Érdekes 06

Érdekes 06

( 2002.)

Légycsípéssel is terjedhet a HIV-vírus ?

London/Göttingen, 2002. március 15. (MTI-Panoráma) - Német kutatók lehetségesnek tartják, hogy az AIDS megbetegedést elõidézõ HIV-vírust a majmokról egy légyfajta, a Stomoxys calcitrans vitte és viheti ma is át az emberre. A göttingeni Max-Planck-Intézet Gerhard Brandner vezette kutatócsoportja azzal indokolja feltevését, hogy ez a légyfajta szokatlan módon szívja áldozatai vérét: miután felsérti a bõrt és megszívja magát, tovább szállva, a következõ áldozaton ejtett sebbe okádja egy részét az elõzõleg felszívott vérnek.

Ez a folyamat annyiszor ismétlõdik, ahányszor a légy táplálékot vesz magához. Különösen veszélyeztetettek ebbõl a szempontból az afrikai piacokon tartózkodó emberek, ahol frissen leölt majmok húsát árusítják. A majomhúst ugyanis ellepik az ilyen legyek.

Gerhard Brandner más kutatók által kétkedéssel fogadott teóriája a New Scientist brit tudományos magazin és a Naturwissenschaften címû német szaklap legújabb számában olvasható.

A kétkedõk közül David Mabey londoni professzor kifejtette: "Érdekes elmélet, de semmi több. Az ilyenekkel az a gond, hogy elterelik a figyelmet az elsõrendû fontosságú üzenetrõl, amely így hangzik: a fertõzések 90 százaléka szex által terjed egyik emberrõl a másikra, vagy anyák viszik azt át gyermekükre. Az üzenet tehát az, hogy védekezzünk a nemi érintkezéskor, ahelyett, hogy légycsípés esetleges veszélye miatt aggódnánk".

Beatrice Hahn, az alabamai (USA) egyetem kutatója, aki 1999-ben elsõnek adott hírt csimpánzoknál felfedezett, az AIDS-hez hasonló fertõzésekrõl, kijelentette, hogy további bizonyítékok hiányában nem kell komolyan venni a német teóriát. Nincs hiány arról szóló feltételezésekben, hogy miként ugrott át a (HIV) vírus az emberre, s a légyelmélet csupán egy újabb ezek közül - jelentették a hírügynökségek.

Páncélajtó a pilótafülkékre

Montreal, 2002. március 16. (MTI) - Páncélajtókkal kell megvédeni a nagyobb utasszállítók pilótafülkéit a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) szerint. Az ICAO, az ENSZ szakosított szerve pénteki montreali tanácsülésén - mint arról az egyik európai küldöttség tájékoztatott - olyan döntést hozott, hogy a 60 személyesnél nagyobb, a 45 tonnánál nehezebb repülõgépek pilótafülkéjét kell ellátni páncélozott ajtóval 2003. november 1-jéig.

A kisebb, regionális járatokon közlekedõ gépek esetében ez a terrorizmusellenes óvintézkedés csak "ajánlott" lenne az AFP értesülése szerint.

A biztonság növelését célzó lépésekre a 187 tagállamot tömörítõ ICAO Közgyûlése hatalmazta fel vezetõ szervét, az Állandó Tanácsot februári, ugyancsak Montrealban megtartott ülésszakán, az Egyesült Államok elleni, tavaly szeptember 11-i terrortámadások nyomán.

Liza Minnelli 56 évesen negyedszerre is megházasodott

Kárpáti János jelenti: ld: Washington, 2002. március 17. (MTI) - Az 56éves Liza Minnelli szombaton kimondta a boldogító igent a 48 éves David Gestnek, egy 147 esztendõvel ezelõtt épült - vagyis amerikai viszonylatban már nem is olyan nagyon fiatal - New York-i templomban.

A színésznõnek ez a negyedik, a koncertszervezõ Gestnek viszont az elsõ házassága.

A manhattani Ötödik sugárúton található Marble Collegiate Church falai aligha láttak még együtt ennyi hírességet. A két nyoszolyólány Elizabeth Taylor és Marisa Berenson színésznõ volt, a násznagyok szerepét pedig Michael Jackson és testvére, Tito Jackson alakította.

A Jackson-fivérek gyermekkori barátai Gestnek, aki tavaly szeptemberben a Madison Square Gardenben szervezett koncertet Michael Jacksonnak.

Az esküvõn megjelent Mia Farrow, Gina Lollobrigida, Petula Clark, Diana Ross, Elton John, Michael és Kirk Douglas, Anthony Hopkins, Andrew Lloyd Webber és még sokan mások. A mûvészvilágon kívülrõl érkezõ meghívottak egyik legillusztrisabb képviselõje Donald Trump ingatlanberuházó volt.

A templomi ceremónia utáni fogadáson, a Wall Streeten található Regent szállóban a zenés mûsor elõadói között is szerepeltek olyan nevek, mint például Gloria Gaynor.

Liza Minnelli fehér esküvõi ruháját Bon Mackie tervezte. A Tony- és Oscar-díjas mûvésznõ, a Kabaré feledhetetlen fõszereplõje, Judy Garland lánya meglehetõsen lefogyott a korábban róla közzétett fényképeken tükrözõdõ állapothoz képest.

Az elmúlt két esztendõ súlyos megpróbáltatásokat hozott Minnellinek: gerinc- és csípõmûtét, vírusos agyhártyagyulladás, a beszédképesség csaknem elvesztése majd annak visszaszerzése, a fájdalomcsillapítókhoz hozzászokott szervezet gyötrelmei, a súlyproblémák - mindezekkel a háttérben elmondható, hogy a színésznõ valósággal kivirult erre az alkalomra.

Liza Minnelli elsõ férje Peter Allen énekes volt, akivel 1967-tõl kezdve hét esztendõt töltött együtt. Utána következett Jack Haley filmes, majd Mark Gero szobrász - ez a harmadik házasság 13 évig tartott, és 1992-ben ért véget.

David Gestrõl pedig azt mondta Mickey Rooney színmûvész, az esküvõre menet: "Meg kell próbálnia. Amíg próbálkozik, addig jó. A boldogság megfoghatatlan dolog. Jó szerencsét kívánunk nekik."

Hét fivér frigye hét nõvérrel

Iszlámábád, 2002. március 18. (MTI-Panoráma) - Kétszer hét édestestvér házasságkötésének színhelye volt a hét végén egy pakisztáni falu: hét fivér vett nõül hét nõvért.

A menyasszonyok és võlegények amúgy rokonságban álltak már korábban is, mivel unakotestvérek.

Mostantól mindegyik fivér sógora is mindegyik bátyjának és öccsének, no meg mind a hét nõvér sógornõje mindegyik húgának és nõvérének.

A kétezer meghívott vendég egy hektárnyi terület fölött külön erre a célra kifeszített ponyva alatt ünnepelte a hét ifjú párt.

