceiek számára ingyenes a frigy, ha hétköznap történik, ünnepnapokon azonban 619,75 eurót kell fizetniük. Az Európai Unió tagországaiból érkezõknek hivatali idõben 309,87, ünnepnapokon pedig 1239,50 eurót kell leszurkolniuk a velencei önkormányzatnak. Az unión kívüli házasulandóknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlni: munkanapokon 1239,50, ünnepnapokon pedig 3098,74 euróba kerül számukra a romantikus környezetben kimondott holtomiglan-holtodiglan.

A félrelépés súlyosan károsíthatja az egészséget

Hamburg, 2002. december 5. (MTI) - A házasságon kívüli szex növeli a szívinfarktus kockázatát - mutatott rá egy brit szívgyógyász.

Graham Jackson - a londoni St. Thomas kórház szívspecialistája - egy hamburgi konferencián számolt be arról, hogy a szeretkezés közben bekövetkezett halálos infarktusok 75 százaléka félrelépõket sújt. Még nagyobb a veszély akkor, ha a partnerek között nagy a korkülönbség - tette hozzá.

- Vérnyomás- és pulzusméréseink alapján egy szeretkezés nagyjából annyira terheli meg a szívet, mint egy húszperces, jó tempójú gyaloglás - idézte a Reuters a specialistát.

Jackson végül vígasztalólag megjegyezte, hogy mindent egybe véve nem kell rettegni: az infarktusos haláloknak csupán egy százalékát okozza szeretkezés.

Élettelen sejtekkel kezdõdött az élet ?

London, 2002. december 6. (MTI)- Hatalmas vitát váltott ki tudományos körökben az élet keletkezésének az az új elmélete, amely szerint a Földön megjelent elsõ sejtek nem élõk, hanem élettelenek voltak, és a felszín helyett a sötét óceánok mélyén jöttek létre.

Az új elgondolás hirdetõi, William Martin, a düsseldori egyetem kutatója és Michael Russell, a glasgow-i környezetkutató intézet munkatársa szerint elõször csupán élet nélküli sejtek jelentek meg az õsóceánok fenekén - különbözõ vasszulfid tartalmú kõzetekben - és csak késõbb telítõdtek élõ molekulákkal.

Az élet keletkezésérõl eddig vallott elmélet szerint a Föld õslégkörében lejátszódott kémiai reakciók hatására alakultak ki az élet alkotóelemei, amelyekbõl késõbb létrejöttek az elsõ sejtek.

Martin és Russel új elgondolása szerint az élet a földkéregben lezajló hõáramlások (konvektív áramlatok) kémiai következménye, és ilyen folyamatok elsõsorban sziklás, nedves bolygón mehettek végbe. A kutatók úgy vélik, hogy az óceánokból a földfelszínen keresztültörõ, oxigénben, cianidben, szulfidokban és szénmonoxidban gazdag hidrotermikus folyadék olyan hatást gyakorolt a mikroszkopikus vasszulfidüregekre, hogy azok élettelen sejtként mûködve nem engedték visszaáramlani a vízbe az alkotóelemeket, és megfelelõ helyszínt biztosítottak a molekulák kémiai reakcióihoz, amelyek azután elvezetettek az élet kialakulásához - olvasható a BBC internetes oldalán.

Martin és Russel elmélete azt is jelentheti, hogy a Naprendszerünkben lévõ bolygók és a körülöttük keringõ holdak némelyike rideg, kietlen és az élet szempontjából tökéletesen alkalmatlan felszíne ellenére mégis magában hordozza az élet csírájának lehetõségét.

Hivatalos "örömasszony"- kongresszus

Rio de Janeiro, 2002. december 7. (MTI- Kétnapos örömlány- kongresszust tartottak a héten az érettebb korú szakmabeliek Rio de Janieróban. Ars poeticájuk szerint olyan szakmát ûznek, amelyben nincs semmi szégyellnivaló.

Az országos értekezleten szó sem volt magas sarkú cipõkrõl, dögös ruhákról és a sminkelésrõl, annál inkább jogokról, hivatástudatról és megélhetésrõl. A nyolcvan brazil hölgy ugyanis fõként a kiöregedõ korosztály képviselõibõl gyûlt össze, így örömlány helyett inkább örömasszonynak nevezhetõk. Eszmecseréjük oka az a felismerés, hogy egyszer ezt a munkát is abba kell hagyni, és tisztes nyugdíjasként kell éldegélni - nyilatkozott a Reutersnek Waldo Cesar, a prostituáltak jogaiért küzdõ Davida civil szervezet nyolcvanéves elnöke.

A konferencia három fõ témája a prostitúció legalizálása, a nemi betegségek elleni védekezés és a közvéleményben kialakult hamis képzettársítások elleni harc volt. A szakmabelieknek ugyanis minden önbecsülésükre szükségük van, hogy ne érezzenek szégyent hivatásuk miatt. "Megtanítjuk õket tisztelni saját választásukat" - mondta Cesar.

A konferencia résztvevõi oktatófüzeteket kaptak a biztonságos szexrõl, a szépségrõl, valamint pénzügyeik rendezésére szolgáló könyvelési mérlegmintával is gazdagabbak lettek. A konferencia logóján ez áll: "Ne szégyenkezz, van hivatásod!"

A Davida egyesület reméli, hogy egy szép napon a nõk munkakönyvében szerepelhet a "szexuális szakember" - avagy a szexszakmunkás - besorolás, és a brazil prostituáltaknak is jár majd a szociális ellátás és a nyugdíj.

A 3 és 15 dollár (750-3.700 forint) közti "ügyfelenkénti" összeg ugyanis csak a pillanatnyi szükségleteket elégíti ki, félretenni nemigen lehet belõle. Márpedig hamar beköszönt az az idõ, amikor már nincs mindennapi "betevõ" és így mindennapi betevõ, mivel ebben a szakmában a nyugdíjkorhatár 40 év körül van.

Egy 46 éves színesbõrû örömhölgy felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás, amit nyújtanak, jóval több mint puszta szex, ésszel kell csinálni. "Képzett agykurkásznak tartom magam. A brazil férfiak machók, vagyis folyamatosan meg kell felelniük, és keménynek kell látszaniuk, mind otthon a feleségükkel, mind a barátaikkal. Velem elengedhetik magukat. Nem fenyegetem a férfiasságukat. Velem megoszthatják érzéseiket, problémáikat. Nekünk, prostiknak folyamatosan meg kell felelnünk az elvárásoknak. Érzelmekkel dolgozunk, szenvedélyesnek, érzelmesnek kell lennünk, és gyönyört adnunk. Ha nem így teszel, elveszíted az ügyfelet, és azzal csak magadnak ártasz" - nyilatkozott Dorothy.

Öngyilkos befalazott holtteste a pincében

Róma, 2002. december 7. (MTI- 44 évvel ezelõtt befalazta magát, majd lõfegyverével öngyilkosságot követett el az a férfi, akinek maradványaira a minap bukkantak a toscanai Lucca melletti Benabbio falu egyik lakóházának pincéjében.

A férfi 1958. április 30-án azt mondta hozzátartozóinak, hogy kivándorol Amerikába. Azóta semmit nem hallottak az akkor 57 éves emberrõl.

A ház felújítási munkálatai során akadtak rá kõmûvesek a holttestre - jelentette az olasz média. Mellette ráakadtak búcsúlevelére is egy palackban. Ebben súlyos betegségével indokolta öngyilkosságát. Megtalálták végül a lõfegyvert és a kõmûveskanalat is, rajta malternyomokkal - áll a dpa jelentésében.

Háromezer adagos somlói galuska - Guinness-rekordba illõ mennyiség

Tatabánya, 2002. december 7. (MTI) - Húsz cukrász több mint százórás munkája nyomán szombat délelõttre elkészült az a háromezer adagos somlói galuska, amellyel a Guinness Rekordok könyvébe szeretne bekerülni egy tatabányai cukrászda.

A munkálatokat irányító Rabóczky Beáta az MTI-nek elmondta: a rekord- kísérletre egyebek között azért vállalkoztak, mert ez a süteményfajta a cukrászda egyik legkelendõbb terméke, illetve a Rekordok könyvében való szereplés egyfajta elismertséget is ad a szakmának.

Az alapanyagok hétfõi beszerzését követõen kedd a lisztszitálás, a diódarálás napja volt. Szerdán kezdõdött a kétszáz - egyenként 50x70 centiméteres - piskótához hasonló lap sütése, csütörtökön pedig a krém készítése.

A sütemény összedolgozásához pénteken láttak hozzá a cukrászok.

A háromezer adagos édességhez 1800 tojást, 270 liter tejet, 240 kilogramm töltelékkrémet, 150 kilogramm felvert tejszínt, 126 kilogramm cukrot, 72 kilogramm lisztet, 22 kilogramm kakaót, 18 kilogramm diót, 9 kilogramm pudingport, 6 kilogramm csokoládét és 12 liter rumot használtak fel.

A cukrászda 100-100 adag finomságot felajánlott egy kórház és egy szociális otthon javára.

Emberi gesztusokat is megértõ robotot fejlesztettek ki Japánban

Tokió, 2002. december 8. (MTI)- Japánban olyan robotot sikerült kifejleszteni, amelyik képes megérteni az emberi gesztusokat.

A Honda autógyártó vállalat által elõállított robot, az Aszimo tovább fejlesztett változata képes rá, hogy köszönjön embereknek, kövesse õket és az általuk megjelölt irányban haladjon.

Az új Aszimo felismer arcokat és nevükön szólítja az általa ismert embereket - közölte csütörtökön a Honda cég. Ahhoz például, hogy válaszolni tudjon az idõjárást tudakoló kérdésekre, a pléhember az internethez hasonló hálózattal rendelkezik.

A Honda azt tervezi, hogy jövõ szerdán mutatja be a közönségnek az új robotot, januártól pedig már bérbeadja vállalkozásoknak és intézményeknek - jelentette a dpa.

Amerika õslakosai nem az indiánok voltak

London, 2002. december 9. (MTI)- A legújabb tudományos feltételezések szerint Amerika õslakosai nem az indiánok voltak, hanem egy Mexikóból elterjedt népcsoport, amelynek elsõ tagjai 13 ezer évvel ezelõtt a mai Japán területérõl vándorolhattak be az amerikai kontinensre, annak középsõ részére.

Erre utal az a 27 darabból álló koponyalelet, amelyet több mint száz évvel ezelõtt találtak a mexikói fõváros közelében, de most elõször végeztek alaposabb vizsgálatot rajta. A radiokarbonos kormeghatározás kimutatta, hogy a mexikóvárosi régészeti múzeumban õrzött csontok az amerikai kontinensrõl eddig elõkerült legõsibb emberi maradványok. Chilében ugyan 14 500 éves használati eszközöket is találtak már, de ott emberi csontokra nem bukkantak a kutatók - olvasható a BBC internetes oldalán.

A legnagyobb meglepetést a koponyák alakja keltette: a két legõsibb maradványon egyértelmûen kimutatható a hosszúfejûség (dolichocephal), míg a fiatalabb koponyák sokkal inkább az amerikai õslakosoknak tartott indiánok széles és lapos fejformájához hasonlítanak. Ez viszont azt jelenti, hogy Mexikóban két egymástól teljesen eltérõ tulajdonságú népcsoport terjedt el, és közülük valószínûleg a hosszúfejûek jutottak el elõször Észak-Amerikába.