Pakisztánban nem ritkák az ehhez hasonló rokonházasságok.

Utcajegy Prágában az Arany utcácskába

Prága, 2002. március 18. (MTI-Panoráma) - Jegyre "adják" immár a sétát a prágai Vár nevezetességébe, az Arany utcácskába - amely aranymûvesek utcájaként is ismert.

A hét végén elsõ ízben kértek 40 cseh korona (1,266 eurót) belépti díjat a középkori hangulatú utcára kíváncsi turistáktól.

A prágai rádióban egy illetékes kifejtette: a jegyrendszer az egyetlen lehetõség arra, hogy valamelyest szabályozni tudják a turisták áradatát a szûk zsákutcában. Prága városának világhírû kulturális kincse már jó ideje a külföldi turisták példátlan rohamát kénytelen elviselni.

A legendával ellentétben a festõi külsejû utcácska 16 kicsiny házában soha nem laktak alkimisták, hanem kézmûvesek és a várat védelmezõ lövészek otthonai voltak. Rövid ideig a világhírû író, Franz Kafka (1883-1924) is az aranymûvesek utcájában lakott.

A brit prostituáltak belépnének a kazánkovácsok szakszervezetébe

London, 2002. március 18. (MTI-Panoráma) - A Szex Munkásnõi Nemzetközi Szakszervezethez tartozó brit örömlányok úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a brit szakszervezetekhez: belépnek a GMB-be, amely negyedik tagszervezete a brit szakszervezeti konföderációnak, a TUC-nak.

Teszik ezt annak érdekében, hogy emelkedjenek béreik és javuljanak munkakörülményeik - írta a The Times címû brit lap.

A GMB eredetileg a kazánkovácsok érdekvédelmi szervezete volt, ma azonban zömmel oktatási kisegítõ személyzetet, mérnököt, ipari munkást, szállodai és kaszinóalkalmazottakat kovácsol egységbe. Most tovább színesedhet tagállománya a szexiparban dolgozókkal: prostituáltakkal, hastáncosnõkkel, az erotikus masszázs mûvelõivel.

A szakszervezet szóvivõjének nyilatkozata alapján a GMB fogadókész: "Sok olyan terület van, ahol javítani tudnánk a szexipar dolgozóinak munkafeltételeit - mondta Lisa Venes - Itt van mindjárt a munkaidõ, amely sokuknál teljesen szabályozatlan. Tudnánk segíteni a szextelefon-központokban dolgozó operátoroknak és a szexuális játékokat gyártó üzemek munkásainak is, akik minimálbérért dolgoznak."

A szakszervezet egyéb segítségek mellett felajánlja új tagjainak önvédelmi tanfolyamok indítását, ingyenes ügyvédi segítséget és tanácsadást azoknak, akik el akarják hagyni a pályát.

Szoptatós mozi

Santander, 2002. március 19. (MTI) - Szoptatós mozielõadásokat tartanak kismamáknak a spanyolországi Santanderben. A Los Angeles nevû filmszínházban minden hónapban egyszer kisbabáikkal együtt, ráadásul kedvezményes jegyárért vehetnek részt a délutáni elõadáson a kismamák.

Nem kell rohanniuk, ha eljön a szoptatás ideje, a film közben babájukat nyugodtan táplálhatják. A mozi tulajdonosa szívesen alakítja át ilyenkor a termet, amely valóságos bölcsõdévé válik és jóízû cuppanásoktól hangos. A moziban még pelenkázókat is csatasorba állítanak.

Szoptatós mozielõadás eddig még sehol nem volt Spanyolországban, a világban azonban nem teljesen ismeretlen. Ausztráliában hasonlóan mûködik néhány mozi. A kezdeményezés mögött az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja és a Buena Leche (Jó tej) egyesület áll.

Spanyolhonban nagy sikere van a "Moziban a kisbabáddal" mozgalomnak, amely jól mutatja a fejlõdést. Még sokan vannak, akik emlékeznek a ma már szerencsére távoli idõkre, amikor a környék asszonyai Madridban a Santa Cruz téren szoptató dajkának ajánlkoztak tehetõs családok csecsemõi mellé.

Nyolcméteres cápát fogtak az Adrián

Zágráb, 2002. március 19. (MTI-Panoráma) - Nyolc méter hosszú cápa gabalyodott bele egy horvát halász hálójába az Adrián, Senj helység partjai elõtt. Az ilyen, mintegy tonnányi súlyú cápa felette ritka vendég az Adrián - mutatott rá a hírrel kapcsolatban Ivo Jardas halbiológus.

A cápát sikerült hálóstól kiemelni a partra.

Japánban él és 114 éves a világ legidõsebb asszonya

Tokió, 2002. március 20. (MTI) - A 114 éves japán Hongo Kamato vált a világ legidõsebb asszonyává, miután elhunyt az elõzõ csúcstartó, egy nála is idõsebb amerikai matróna. Jelenleg a világ legidõsebb férfia is japán: Csugandzsi Jukicsi, aki - ha minden jól megy - szombaton ünnepelheti 113. születésnapját. Egyébként a világon Japánban a legmagasabb a születéskor várható élettartam.

Az eddigi nõi csúcstartó, az amerikai Maude Farris-Luse 115 évet és 56 napot élt, és hétfõ este hunyt el az egyesült államokbeli Michigan állam egyik kórházában tüdõgyulladás következtében - jelentették szerdán hírügynökségek.

Farris-Luse halála óta a japán Hongo Kamato a világ legidõsebb asszonya. Hongo 1887. szeptember 16-án született a Japán déli részén fekvõ Kagosima kormányzóságban és máig is ott él. Az új korrekorder beszélni és önállóan járni már nem tud, de amúgy jó egészségnek örvend és jó étvággyal eszik - mesélte szerdán 78 éves lánya.

Japánnak ugyanebben a kormányzóságában élt egyébként Sigecsio Izumi is, aki a Guiness rekordok könyve szerint a leghosszabb életkort érte meg: a japán férfi 120 éves és 237 napos korában hunyt el 1986-ban.

Egyébként a világon Japánban a legmagasabb a születéskor várható élettartam: a szigetországban a férfiak átlagosan 77,72 évet, a nõk pedig 84,6 évet élnek, az utóbbiak 5 százalékának jó esélye van arra, hogy megérje a századik életévet.

Feltámasztásig Amerikában jegelve ?

2002. március 21. (MTI-Panoráma )- Lehet, hogy Amerikába "költözik" a lefagyasztott francia házaspár, miután a saumuri bíróság a múlt héten úgy döntött, hogy francia földön nem nyughat tovább a jégben, s a földben a helye. Az ítélet hallatán egy coloradói polgármester felajánlotta, hogy menedéket nyújt a párnak.