A koponyákat vizsgáló kutatók szerint a hosszúfejû emberek a csendes-óceániai szigetvilágon keresztül a mai Japán területérõl érkezhettek a közép-amerikai területre. Korábban úgy tartották, hogy az észak-amerikai kontinenst elsõként az Ázsiából bevándorolt indiánok hódították meg.

Elsüllyesztették a legnagyobb mûholdat, az Astra- 1K-t

Moszkva, 2002. december 10. (MTI) - Elsüllyesztették kedden a világ legnagyobb polgári célú távközlési mûholdját, amelyet két héttel ezelõtti fellövésekor nem tudtak a megadott geostacionárius pályára állítani: a több mint öt tonnás Astra-1K a Csendes- óceán vizeibe zuhant kedd hajnalban.

Szergej Gyerevjaskin, az orosz ûrcsapatok szóvivõje kedden Moszkvában bejelentette, hogy az Astra-1K tulajdonosa, a luxemburgi székhelyû európai mûholdszövetség (SES) - amely egyébként jelenleg 29 mûholdat üzemeltet - döntése értelmében, a cég zürichi irányítóközpontjából adtak ki parancsot a 110 millió eurót érõ mûhold fékezésére hétfõn éjszaka, így az fokozatosan ereszkedõ pályán visszatért a Föld légkörébe, majd maradványai a Csendes-óceán déli részébe zuhantak és elsüllyedtek.

A mûholdat - amely több mint ezer rádió- és tv-csatorna adásának továbbítását, továbbá multimédiás és internetes összeköttetést is biztosított volna az európai kontinens számára - november 26-án a kazahsztáni Bajkonur orosz ûrközpontból Proton-K hordozórakétával bocsátottak fel. Az orosz kereskedelmi hordozórakéta lépcsõi kezdetben jól mûködtek, de a mûhold idõ elõtt levált a Proton-K-ról. A hiba miatt a Föld feletti 36 ezer kilométeres magasságú geostacionárius (a Föld helyzetéhez viszonyítva egy helyben álló) pálya helyett az Astra - amely egyébként nem sérült meg - 180-220 kilométer magasságú orbitális (Föld körül keringõ) pályára került. Egy ideig vita folyt arról, hogy a mûhold saját hajtómûveivel sikerülhet-e jóval magasabb pályára állni - s 290 kilométeres magasságba is emelték, amíg a végleges döntés megszületik -, de a szakértõk végül is kizárták ennek lehetõségét. Az Astrát gyártó cég, a francia Alcatel Space képviselõi szerint a túl alacsony pálya miatt a mûhold - amelynek ûrbéli mûködését egyébként 13 évre tervezték - komoly kockázatokat jelentett volna, ezért vált szükségessé irányított megsemmisítése.

Fához ment a fogorvos

Santa Clarita, 2002. december 12. (MTI-Panoráma) - Fogorvos ritkán megy házhoz, még ritkábban fához, mégis ez utóbbi történt Kaliforniában. Egy fán ülõ természetvédõhöz kellett felkapaszkodnia egy fogorvosnõnek.

A favédõ már csaknem másfél hónapja ül és él fenn egy tölgyön öt emeletnyi magasságban. Akciójával egy út kiszélesítése, illetve az út útjában lévõ fák kivágása ellen tiltakozik. Étrendje fõképp kalóriában igen gazdag csokirudakból áll, ezek egyikébe azonban beletörött a foga, az egyik nagy õrlõ, amely hamarosan annyira fájni kezdett, hogy kénytelen volt fogorvoslást kérni.

A favédõ fogának kezelésére Dr. Ana Michel vállalkozott. Nem kellett egészen felmásznia a pacienshez, nagyjából félúton találkoztak, egy olyan "ágkeresztezõdésben", amely a legmegfelelõbbnek tûnt "fogászati rendelõnek". A fogorvosnõ elõre közölte, hogy a kissé mostoha körülmények miatt nem tud végleges koronát tenni a fogra, csupán ideigleneset, amelyhez fájdalomcsillapítót is mellékelt.

A kezelés sikeres volt, a favédõ közölte, hogy sokkal jobban érzi magát - jelentette az AP.

Monica Lewinsky felizgatta az olasz kedélyeket

Róma, 2002. december 15. (MTI) - Monica Lewinsky nem jelenhetett meg az olasz állami televízió (RAI) képernyõjén vasárnap délután, de a hétfõ esti politikai beszélgetõ mûsorban részt vehet - döntött a hétvégén a RAI vezetése, úgy ítélve meg, hogy az olasz családok nem örülnének a Fehér Ház egykori botrányát kirobbantó gyakornok meginterjúvolásának.

Monica két mûsorban is szerepelt volna Itáliában. Az egyik a Domenica in címû, vasárnap kora délutántól estig tartó show, tele játékkal, zenével és tánccal, olykor egy-egy komolyabb interjúval. Agostino Saccá, a RAI vezérigazgatója eredetileg nem is látott semmi rosszat ebben a tervben. A híres mûsorvezetõnõ, Mara Wenier olyan kérdéseket készült feltenni Monicának, amelyek általános társadalmi témákat boncolgattak volna, például azt, hogy milyen a helyzete egy nõnek egy hivatali struktúrában, mennyire van kiszolgáltatva a hatalom embereinek. Egyszóval nem hangzott volna el semmi a tengeren túli nagy botrányról.

Antonio Baldassare - Saccá felettese - , a RAI elnöke azonban kedvezõtlen ítéletet mondott a lány szerepeltetésérõl egy délután adásba menõ mûsorban. A szülõk társadalmi szervezete is felháborodott, de még a képviselõház elnöke, Pier Ferdinando Casini is úgy nyilatkozott: a közszolgálati televíziónak "jó példákat" sugalló személyeket kellene bemutatnia. Így a vezérigazgató - jobb meggyõzõdése ellenére - tiltó utasítást adott.

A hétfõ esti, Porta a Porta címû mûsort egy ugyancsak nagy nevû újságíró, Bruno Vespa vezeti. Monicát õ is meghívta, az adást szombaton kezdték felvenni a stúdióban. Monica már éppen elhelyezkedett a foteljában a többi vendég társaságában, amikor észrevette, hogy a vetített háttéren Bill Clinton volt amerikai elnök hatalmas fényképe látható, mellette a felirat: "Szexgate. A nõ, aki megrengette a Fehér Házat". Az elõbb fehérre sápadt, majd lángoló arcúvá vált Monica felugrott, és kirohant a terembõl, azt kiáltva, hogy ez nem volt benne a szerzõdésében. A vasárnap délutáni mûsorból tehát kitiltották, a hétfõ estibõl õ maga vonult ki. Csakhogy vasárnapra virradóra változott a helyzet: hétfõ este mégis látható lesz Monica Lewinsky. A Corriere della Sera tudni vélte, hogy a nõ tízezer eurót kapott volna a tervezett két fellépésért, de Bruno Vespa, aki állítólag a szállodában könyörgött neki, hogy mégis szerepeljen, ennek az összegnek a sokszorosát ajánlotta fel.

Monica tehát vasárnap délután egy pillanatig sem hozhatta zavarba a gyermekes szülõket, akiknek így nem kell majd magyarázkodniuk, hogy ott a képernyõn ki is "az a néni", aki ismerte Clintont. Sokan úgy látják: nem is születhetett volna más döntés, mivel a RAI csúcsain mûködõ igazgató tanácsból nemrég kilépett az ellenzék által delegált összes jelölt. Csak a kormánypártok képviselõi maradtak bent, akik állítólag feltétel nélkül támogatják Baldassare elnök álláspontját. A RAI-vezetõk mindenesetre tagadják, hogy az olaszországi Lewinsky-ügyben közrejátszott volna a politika.

Észak-Korea elítéli az új James Bond-filmet

Washington, 2002. december 15. (MTI) - Észak-Korea elítélte a legújabb James Bond filmet, amely a phenjani nyilatkozat szerint sérti a koreai nemzetet.

A Bizottság a Haza Békés Újraegyesítéséért követelte, hogy a "mocskos és gyalázatos burleszket" haladéktalanul vonják ki a forgalomból.

A Halj meg máskor! (Die Another Day) címû filmben a Pierce Brosnan által megszemélyesített 007-es ügynök észak-koreai fogságba kerül, ahol megkínozzák.

A KCNA hivatalos hírügynökség által közzétett nyilatkozat szerint a film a koreai nép szándékos és elõre megfontolt kigúnyolása és megsértése, és világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok a koreai nemzet balsorsának és minden szerencsétlenségének az okozója. Amerikai sajtóbeszámolók szerint a phenjani állásfoglalás a gonosz birodalmának nevezi az Egyesült Államokat, amely degeneráltságot, erõszakot és századvégi romlott nemi erkölcsöket terjeszt.

A film Dél-Koreában is bírálatokat váltott ki, noha még meg sem kezdték a vetítését. A dél-koreaiak különösen egy buddhista templomban játszódó szexjelenetet találnak visszataszítónak. Az interneten a film bojkottálására buzdító felhívások jelentek meg.

Bill Clinton és Sophia Loren közös CD-je

Genf, 2002. december 15. (MTI) - Közös CD-felvételt készített Bill Clinton volt amerikai elnök és Sophia Loren, a világhírû olasz filmszínésznõ.

Az AFP svájci sajtóértesüléseket idézõ jelentése szerint az egykori államfõ és a filmsztár Genfben egy sor szöveget mondott lemezre a Suisse Romande svájci zenekar kíséretében. A zenekart Kent Nagano amerikai karmester, a berlini Német Szimfonikusok Zenekarának mûvészeti vezetõje vezényelte.

Hírek szerint a "szigorúan titkos" vállalkozást a hollandiai PentaTone lemezcég szervezte.

Egyelõre nem tudni, hogy mi szerepel a lemezen, ám az AP szerint korábban voltak olyan híresztelések, miszerint Nagano a PentaTone számára Clintonnal és Lorennel - az Orosz Nemzeti Zenekar közremûködése mellett - elkészíti Szergej Prokofjev Péter és a farkas címû zenekari szvitjének lemezfelvételét.

Clinton 24 órát töltött Genfben, mielõtt vasárnap távozott a svájci nagyvárosból.

A mezei tücsök a 2003-as év rovara Németországban

Berlin, 2002. december 16. (MTI) - A félénk természetû mezei tücsköt választotta a 2003-as év rovarának egy berlini kuratórium.

A szakemberekbõl álló bizottság hétfõn azzal indokolta döntését, hogy a nyári ciripelésérõl ismert rovar élettere egyre szûkebb lesz. A tücsök a sáskák családjába tartozik, ám a legtöbb sáskafajjal ellentétben nem tud repülni.

A tücsök hossza elérheti a két centimétert. Fényes fekete feje van és hosszú csápjai. Muzsikája fõleg száraz bozótokban, mezsgyéken és lankákon hallható. A meleget kedvelõ rovar Európán kívül Észak- Afrikában fordul elõ.

A dpa jelentése szerint a tücsöknépesség fogyatkozását mutat, Németország egyes vidékein már teljesen ki is halt.

A jól ismert tücsökmuzsikát kizárólag a hímek szolgáltatják, mégpedig szárnyuk gyors összecsapkodásával. A muzsika egyben párzásra való felhívás is. Hallatán a nõstények odaadó készséggel futnak a hímekhez. A vetélytárs hímek heves harcot vívnak egymással. A tücskök azonban egyszersmind igen félénkek. Ember közeledtére földbe vájt lyukaikba húzódnak vissza. Ezekben vészelik át a telet is.