A Loire-vidéki Nueil-sur-Layon kastélyának kriptájában 18 éve várja jégbe fagyva a földi feltámadást, illetve feltámasztást a várúr 48 évesen elhunyt felesége, Monique Leroy. Hûséges férje, doktor Raymond Martinot biológus annak idején azért helyezte hitvese holttestét a családi kriptában felállított, mínusz 60 fokos hideget gerjesztõ rozsdamentes hûtõládába, mert rendíthetetlen meggyõzõdése volt, hogy a tudomány rövidesen képes lesz imádottját új életre kelteni.

Idén februárban aztán a 80 éves kort megélt Martinot doktor is jobblétre szenderült. De utolsó percéig hitt abban, hogy ha testét nem szolgáltatja ki a földi férgeknek, van reménye a feltámadásra. Mármint itt, a földi árnyékvilágban.

Végrendeletében meghagyta fiának, hogy õt magát is néhai felesége mellé "temessék" - a fridzsiderbe. Fia teljesítette végakaratát, s ezzel elkezdõdött Martinot doktor halál utáni kálváriája.24 nappal az orvos elhunyta után a saumuri döntõbíróság a helyi prefektúra megkeresésére határozatban mondta ki, hogy véget kell vetni a kastélyban uralkodó "illegális állapotoknak", Martinot-t és feleségét a francia törvények elõírásai szerint kell örök nyugalomra helyezni. Fia eldöntheti, hogy szülei felengedett holttestét földbe temeti, vagy elhamvasztja. Harmadik variáció az érvényben lévõ rendelkezésekben nem szerepel.

A kategorikus ítélet váratlanul érte az ifjú Rémy Martinot-t. A "kastélykripta titka" annyira közismert volt, hogy a vidékre ellátogató turistacsoportok évek óta programszerûen keresték fel a helyi látványosságot. Maga Raymond Martinot kalauzolta el õket az õsi sírboltba, s lebilincselõen tudta elõadni Vernétõl kölcsönzött ötletének tudományos megalapozottságát.

18 évig senki nem bolygatta a helyzetet, pedig az elöljáróságon eddig is tudták, hogy az orvos annak idején csak arra kért engedélyt, hogy saját magánbirtokán és ne köztemetõben helyezhesse el az elhunyt kedves földi maradványait, de mélyhûtésrõl nem volt szó.

Fia viszont a semmitõszékig is hajlandó elmenni, hogy eleget tegyen apja végakaratának. Egyelõre úgy látja, hogy a saumuri ítélet csatavesztés, de a háború még nem dõlt el. És lehet, hogy neki lesz igaza. Egy amerikai kisváros, a Colorado állambeli Nederland polgármestere a napokban felajánlotta, hogy - a "feltámadásig" - menedéket nyújt a fantáziátlan francia törvények által elporladásra ítélt párnak. Amerikában nem tiltják az örök élet reményének jegelését. A nederlandiak pedig különös rokonszenvvel viseltetnek az élet szerelmesei iránt. 1989-ben egy norvég mélyhûtöttet fogadtak be.

Ötzi kézitusában halt meg

Róma/London, 2002. március 22. (MTI-Panoráma) - Nem nyílvesszõ végzett Ötzivel, hanem heves közelharcban vesztette életét a tiroli Alpokban talált újkõkori vadász. Ezt állítják az 5300 éve jégbefagyott ember testét vizsgáló olasz orvosok, akik nemrégiben mély vágást fedeztek fel Ötzi jobb kezén. A kutatók feltételezése szerint a sebet valószínûleg halála elõtt néhány órával, egy heves kézitusa alkalmával kapta a vadász.

A korábbi álláspont szerint az újkõkori vadász halálát egy nyílvesszõ okozta, ami a hátába fúródott.

Ötzi, miután eltalálták, a földre bukott, kivérzett, holttestét pedig lassan befedte a hó és a jég.

A kézitusa-hipotézist felállító orvoscsoportot irányító Eduard Egarter Vigl szerint a kézsérülés arra utal, hogy Ötzi kemény ellenállást tanúsított támadójával szemben. - Most már sejtjük, hogyan halt meg Ötzi, de a pontos körülményeket még mindig homály fedi - mondta Vigl. A tudós azután kezdte alaposabban vizsgálni a jégbefagyott ember kezét, hogy Alois Pirpamer hegyivezetõ megemlítette: Ötzi megmerevedett kézfejének tartása arra utal, hogy kést szorongatott benne halála elõtt. (Pirpamer volt az egyike azoknak az embereknek, akik eredeti környezetében láthatták még a jégbefagyott Ötzit.)

Ötzi a dél-tiroli Ötz-völgyrõl kapta nevét, ahol 1991-ben német turisták rátaláltak, s övé a ma látható legrégibb és legjobban konzervált emberi test a világon. Az 1 méter 59 centiméter magas, 40 kilós férfi körülbelül 46 éves korában halt meg. A belében talált izomrostok arról árulkodnak, hogy utolsó vacsorája kecskehús lehetett. Hajának magas réz- és arzéntartalma arra enged következtetni, hogy rézolvasztással foglalkozhatott - olvasható a BBC honlapján.xA múmiát jelenleg az olaszországi Bolzano múzeumában õrzik.

A mélytengerfenéki baktériumok léte is bizonyíthatja a Földön kívüli életet ?

London/Texas, 2002. március 23. (MTI) - Lehet-e élet a Földön kívül ? Erre a kérdésre adhat magyarázatot azoknak a baktériumoknak a létezése, amelyek napfény, széndioxid és oxigén nélkül élnek Dél-Amerika partjai mellett, tengerfenék alatti rétegekben.

Amerikai tudósok szerint ezek a rendkívüli körülmények között élõ baktériumok - amelyeknek egyes fajtái 800 méter mélyen élnek a tengerfenék alatt - alkotják a Föld élõvilágának 10-30 százalékát.

Jack Baldauf, a dél-amerikai mélytengeri fúrásokat végzõ csoport vezetõje szerint a tengerfenék alatti baktériumok vizsgálatával a tudományos világ választ adhat arra a kérdésre: lehet-e élet olyan távoli bolygókon, amelyeknek légköre, felszíne nem alkalmas a földi élõlények számára, illetve csak ilyen "mélytengerfenéki" baktériumok képesek élni rajtuk.

Ágyban fekve mentek munkába

Lommen, 2002. március 23. (MTI) - Kényelmesen ágyban fekve ment munkába az alvás nemzetközi napján a 32 éves Frank Schoofs és 27 éves barátnõje, Carina Verbiest Belgiumban.

A párnak a kisujját sem kellett mozdítania azért, hogy eljusson munkahelyére, mivel egy helyi rádióállomás nagy üvegablakokkal ellátott teherautón vitette dolgozni a Carinát és Frankot - számolt be pénteken a Het Laatste Nieuws címû lap.

A fuvar-projektnek a "Kialudva munkába" elnevezést adták. A pizsamás pár egyébként útközben egy pillanatra sem hunyta le a szemét: szüntelenül integetni volt kénytelen a bámészkodóknak, és így mégiscsak meg kellett mozdítania a kisujját, a többirõl nem is beszélve.