Elpróbálja a saját temetését

Velence, 2002. december 17. (MTI) - December 28-ra megszervezte saját gyászszertartásának fõpróbáját Velencében egy gazdag amerikai hölgy, s meghívott rá több tucat családtagot és barátot. A Canale Grandera nézõ pompás Palazzo Brandoliniban rendezik meg a szokatlan szertartást a 65 éves milliomos, Brooke Hayward részére.

A gyászpróbát eredetileg tavaly akarták megtartani, de a szeptember 11-i terrorcselekmények okozta igazi gyász miatt elhalasztották.

Sírnia ezúttal egyetlen részvevõnek sem kell. A különcködéseirõl ismert asszony, Peter Dunchin zongoramûvész felesége, csak látni akarja halála elõtt, hogy miként zajlik majd le a temetése.

A Nuova Venezia címû lap értesülése szerint a milliomos amerikai hölgy már szerzõdtette a velencei Barokk Zenekart, amely Vivaldi, Ha:ndel és Monteverdi darabokat játszik majd a szertartáson. "Szeretném megélni a temetésem fõpróbáját, s hallani olyan muzsikát, amelyet kedvelek. Most még szórakozást jelent a számomra" - jelentette ki az asszony, aki valamikor modellként lépett fel és jelenleg a New York-i felsõ tízezerhez tartozik.

Az asszony elképzelését férje minden vonatkozásban támogatja. Együtt gondosan kiválasztották a szertartáson elhangzó zeneszámokat, Velencére pedig azért esett a választás, mert a lagúnák városában temették el az asszony kedvenc muzsikusát, Sztravinszkijt. Ami barátaikat illeti, egyesek morbidnak tartják és helytelenítik az ötletet, mások viszont lelkesednek érte és készülnek a velencei útra. Jelen lesz a gyászfõpróbán Paul Kellog, a New York City Opera mûvészeti igazgatója is.

Azt azonban kizárta a gazdag amerikai hölgy, hogy magából a koporsóból kísérje figyelemmel a szertartást - jelentette az APA.

Kedden kerüljük a káromkodást !

Varsó, 2002. december 17. (MTI) - A füstmentes nap vagy autómentes nap mintájára szitokmentes nap is létezik - éppen kedden tartják Lengyelországban.

Mit csinál egy lengyel, ha dühös? Az asztalra csap és egy cifrát káromkodik. Kedden viszont ezt nem teheti, még olyan szelid formában sem, mint például "cholera" ("a fene egye meg!") vagy "do diabla" ("az ördögbe!").

A lengyelek, akár a többi szláv nép, könnyen átengedik magukat a szenvedélyeknek, érzelmeknek, de vallásos tartalmú, Isten nevét magában foglaló káromkodásaik nincsenek, mint az olaszoknak, spanyoloknak vagy magyaroknak. A legutóbbi idõkig Lengyelországban úgy gondolták, hogy a káromkodás leginkább a fiatal férfiak sajátja, ma viszont már egyre gyakrabban hallani ilyesmit fiatal lányok szájából is.

Felmérések szerint a legdurvábban az iskolai tanulók, fõiskolások, egyetemisták beszélnek, és ugyanõk azok, akiket a legkevésbé zavarnak más emberek hasonló tartalmú kifejezései. A legtöbb közönséges beszédet az utcán hallani, a második helyen állnak a tömegtájékoztatási eszközök, majd a szórakozó- és üdülõhelyek. Ami a médiát illeti, a legtöbb vulgáris kifejezéssel a televízióban lehet találkozni, ezután következik a rádió és csak harmadik helyen áll az írott sajtó.

A megkérdezettek háromnegyede beismerte, hogy szokott durva kifejezéseket használni, kétharmaduk azt állította, hogy csak felindult állapotában, egytizedük pedig azért, hogy mondanivalóját erõteljesebbé, nyomatékosabbá tegye. Minden negyedik lengyel viszont sohasem káromkodik. A fiatalok és a férfiak lényegesebben gyakrabban szitkozódnak, mint az idõsebbek és a nõk, de a lányok és asszonyok kétharmada is elismerte, hogy idõnként használ nyomdafestéket nem tûrõ kifejezéseket.

Mikor és miért káromkodunk? Szakemberek szerint valamilyen kellemetlen eseményre reagálunk ilyenformán, vagy a stresszt akarjuk oldani általa. Olykor így próbálunk mások fölé kerekedni. Hogy hogyan beszélünk, az természetesen attól is függ, éppen milyen társaságban vagyunk.

Káromkodni nem illik - mondják -, de néha szükséges...Mikor? Csakis indokolt, különleges helyzetekben. De ne felejtsük el - fûzik hozzá -, hogy még a durva szavainkat is megválogathatjuk, használhatunk kevésbé alpári vagy sértõ kifejezéseket.

Mikulás-falu építését tervezi Nagykarácsony

Nagykarácsony, 2002. december 18. (MTI) - Mikulás- falu építését tervezi a magyar Mikulás "otthonául" szolgáló Fejér megyei Nagykarácsony; a tanulmányterv már készül, a létesítmény vállalkozók közremûködésével várhatóan 2006-ig tetõ alá kerül - tudta meg az MTI a falu polgármesterétõl.

Horváth Ágoston elmondta: a Mikulás-falut a község határában szeretnék felépíteni. Legfõbb létesítményként helyet kapna ott egy új, a jelenleginél lényegesen tágasabb, többféle játéklehetõséget nyújtó, s az év minden szakában nyitva tartó Mikulásház.

Épülne még egyebek között panzió, étterem, számos üzlet várná a látogatókat, s játszótereket, pihenõparkot alakítanának ki.

A Mikulás-falu nemcsak bevételt jelentene a vállalkozóknak és a községnek, hanem munkahelyeket is teremtene.

A polgármester elmondta: a helység képviselõtestületének számítása szerint, amennyiben valamennyi tervezett létesítmény megvalósul, legalább kétszázötvenen találhatnak majd munkát "az õsz ajándékosztó birodalmában".

Hozzátette: az elõzetes jelzések szerint, befektetett tõkéjük gyors megtérülésében bízva, számos vállalkozó kíván bekapcsolódni a Mikulás-falu létrehozásába.

Horváth Ágoston szerint a nyereségre jó esélyük van, hiszen már most jelentõs turistaforgalmat bonyolít le a Fejér megyei település.

Elmondta azt is, hogy a nevében rejlõ lehetõséget kihasználva, s az ausztriai Chriskindl mintájára 1995- ben megnyitott Mikulásházat tavaly tizenegy és fél ezren keresték fel, s az idén várhatóan 15-20 ezer látogatója lesz.

Megjegyezte: december végéig telve van a Mikulás elõjegyzési naptára. Naponta három autóbusznyi gyerek érkezik az "otthonába", ahol a játszóház, a kézmûves-foglalkozások, a számítógépes játékok mellett, maga a jóságos apó mesél, beszélget a kicsinyekkel.

A polgármester szerint növeli a falu vonzerejét, hogy ott mûködik a magyarországi szeretetposta, ahol adventi, ünnepi bélyegzõvel látják el advent idején a "Nagykarácsonyon keresztül" jelzéssel feladott küldeményeket.

Megemlítette: a katolikus egyház által, s a község lakóinak segítségével tavaly létrehozott magyar Betlehem, s a mellette épült zarándokház megteremtette a zarándokturizmus lehetõségét.

Kémek voltak a három királyok ?

London, 2002. december 19. (MTI- Panoráma) - Valójában Heródes kémei voltak a bibliai három királyok - állítja egy anglikán püspök.

Az Újszövetség szerint Jézus Bethlehemben jászolban született, csillag mutatta az oda vezetõ utat, napkeleti bölcsek jöttek õt imádni: három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, akik tömjént, mirhát és aranyat vittek ajándékba a kisdednek. Elõzõleg Heródesnél, a zsidók királyánál jártak, aki kérte õket, hogy ha megtalálták az újszülöttet, térjenek vissza hozzá és mondják el, merre található, hogy õ is elmenjen és leboruljon elõtte. Õk azonban éjjel álmot láttak, amely arra figyelmeztette õket, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, s ezért más úton mentek haza.

Heródes, folytatódik a bibliai elbeszélés, valójában a próféták által Messiásként beharangozott újszülött életére tört, s miután a napkeleti bölcsek nem tértek vissza hozzá, megölette a gyermekeket kétéves korig egész Judeában, remélve, hogy köztük lesz Jézus is. A szent család - Mária, József és a kis Jézus azonban - angyali figyelmeztetésre még idejében Egyiptomba menekült és ott telepedett le egy idõre.

Kétezer éve már, hogy ezt tanítja a kereszténység karácsonyról.

Annál meglepõbb az a nyilatkozat, amelyet a brit sajtó a héten vett át az internetbõl, s ennek alapján ismertet az AFP. Ebben Keith Sutton Lichfield-i anglikán püspök azt az elméletét fejtette ki, hogy "Jézus, Mária és József politikai menedékjogot kértek Egyiptomban".

- A Heródes által küldött ajándékokat vivõ napkeleti bölcsek feladata volt felkutatni és jelenteni a szent család hollétét, hogy Heródes megölethesse a kisdedet - véli Sutton püspök, aki szerint a három királyok vállalták is a megbízást.

Sutton nyilatkozata azonban arra vonatkozólag is kételyt támaszt, hogy tulajdonképpen hol is született Jézus. Az anglikán püspök ugyanis megrázó szavakkal ecseteli nyilatkozatában, hogy "az áldott állapotban lévõ Mária milyen nehéz körülmények között tette meg szamárháton az utat a biztonságot jelentõ Egyiptomba".

Akkor pedig Jézus nem születhetett volna Betlehemben. Az anglikán püspök szavaiból azonban nem derül ki, hogy saját bibliaértelmezésén túl mivel próbálja alátámasztani meghökkentõ teóriáját.

Vaskorszaki tüdõbeteg

London, 2002. december 20. (MTI- Panoráma)- Mégsem Julius Ceasarék vitték be a tuberkolózist Britanniába.

Egy délnyugat-angliai falu múzeumában õrzött több mint 2200 éves emberi csontváz alapján megdõlni látszik az az eddig hangoztatott nézet, amely szerint a római hódítók hurcolták be az ókorban tüdõbetegséget a szigetországba.

A régészek a Tarrant Hintonban 20 évvel ezelõtt talált vaskori ember gerincén olyan sérüléseket fedeztek fel, amelyeket csak e rettegett betegség okozhatott. A csontvázon végzett radiokarbonos kormeghatározás alapján a férfi valamikor Kr. e. 400 és 230 között, jóval Julius Caesar Kr. e. 55-ben vezetett elsõ britanniai hadjárata elõtt élhetett - jelentette a Reuters.

A kutatók szerint a csontváz azt bizonyítja, hogy nem a rómaiak hurcolták be a betegséget, hanem valószínûleg még az õskor idején, a szigetország és a kontinens lakói között folyó árucsere következtében "honosodott meg" Angliában a tuberkolózis.

Karácsony Kínában: nem ünneplik, és mégis...