Az utolsó inka erõd - páratlan régészeti felfedezés Dél-Peruban

Lima, 2002. március 23. (MTI-Panoráma) - Magányos citadellát találtak nemrégiben az Andok szívében, Peru déli részén, Cuzco, az egykori inka birodalom fõvárosának közelében a régészek és azt tartják róla, hogy valószínûleg ez volt az utolsó inka fellegvár, amely ellenállt a spanyol hódítóknak 1572-ben bekövetkezett bukása elõtt. (Képünk illusztráció.)

A Corihuayrachinának nevezett fellegvár mintegy 35 kilométerre dél-nyugatra fekszik az 1911-ben felfedezett legendás Machu Picchutól, területe 6 négyzetkilométer, s egy hegycsúcson áll 3300 méter magasságban, amelyet 5000 méternél is magasabb csúcsok vesznek körül. A több száz rom között kör alakú lakóházakat, élelmiszerraktárakat, vallási szertartások helyeit, temetõket, utcákat, vízvezetékeket, teraszokat, valamint egy csonka piramist találtak - jelentették a hírügynökségek.

Ez a felfedezés fontos lépést jelenthet az elpusztult legnagyobb dél-amerikai indián civilizáció megismerésében. A régészek, az angol Peter Frost, a perui Afredo Valencia Zegarra és az amerikai Scott Gorsuch szerint Manco császár 1536-os lázadása után erre a környékre menekült, és még 36 éven át irányította az ellenállást a konkvisztádorokkal szemben, miközben érintetlenül megõrizte e kultúra hagyományait, az európai civilizációval való legkisebb érintkezés nélkül.

Az újonnan felfedezett citadella valóságos krónikása lehet az inka birodalomnak a kezdetektõl a bukásig. A spanyolok soha nem tudták bevenni a rendkívül nehezen megközelíthetõ építményrendszert, amelyet a védõk egy idõ után - eddig ismeretlen okból - elhagytak. A birodalom bukása után feledésbe merült, a környék gyér lakossága titokban tartotta. Nem is tudtak róla egészen 1999-ig, amikor Frost felfedezte e kietlen tájon.

Az 56 éves író-fotográfus Frost, aki Cuzcóban él több mint 30 éve, úgy véli, hogy az inkák két okból választották ezt a helyet: egyrészt ezüstbányák vannak a közelben, másrészt pedig a környezet nagyszerûen megfelelt pompázatos vallási ünnepségeknek azáltal, hogy köröskörül hófödte csúcsokat lehet látni. Az inkák valószínûleg e csúcsokat imádták. Ugyanakkor a hely alkalmas volt a napciklusok megfigyelésére is, amelyen naptáruk alapult.

Rajzoljon és megmondjuk, mitõl fáj a feje !

Chicago, 2002. március 22. (MTI-Panoráma) - A gyermek- és serdülõkorú fejfájósak rajzai értékes segítséget nyújthatnak a diagnózis megállapításához. Erre a következtetésre jutottak amerikai gyermekideggyógyászok abból a kísérletbõl, amelynek során gyötrõ fejfájásban szenvedõ 226 gyermek és serdülõkorú rajzaiból csaknem ugyanolyan pontosan meg tudták határozni a fejfájás súlyosságát és jellegét, mint hagyományos klinikai vizsgálatokkal.

Megállapításaik az esetek nagy részében egyeztek a klinikai elemzésekkel. Ez a módszer rendkívül értékes és csak csekély anyagi ráfordítást igényel - állapította meg Carl Stafstrom, a wisconsini egyetem professzora, a kísérlet vezetõje a "Pediatrics" tudományos magazin márciusi számában.

A professzor szerint ez a módszer ugyan nem teszi feleslegessé az alapos orvosi vizsgálatot, de fontos támpontokat adhat a vizsgálati eredmény alátámasztásához vagy magyarázatához. A képek fõleg azoknál a gyermekeknél különösen hasznosak, akik gyakran csak nehezen tudják szavakban elmondani tüneteiket.

A kísérleti rajzok egyikén például egy tízéves fejfájós gyermek fájdalmát gonosz kinézésû ember lerajzolásával fejezte ki, aki egy nagy emberi fõben dobol. Egy kilencéves gyermek vésõt és kalapácsot rajzolt, amint azok egy emberi fejet hasogatnak.

A kísérletet ismertetõ tanulmány arra is rámutat, hogy a diagnózis megállapításához használt többlet-eszköz, a rajzolás nem jelent nagyobb megterhelést a gyermekek számára.

- A gyermekek nagy részének a fejfájás lerajzolása inkább kellemes gyakorlat, amely lehetõvé teszi a számukra, hogy kifejezzék szimptómáikat és érzéseiket, ugyanakkor pedig elõsegítheti fájdalmaik okának jobb megismerését - idézett az AP a magazinban megjelent tanulmányból.

210 éves a guillotine

2002. március 24. (MTI-Panoráma) - 210 éve, 1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyûlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t. A zuhanó bárd alatt elõször egy országúti rabló feje hullott a fûrészporos kosárba pontosan egy hónappal késõbb, 1792. április 25-én.A kivégzõeszköz névadója Joseph Ignace Guillotin francia doktor volt, õ azonban a közhiedelemmel ellentétben csak keresztapa, a feltalálás "dicsõsége" jóval korábban élt elõdeit illeti.

Hasonló elven mûködõ szerkezetet állítólag már az ókorban is használtak, a középkorban Skóciában és Angliában a nemesi születésû bûnösöket végezték ki vele. A skótok büszkén hirdetik, hogy az õ "Maiden" (Szûz) néven ismert nyaktilójukkal végezték ki 1581-ben James Douglas Morton skót régenst. Az olaszok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy hiteles feljegyzések szerint 1486. december 10-én, majd 1495. augusztus 11-én Nápolyban ketten is kénytelenek voltak fejüket a nyaktiló kése alá hajtani. Az viszont kétségtelen tény, hogy az elmés szerkezet karrierje a nagy francia forradalom idején ívelt fel, rendszeres alkalmazását pedig névadója, egy bizonyos Guillotin nevû orvos javasolta.Joseph Ignace Guillotin 1738-ban Saintes városában született. Eleinte jezsuita tanár volt, de késõbb kivált a rendbõl és orvosnak tanult. Diplomáját 1770-ben szerezte meg, és a párizsi egyetemen kapott katedrát. 1788-ban röpiratot tett közzé a harmadik rendrõl, ennek hatására a nemzetgyûlés tagjává választották. Az új büntetõ törvénykönyv készítésekor kiállt a bûnhõdés egyenlõsége mellett, vagyis hogy az ítélet kiszabásakor ne vegyék tekintetbe a bûnös társadalmi állását.

1789. december 1-jén felszólalásában javasolta, hogy a kivégzéseket az embertelen és kegyetlen akasztás helyett a "fájdalommentes" nyaktilóval hajtsák végre - ez ugyanis az áldozatot élete utolsó pillanatában megkíméli a szenvedéstõl. "A nehéz szavak kimondására emberbaráti érzések indítottak" - mondotta Guillotin beszéde végén. A nemzetgyûlés 1792. március 25-én fogadta el az indítványt, érdekesség, hogy a nyaktiló bevezetése ellen legharcosabban Robespierre küzdött, aki akkor még a halálbüntetés eltörlését követelte. A megfelelõ gép kiválasztásával egy Louis nevû orvost bíztak meg, aki az Angliában használatos eszköz mellett döntött, a nyaktilót ezért eleinte Louisette-nek hívták.

Megépítésére elõször egy francia asztalos vállalkozott, de mivel õ horribilis összeget kért volna, a takarékos állam egy német zongorakészítõt bízott meg a feladattal. A hírhedett szerkezet két függõleges gerendaoszlopból áll, amelyeket fent egy keresztgerenda tart össze. A függõleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és le. Lent a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják úgy, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétõl.Miután a szerkezetet Bicetre kórházában hullákon kielégítõ eredménnyel próbálták ki, 1792. április 25-én felállították a Greve (ma Chatelet) téren. Az elsõ kivégzést egy Pelletier nevû gyilkoson hajtották végre, õt a forradalom alatt elítéltek hosszú sora követte - közülük talán a legnevesebb Franciaország királya, XVI. Lajos volt, akit 1793. január 21-én fejeztek le. A nyaktilót ekkortájt kezdték guillotine-nak nevezni az egyik királypárti újság gúnydala után.

A sors fintora, hogy Guillotin doktor igen közel állt ahhoz, hogy saját bõrén tapasztalja meg az általa bevezetésre ajánlott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a reá kimondott halálos ítélet végrehajtása alól. Guillotin 1791-ben még orvosképzési reformkoncepciót dolgozott ki, amelyet a nemzetgyûlés nem fogadott el, késõbb pedig a himlõoltás bevezetésén fáradozott 1814-ben bekövetkezett haláláig. A francia argóban csak "Az özvegyként" emlegetett szerkezet azonban túlélte névadóját.

Franciaországban egészen a huszadik század közepéig használták, igaz egyre ritkábban. Az utolsó nyilvános kivégzésre 1939-ben került sor, ezután a börtönökbe számûzték a guillotine-t. 1965 és 1977 között már csak nyolcszor emelkedett magasba a bárd, amely utoljára 1977. szeptember 10-én sújtott le egy elvetemült gyerekgyilkos nyakára. 1981 szeptemberében a Nemzetgyûlés eltörölte a halálbüntetést, s ezzel Guillotin doktor "találmánya" végleg a múzeumokba került. - Vladár Tamás -

A tartós erekció titka

Washington, 2002. március 25. (MTI-Panoráma) - Amerikai kutatóknak sikerült leírniuk a férfi merevedés tartósságának mechanizmusát, elsõ ízben magyarázva meg, hogyan marad fenn az erekció az elsõ izgalmi szakasz után is.

Bár az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói már tíz évvel ezelõtt kiderítették, hogy az erekciót a péniszben lévõ idegek által felszabadított nitrogénoxid váltja ki, ugyanezek a kutatók csak mostanra tudták leírni azt a mechanizmust, amely a hosszan tartó merevséghez szükséges folyamatos nitrogénoxid-termelést elõidézi.

"A merevedés fiziológiája olyan, mint az autóvezetés - magyarázza Arthur Burnett urológus professzor, igyekezve valami képszerû hasonlatot találni. - Nem elég beindítani a motort, aztán csak várni, hogy eljussunk valahova. Rá kell lépni a gázra, aztán nyomni folyamatosan."

Az urológus vezette baltimore-i csapat minap közzétett tanulmányában kimutatta, mi történik a nitrogénoxid-termelés kezdeti szakasza után, amelynek hatása csupán néhány másodpercig tart. Génmanipulált egereken és patkányokon végzett kísérletek nyomán felfedezték, hogy az idegek szerepét átvevõ véredények biztosítják a szervezetben a hímvesszõ megkeményedéséhez és a merevedés fenntartásához szükséges folyamatos nitrogénoxid-ellátást.

"Amint a vér elkezd beáramlani a péniszbe, a véredények nitrogénoxid-forrása folyamatosan aktiválódik, így további nitrogénoxid szabadul fel, több szövet duzzad meg, több vér áramlik be a tartós erekció érdekében" - mondja Burnett. Ez az eseménysorozat akkor kezdõdik, ha egy erotikus gondolat vagy fizikai érzés elindítja az értágító hatású nitrogén-oxid felszabadulását a pénisz idegvégzõdéseiben.

A tartós merevedés egyik kulcseleme, a nitrogénoxid-termelés forrása egy enzim, amely a "kirakós játék" utolsó hiányzó eleme volt. Burnett professzor reméli, hogy az új felfedezésnek számos terápiás haszna lesz a merevedési problémák kezelésében.

A nõk jobban fogynak

Hamburg, 2002. március 25. (MTI-Panoráma) - A nõk sikeresebben fogyókúráznak, mint a férfiak, vagy legalábbis jobb önfogyasztási eredményekrõl számolnak be - derült ki a Fit for Fun címû német magazin megbízására készített felmérésbõl.

A megkérdezett nõk 40 százaléka állította, hogy valóban sikerült csökkentenie kilóinak számát a fogyókúrával, míg a férfiaknál ez az arány csupán 26 százalék volt. A férfiaknak ráadásul a 40 százaléka beismerte, hogy nagyon szeret enni.

Az összes megkérdezett 23 százaléka azért nem tudta végigcsinálni a fogyókúrát, mert túlságosan bonyolultnak találta a diétás ételek elkészítését. A várt eredmény elmaradása miatt 19 százalék hagyta abba az önfogyasztást, 12 százalék pedig úgy érezte, hogy a fogyókúrázás nem eléggé sportos.

A felmérés során 1018, húsz és hatvan év közötti férfit és nõt kérdeztek meg - jegyezte meg az APA.

Folytatódik a globális felmelegedés: újabb jégtömbök leszakadása várható a Déli-sarkon

Wellington, 2002. március 25. (MTI) - Széttöredezhet a Déli-sarkvidék partvidékét határoló sekély tengereket borító jégtömeg, és hatalmas tömbök szakadhatnak le. A kutatók szerint ugyanis a jégtakarót tápláló jeges áramlatok az Antarktisz nyugati része felõl lelassulnak, sõt akár el is akadhatnak, miközben folytatódni látszik a globális felmelegedés.

Tim Naish, az új-zélandi Földtani és Nukleáris Tudományok Intézetének tudományos munkatársa szerint a Larsen B selfjég múlt héten jelentett leszakadása figyelmeztetõ jelzés volt, hogy további leválások várhatók. Az ilyen letöredezéseknek drámai hatása lehet az éghajlatra az egész világon, mert megzavarhatja az óceáni áramlatokat - fûzte hozzá a szakember.