Peking, 2002. december 22. (MTI- Kínában, ahol elenyészõen kevés keresztény él, nem ünnepnap a karácsony, ám a nagyvárosok áruházai csaknem ugyanolyan díszbe öltöztek, mint bárhol másutt a világon. Hangszórók karácsonyi muzsikát sugároznak, lépten nyomon angyalkákkal, színes gömbökkel és világító gyöngyfûzérekkel feldíszített fenyõfák fogadják a vásárlókat.

Az eladónõk fején vörös-fehér színû Mikulás-sapka. A kommunista népköztársaság a karácsonyt divatként és kereskedelmi ünnepként jeleníti meg még akkor is, ha a kínaiak alig vásárolnak ajándékokat.

Mikulásnak - kínai nevén "Shengdan Laoren"-nek - Kínában kevés dolga akad. Karácsony napjai közönséges munkanapok... és mégis. A diákok bulikat rendeznek. Külföldi cégek meghívják alkalmazottaikat. Az ünnepi díszbe öltözött elõkelõ hotelekben több fogásos ünnepi ebéd vagy vacsora várja a vendégeket - számolt be a dpa tudósítása.

Németország - nagyon olcsó lett a sör

Berlin, 2002. december 22. (MTI) - Hatalmas árkedvezménnyel, alig több mint öt centért, azaz tízegynéhány forintnak megfelelõ áron árusított a német kiskereskedelem dobozos és palackos söröket a hét végén.

Ki akarják pucolni a polcokat és raktárakat, mert a fémdobozokra, kis üvegekre új környezetvédelmi termékdíj - minimum 25 cent, azaz mintegy 60 forint pótköltség, mint visszaváltási díj - lép életbe jövõre, igencsak problémás lesz ilyeneket forgalmazni.

Ez azt is jelenti, hogy senki sem tartja majd szívesen készletben. A kiárusítással viszont felmerül annak a veszélye, hogy a kiszerelt sör hiánycikké válhat, a sörivók egyik fõ országában, ahol a napi fejenként átlagfogyasztás legalább 0,33 liter. A kereskedelem ugyanis már-már ingyen osztogatja karácsony elõtt a kisdobozos és üveges sört. Attól félnek, hogyha jövõre a nyakukon marad, akkor az üres dobozokkal, üvegecskékkel többnyire visszajönnek majd a vevõk és üres dobozok és üvegek ezreit tárolhatják akkor naponta raktáraikban, jóllehet erre nincsenek felkészülve.

Aphroditétõl Madonnáig: szõkekutatás

London, 2002. december 28. (MTI- Panoráma) - "Felejtsük el, hogy a szõke nõk ostoba libák ! A szõke haj nemcsak vonzó, hanem erõt is sugároz." Ez Joanna Pitman, barna hajú brit mûvészet- történész és kritikus véleménye, aki több ezer év szõke nõit tanulmányozta az ókori Aphrodité- ábrázolásoktól Madonnáig, és kutatásainak eredményeit könyvben, illetve kiállításon összegzi.

A történésznõ a szõkék fejlõdését Aphroditétõl kezdi, elemzi Szûz Mária szõke portréit, és megemlíti, hogy a reneszánsz kor nõi arannyal, lóvizelettel és likõrökkel világosították hajukat. "Kellemetlen koktél volt, de az emberek mindenre képesek, hogy szebbnek látszanak" - mondja. Nem volt e téren különb a nem lángoló szépségérõl nevezetes, eredetileg vörös I. Erzsébet királynõ, aki élete vége felé szõkére festtette haját, hogy úgy jelenjen meg, "mint a nemzet szeplõtelen szûz királynõje". Az 1950-es évek szõkesége a szexrõl szólt, a feminizmus elõre törése idején pedig az önálló nõket jelképezte. Az egykor gesztenyebarna Madonnáról is megállapította a szerzõ, hogy lemezei jobban fogynak, amikor éppen szõke.

Pitman a Reutersnak elmondta: különösen megdöbbentette, hogy egyes híres brit nõknek vonzereje, tekintélye milyen mértékben változott aszerint, hogy szõke, vagy sötétebb árnyalatú hajat viseltek. Példának Margaret Thatchert és a néhai Lady Dianát emlegeti. A brit miniszterelnök- asszony szerinte a 80-as években még "szörnyû" volt, de amikor haját szõkíteni kezdte, egyre erõteljesebbé vált az emberek szemében. Diana hercegnõ gyermekkorában szõke volt, de aztán "besötétedett" haja, és Károly walesi hercegtõl való válása után lett ismét szõke, mert azt akarta, hogy jobban figyeljenek rá.

Joanna Pitman saját bõrén, illetve haján is tapasztalhatta a szõkeség hatásait. Amikor évekkel ezelõtt Kenyában dolgozott egy segélyprogram keretében, a nap teljesen kiszõkítette a haját. "A helyiek ujjal mutogattak a hajamra. Azt hitték, varázsereje van" - emlékezik a kritikus, aki harmadik gyermekének születése után jelenleg barna hajat visel, de tavaszra, a könyv megjelenésére és a kiállítás megnyitójára ismét szõkének tervezi magát.

Szilveszteri hagyományok Spanyolországban

Madrid, 2002. december 31. (MTI)- Mélyen gyökerezõ hagyomány a spanyoloknál, hogy szilveszter éjszakáján lenyelnek tizenkét szem szõlõt, szinkronban a toronyóra éjfélt kongató 12 ütésével.

A szokást állítólag az elmúlt évszázad elején terjesztették el madridi gyümölcstermelõk azzal a szándékkal, hogy növeljék az eladott szõlõmennyiségét. A kezdeményezés érthetõen elnyerte a kereskedõk tetszését és ma már a szilveszter elõtti napokban sok üzlet kirakatában láthatók elõre válogatott szõlõszemek tizenkettes csomagolásban.