A 720 milliárd tonnányi jégtömb, a Larsen B azután vált le, hogy 50 éven át markánsan emelkedett a hõmérséklet az Antarktisz-félszigeten, eltérõen az összefüggõ jégtakaró fedte hatodik kontinens más pontjaitól és a világ többi részétõl.

A Coloradói Egyetemen mûködõ Nemzeti Hó és Jég Adatközpontban (NSIDC), ahol folyamatosan mûholdon figyelik a Larsen selfjeget, az új-zélandi kutatóhoz hasonlóan vélekednek. A központ részérõl Ted Scambos úgy nyilatkozott, hogy az Antarktisz néhány selfjege már közelebb van a leszakadáshoz, mint korábban feltételezték.

Naish elmondta, hogy a Larsen selfjég leválása óvatosságra int a Déli-sarkvidék legnagyobb, Franciaország méretével vetekedõ , 536 ezer négyzetkilométer kiterjedésû, selfjege, a Ross-tengeri stabilitásával kapcsolatban. "Különösen akkor válik sebezhetõvé, amikor az Antarktisz nyugati része felõl érkezõ hatalmas jeges áramlatok lassulni kezdenek vagy akár megállnak".

Az új-zélandi tudós szerint még a Ross selfjég részleges letöredezésének is globális jelentõsége lesz, mert "drámaian befolyásolná az óceáni áramlatokat és az éghajlatot".

Ha a világon az átlagos hõmérséklet-emelkedés ebben az évszázadban is eléri a 3 Celsius-fokot - ahogy azt az éghajlati modellek jelenleg jósolják - törékennyé válhatnak az Antarktisz nagyobb selfjegei, köztük több a Weddell-tengeren - állítja Naish.

Hat ország képviselõibõl álló tudományos csoport készül arra, hogy jövõre fúrásokat végezzen a Ross selfjég tengermedrében egy tudományos kutatás részeként, ami a térségbeli selfjegek éghajlati változások alatti viselkedését vizsgálja. A tervezett kutatás, amelyben új-zélandi, egyesült államokbeli, brit, olasz és német tudósok vesznek részt, magában foglalja a legmélyebb magfúrást, amelynek elvégzését valaha megkísérelték az Antarktiszon - jelentették a hírügynökségek.

Hova lett Szent Vencel szobra Kassáról 1938-ban ?

Pozsony/Kassa, 2002. március 25. (MTI - Panoráma) - Szenvedélyes kutatásba kezdett az elmúlt napokban Jozef Byrtus, a Cseh Köztársaság kassai fõkonzulja, aki azt állítja, hogy a Kassára 1938-ban bevonuló magyarok nyomtalanul eltüntették a cseh Szent Vencel szobrát. Varga György kassai magyar fõkonzul, a jeles bohemista, a cseh kultúra magyarországi népszerûsítõje azonban úgy tudja, hogy a szobrot annakidején épp a csehszlovák hadsereg katonái "menekítették ki" a városból a Kassára bevonuló magyar csapatok elõl.

Az ügybõl a kassai lapokban már sajtóvita kerekedett. Cseh kollégájának szoborkeresõ írására reagálva a magyar fõkonzul is megszólalt. Megfigyelõk szerint a cseh diplomata indítékai aligha vonatkoztathatóak el a Benes-dekrétumok kérdésérõl kialakult nemzetközi vita fejleményeitõl.

Byrtus egy korabeli, a trianoni határok kialakításával létrejött elsõ Csehszlovák Köztársaság idejébõl származó fénykép alapján értesült arról, hogy Szent Vencelnek hajdanában Kassán szobra állt.

Elképzelései szerint a szobornak a kassai dómban, a magyar szentek szobrait õrzõ, nagyhírû Szent-Erzsébet székesegyházban lenne a helye.

A magyar diplomata szintén örülne, ha a szobor elõkerülne, de mint Varga György az MTI-nek elmondta, és a kassai lapokban is megírta, ismeretei szerint Bohémia védõszentjének kassai szobrát Szlovákiában, vagy Csehországban kellene keresni, mert több hiteles forrás, köztük a még ma is élõ szemtenúk egybecsengõ tanúsága szerint Szent Vencel és Milan Rastislav Stefánik szobrát 1938 novemberében a csehszlovák hadsereg katonái lebontották és teherautón elszállították.

A két szobor Kassáról valószínûleg Eperjesre került, ahol a második világháború alatt fennállott Tiso-féle szlovák állam alatt nyoma veszett.

Az eset külön pikantériája, hogy Szent Vencel keresett szobrát a kassai dóm tövébõl eltávolított magyar honvéd-emlékmû anyagából készítették.

Szõkék elõnyben ?

Hamburg, 2002. március 26. (MTI-Panoráma) - A német férfiak a szõke nõket kedvelik az ágyban - legalábbis ezt állítja a Laura címû nõi magazin. A szerkesztõség által rendelt felmérés szerint a megkérdezett férfiak csaknem fele (47 százaléka) a legszívesebben szõke nõvel szórakozna el az ágyban, s csak 29 százalékuk részesíti elõnyben a barnákat.

A feleség kiválasztásánál viszont jóformán semmi szerepet nem játszik a nõ hajának színe. A Gewis közvélemény-kutatási intézet által megkérdezett 1015 - 18 és 49 év közötti - férfi 42 százaléka szõke, 41 százaléka pedig barna nõt tart ideális feleségnek.

"A szõke hajszín ritkább és erotikusan hat, a sötét viszont mély érzelmet és megbízhatóságot sejttet. Sok férfi pedig éppen ezt keresi, amikor családot készül alapítani" - vélekedett Kostanze Fakih berlini pszichológus.

A felmérés szerint a férfiak többsége nem bízik meg a fekete és a vörös hajú nõkben. Csak 18 százalék óhajtott fekete hajú nõvel egy éjszakát eltölteni, s mindössze 14 százalékuk vezetne oltár elé ilyen hajszínû hölgyet. Még ennél is kevésbé kívánatosak azonban a vörös hajúak: a megkérdezettek hat százalékában keltenek vágyat és csak három százalékuk lenne hajlandó vörös hajú nõt feleségül venni.

Kína személyzet nélküli ûrhajót bocsátott föl

Peking, 2002. március 26. (MTI) - Kína hétfõn késõ este fölbocsátotta és Föld körüli pályára állította harmadik, személyzet nélküli ûrhajóját is. Csiang Cö-min kínai elnök maga is megtekintette a Sencsou (Varázshajó) típusú ûrhajó felbocsátását a Kanszu tartományi Csiucsüan melletti ûrrepülõtéren - jelentették állami tömegtájékoztató eszközök kedden.

A Sencsou 3 kísérleteket fog végezni, és állítólag állatok is vannak rajta. Ha az ûrrepülés sikerrel lezajlik, akkor Kína még az idén egy negyedik személyzet nélküli ûrhajót is indíthat. Ez az ûrrepülés része a Kína készülõdésének, hogy az USA és Oroszország után a világ harmadik olyan országává váljon, amely embert is képes az ûrbe küldeni.

A Sencsou 3-at Hosszú Menetelés hordozórakéta állította pályára. Kína 1999 novemberében bocsátott föl elsõ ízben ûrhajót, és egy nappal késõbb sikeresen visszahozta a Földre. Tavaly januárban a Sencsou 2 tett sikeres ûrutazást.

Flintstone család mannheimi módra

Mannheim, 2002. március 27. (MTI-Panoráma) - Igazi Flintstone családi jelenet zajlott a minap a németországi Mannheimben nagyon koros - bár azért nem kõkorszaki - szereplõkkel. Frédiként egy 96 éves aggastyán dörömbölt az ajtón, Vilmát - illetve a Frédit kizáró Dínót - pedig 97 esztendõs felesége alakította.

A matróna megelégelte, hogy aggastyánja az utóbbi idõben teljesen elhanyagolta a házi munkát, és helyette állandóan csak az ablaknál bámészkodott. Úgy döntött: kizárja közös lakásukból hosszú élete párját. Ehhez azonban mégiscsak némi házimunkára kellett rávennie: elküldte a boltba. Amikor a férj hazatért, hiába csengetett. Mivel nem volt nála kulcs, kiabálni kezdett az asszonynak, majd botjával verte a bejárati ajtót.

A lakásba bezárkózott "Vilma" túl gyorsnak találta férje visszaérkezését, azt hitte betörõ dörömböl és rémületében segítségért kezdett kiabálni. A szomszédok a nagy hangzavarra kihívták a rendõröket, akik felszólították az asszonyt, hogy engedje be a lakásba férjét és adjon neki még egy esélyt.

Enron-nyuszit keres a Playboy

New York, 2002. március 27. (MTI-Panoráma) - A csõdbe ment Enron amerikai áramfogalmazó óriásvállalat nõi dolgozói között keresi legújabb nyuszijait a Playboy erotikus magazin. "Az Enron asszonyai" elnevezésû pályázatra bikinis fényképpel és portréképpel jelentkezhetnek a hölgyek.

Gary Cole, a magazin fotórészlegének vezetõje szerint a Playboy olyan lehetõséget ajánl az áramforgalmazó néhány elbocsájtottjának, amellyel akár új karriert teremthet magának, és bár nem az áramszakmában, de legalább férfiakat felvillanyozót.

Volt orosz mesterkémek gondjai az igazságszolgáltatással

New York/Tampa, 2002. március 27. (MTI) - Az Egyesült Államokban élõ Oleg Kalugin volt KGB-tábornok jelezte, hogy nem tesz eleget annak az idézésnek, amelyet a mai orosz hírszerzõ szolgálattól, az FSZB-tõl kapott. Kalugin kedden New Yorkban, az ITAR-TASZSZ érdeklõdésére közölte, hogy amúgy sem utazna Moszkvába, mert "az odavezetõ út régen lezárult elõtte".

Az FSZB vizsgálati osztálya vádlottként akarja kihallgatni a volt hírszerzõ fõtisztet, az államhoz való hûtlenség miatt.

Az FSZB a vádat Kaluginnak a Trofimoff-ügyben tett tanúvallomására alapozza. George Trofimoffot, az amerikai hadsereg volt tartalékos ezredesét tavaly nyáron ítélték életfogytiglani börtönre a volt szovjet titkosszolgálat javára végzett két évtizedes kémkedésért.

Trofimoff a hidegháború idején 25 éven át felügyelte az amerikai hadsereg nürnbergi kihallgató központját, ahonnan titkos iratok másolatait vitte ki és juttatta el rutinszerûen a KGB-nek egy orosz ortodox pópán keresztül, aki gyermekkori barátja volt.A Szovjetunióból kicsempészett KGB-irattári anyagokban az amerikai ügyészek olyan leírást találtak egy bizalmi pozícióban lévõ kémrõl, amely jól illett Trofimoffra, de nem nevezte meg. Kalugin azonban tanúvallomásában határozottan kijelentette, hogy ismeri õt mint volt szovjet ügynököt, akivel a múltban volt dolga. - Én ütöttem az utolsó szeget a koporsójába, de nem tehettem másként - mondta kedden a volt KGB-generális az orosz hírügynökségnek.

A CBS tévé egyébként éppen most interjúvolta meg Trofimoffot a floridai Tampában lévõ börtönében. A teljes terjedelmében szerdán megtekinthetõ interjúban a 75 éves rab ártatlan hazafinak vallja magát. - Mindig csak a hazámat szolgáltam, és így is fogok meghalni.

Hogyan töröl és raktároz az emberi memória ?

Boston/London, 2002. március 26. (MTI) - Amerikai kutatók bebizonyították, hogy az emberi agy másként viselkedik, ha emlékeket készül elraktározni, mint amikor kitörölni akarja õket. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársai által készített tanulmány szerint az emberi agynak nem ugyanazon részei vesznek részt a különbözõ adatok tárolásában, illetve törlésében.

A bostoni tudósok egészséges férfiakat és nõket vontak be a vizsgálatba. Miközben a jelölteknek különbözõ szavakat és képeket tartalmazó listákat mutattak, a kutatók felvételeket készítettek a vizsgált személyek agyában lejátszódó folyamatokról. Húsz perccel késõbb a jelölteknek egy kérdõívet kellett kitölteniük. A papíron megjelölt válaszokat a kutatók összevetették az agyi folyamatokról készített felvételekkel.

"A felvételeken jól látható az eltérés a memorizáló és a felejtõ agy között" - mondta Anthony Wagner, a kutatócsoport vezetõje. Véleménye szerint a módszer nagy segítséget jelenthet a jövõben az olyan betegségek - egyebek között az Alzheimer-kór - korai azonosításában, amelyek az emlékezet és a tanulási képesség elvesztésével járnak - állítják a világ egyik leghíresebb kutatóintézetének munkatársai.

A mobiltelefon rosszabb, veszélyesebb az italnál

London, 2002. március 27. (MTI-Panoráma) - A "félkezes" mobiltelefonáló autóvezetõ veszélyesebb, mint az ittas - állítja egy brit tanulmány: a reakcióideje átlagosan 30 százalékkal, egyharmad másodperccel hosszabb egy telefonáló vezetõnek, mint egy olyannak, aki nem részeg ugyan, de többet ivott a törvényesen megengedettnél.

A telefonálós autóvezetõnek 50 százalékkal, fél másodperccel tovább tart reagálni, mint annak, aki színjózan - és persze nem telefonál. A mobilozó vezetõk emellett kevésbé képesek tartani a biztonsági követési távolságot és a sebességet - hol gyorsulnak, hol lassulnak a beszélgetés hatására.