Kaphatók kimagozott változatban is, nehogy valakinek a torkán akadjon egy szõlõszem.

Aki ugyanis a szilveszter éjféli szõlõnyelésnél nem képes lépést tartani a toronyóra kongatásával, annak balszerencsét hoz az új esztendõ- tudható meg a dpa jelentésébõl.

ÚJÉVI FOGADALMAK NAGY-BRITANNIÁBAN

A britek többsége valami újat szeretne tanulni az új esztendõben, legalább is ezt az elhatározást fogalmazták meg legtöbben szilveszteri fogadalomlistájukon.

Az újévi fogadkozások tárgyáról készített felmérés válaszadóinak 44 százaléka arra szánta el magát, hogy gyarapítsa tudását - számítógépes tanfolyamra, nyelvtanfolyamra iratkozik be, elmélyül a képzõmûvészetekben, elsajátítja a kézmûvesség fortélyait.

A megkérdezettek többsége arra számít, hogy mûveltsége gyarapításával nõ az önbizalma, illetve hogy a tanfolyamok látogatásával új barátokra tesz szert. Az sem mellékes persze, ha ily módon sikerülne elõrelépnie munkahelyén, fizetésemelést elérni, vagy új állásra szert tenni.

A britek második legfontosabb célkitûzése a fogyás, illetve az egészségesebb életmódra való áttérés, ami nem meglepõ, hiszen a közelmúltban kimutatták, hogy a szigetországban minden harmadik ember túlsúlyos, azaz elhízott.

SZILVESZTER BÉCSBEN

Idén 13. alkalommal rendezik meg a bécsi szilvesztert, amelyen alkalmanként félmilliónál is jóval több ember sétál végig a belváros utcáin, áll meg itt-ott élõzenét hallgatni, vagy harapni egy falatot, netán megkóstolni a sokféle puncs valamelyikét, és persze petárdákat durrogtatni.

A program már délután elkezdõdik a városháza elõtti téren, ahol profi tánctanárok tartanak gyorstalpaló keringõ- tanfolyamot, mintegy felkészítve az érdeklõdõket az éjféli táncra, és más mulatságok is kínálkoznak a téren. A Hoher Markton a gyerekek örülhetnek délután a televízióból ismert figurák szereplésének.

Az úgynevezett szilveszteri ösvény azután a Városházával szemben nyíló Teinfalt Strassén kezdõdik este, minden utcáján kínálnak enni-inni valót, s persze szilveszteri trombitákat és kisebb ajándéktárgyakat. A tereken, amelyek az ösvény mentén vannak, mindenütt más-más stílusú élõ zene szórakoztatja az arra járókat.

Így este a városháza elõtt sramli és szalonzene lesz, amely éjfélkor a Denevér címû opera fináléjával zárul, s ezt követõen itt lehet eltáncolni a délután tanult keringõt. Aki még ekkor sem tér aludni, az itt éjfél után salsát és jazzt hallgathat.

A városházával szemben, a Burgtheater mögötti Löwelstrassén idén elsõ ízben country és osztrák slágerzene is szerepel a mûsoron. A kicsit odébb lévõ Freyung téren reggae várja híveit, és a Káosz Cirkusz lép fel.

Más-más stílusú zene szól a Lugeck és a Neuer Markt tereken, valamint a Grabenen és a Ka:rtner Strassén. Az utóbbi elején, az Operaház mellett egy hatalmas kivetítõn 19:00-tól a Denevér lesz látható felvételrõl.

Aki a szilveszteri ösvényen jár, az elõbb utóbb eljut a Stephansplatzra, amely ilyenkor arról nevezetes, hogy a fiatalok itt robbantgatják a legtöbb és leghangosabb petárdát. No meg arról, hogy itt hallatszik legjobban a Stephansdom tornyában lévõ Pummerin nevû harang éjfélkor megszólaló hangja.

Ha valaki szilveszterkor sem akar letenni a sportról, annak Bécsben a Prater ajánlható, ahol a híres-nevezetes óriáskerék mellett a világ legjobb hódeszkásai mutatják be tudományukat. Ám a verseny után itt is diszkózene, s mint máskor szilveszterkor, várhatóan ezúttal is tánc lesz.

A szilveszteri ösvény mentén lépten-nyomon árulnak egész éjszaka ennivalót, és természetesen az Ausztriában igen kedvelt puncsot, amely csak annyiban hasonlít az e néven egyébként ismert italra, hogy forró. Egyébként fõleg gyümölcslevekbõl készül, de azért a legtöbb változatban van alkohol is, így nem árt vigyázni az Ártalmatlannak tûnõital fogyasztásával, hacsak nem marad meg valaki a garantáltan alkoholmentes változatnál, amit többnyire gyerekpuncsként kínálnak.

Bíborsügérek és afrikai karmosbékák a budapesti állatkertben

Budapest, 2002. december 31. (MTI) - Bíborsügérekkel és afrikai karmosbékákkal gazdagodott a Fõvárosi Állat- és Növénykert.

Az intézmény keddi tájékoztatása szerint a mesterséges környezetben ritkán látható trópusi édesvízi bíborsügéreket 1979- ben azonosították új fajként.

A tréfásan gyakran "tudományos békaként" is emlegetett afrikai karmosbékákon gyakran végeznek klinikai kísérleteket. Az elsõ, laboratóriumi körülmények között klónozott gerinces állat is a Kelet-Afrika tavaiban és folyóvizeiben egyaránt honos, 60- 200 grammos békafaj egyedei közül került ki.

A most beszerzett karmosbékákat és bíborsügéreket a Fõvárosi Állat- és Növénykert "Élet-Halál Házában" láthatják az érdeklõdõk, ahol tematikus kiállítás keretében az élet körforgását mutatják be számos jellemzõpéldán keresztül.