A tesztek megmutatták, hogy nem csak a "félkezes", hanem a kihangosítva telefonálók esetében is jelentõs a reakcióidõ növekedése.

A felmérést egy biztosítótársaság rendelte meg. Közlekedésbiztonsági kampánymenedzsere közölte: végsõ céljuk elérni azt, hogy a telefonáló vezetõt a társadalom ugyanúgy elítélje, mint az ittasakat - állítják brit kutatók.

Nyuszi hopp, nyuszi hopp - máris egyet elütöttek

Bécs, 2002. március 28. (MTI-Panoráma) - Minden hatodik nyúl, amelyet Ausztriában "elejtenek", nem vadászok, hanem autók áldozata Bármennyire kedvelt ez az állat húsvét táján, a közúti forgalomban nincsenek tekintettel rá. A statisztikák szerint 2001-ben nem kevesebb mint 39 731 nyulat gázoltak el az osztrák utakon, kétezerötszázzal többet, mint az elõzõ évben, és ebben nem is szerepelnek azok, amelyek pusztulását azért nem jelentették, mert az autósok inkább paprikást fõztek belõlük.

Emellett 39 366 õz és 14 756 fácán lelte halálát tavaly Ausztriában autók kerekei alatt az osztrák autóklub adatai szerint.

A vadmészárlás két okra vezethetõ vissza. Az elsõ: tovább nõtt a gépkocsik száma Ausztriában - ma egymillióval több közlekedik az országutakon, mint 1990-ben. A másik ok az, hogy az újonnan épülõ autóutak felszabdalják a tájat. Egy mezei nyúl húsz négyzetkilométeres élõhelyén átlagosan hatvan kilométer hosszúságú autóút található. Egész Ausztriában az autóutak és a parkolóhelyek kiterjedése több mint 2300 négyzetkilométer, ami Vorarlberg tartomány területének felel meg.

A bécsi állatorvosi egyetem kutatócsoportja által csaknem két évtizeden át végzett felmérés tanúsága szerint a mezei nyúl helyzete ugyan valamelyest javult az elõzõ évekhez képest, de még nem került le a kihalás által fenyegetett állatfajták listájáról. A nyúlpopuláció a felére csökkent az elmúlt évtizedekben. Ennek legfõbb oka pedig nem is a vadászat vagy az autóforgalom, hanem a mezõgazdaság átalakulása.

Ausztriában egyre nagyobb mennyiségben alkalmaznak rovarirtó vegyszereket. Különösen a szabadban élõ fiatal nyulak veszélyeztetettek. A nagy mértékben gépesített mezõgazdaság nemcsak a fiatal állatok táplálékában tesz kárt, hanem lehetséges búvóhelyeiket is megsemmisíti. Az éghajlati változások sem kedveznek a nyulaknak: a nyarak csapadékosabbak, az ellenségek, például a rókák száma pedig növekszik.

Patkányokkal az aknák ellen

Berlin, 2002. március 29. (MTI-Panoráma) - A német sajtóban nagyszabású hadjárat indult a taposóaknák világméretû betiltása érdekében. Nagyméretû hirdetésekben neves közéleti személyiségek követelik az alattomosan gyilkoló harceszközök gyártásának és kereskedelmének beszüntetését - mint tette azt a megboldogult Diana hercegnõ is, aki életének utolsó éveiben szintén szót emelt a taposóaknák ellen.

Tény és való, hogy a háború sújtotta országokban az ellenség sakkban tartásának, a meghódított területek fölötti ellenõrzés megõrzésének egyik leghatékonyabb és legolcsóbb eszköze az elaknásítás. Egy taposóakna ára az egy dollárt sem éri el, a telepítés viszonylag gyorsan elvégezhetõ - s arra a területre, ahol egy akna már felrobbant, épeszû ember egyhamar nem teszi a lábát.

Becslések szerint világszerte több mint százmillió akna lapul a földben. Zömük olyan országokban, amelyekben éveken vagy évtizedeken át dúlt a polgárháború - mint Afganisztán, Angola, Kambodzsa, Bosznia. Az aknák által megölt vagy örökre nyomorékká tett emberek száma százezrekre rúg.

A felderítésükön és hatástalanításukon fáradozó csoportok hamarosan hatékony segítõkre lelhetnek egy jelentéktelennek tûnõ rágcsálóban. Az Afrikában honos erszényes patkányról van szó, amellyel ígéretes kísérleteket folytatnak Tanzániában az antwerpeni egyetem kutatói. Mint Baart Weetjens a német ARD televízióban elmondta: az állatkák szaglása rendkívül kifinomult. Emellett könnyen megtaníthatók az aknákban lévõ robbanószer szagának azonosítására.

A patkányoknak elõbb a labirintusban elrejtett TNT-kupacot kell megtalálniuk; minden egyes "találat" után finom falatokkal jutalmazza õket gondozójuk. Idõvel kiviszik õket a szabadba, ahol már föld alá beásott aknákat kell megtalálniuk. A belga kutató szerint az állatok agyában olyan erõsen összekapcsolódik a TNT szaga és az ínyencfalat, hogy ha az elõbbi még oly csekély mennyiségben is megcsapja az orrukat, lázasan kaparni és ásni kezdenek.

Csekély testsúlyuk révén a patkányokat nem fenyegeti veszély (az aknák csak bizonyos nyomóerõ hatására detonálnak), további elõnyük az aknakeresõ kutyákkal szemben, hogy találati pontosságuk jóval nagyobb: a tanzániai terepkísérletek során száz százalékosnak bizonyult. Emellett jóval gyorsabban végzik "munkájukat", mint a fémdetektorral keresgélõ emberek. Egy-egy patkány egy óra leforgása alatt 300 négyzetméteres területet képes megbízhatóan átfésülni.

Mint Weetjens az ARD-nek elmondta, az erszényes patkányok olcsók, könnyen megszelídülnek, szállításuk, táplálásuk és idomításuk egyszerû. A belga szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a rágcsálók génjeibe idõvel beépülhet a TNT felismerésének képessége, így azt automatikusan átörökítenék utódaikra. Ebben az esetben pár év múlva igazi genetikai ellenfegyver állna az emberiség rendelkezésére a taposóaknák elleni hosszú harcban.

A világ legnagyobb polipja

Christchurch, 2002. március 29. (MTI-Panoráma) - A világ eddig ismert legnagyobb polipját találták meg új-zélandi tudósok a Chatham-szigetek térségében. A rekorder fejlábú nyolc karjának hossza egyenként meghaladja a négy métert, az állat összsúlyát 70 kilogrammra teszik.

Az állat kiterjesztett karjainak távolsága meghaladja a nyolc métert is. A szuperpolipra Wellingtontól 800 kilométerre keletre, 920 méter mélyen bukkantak rá az óceánban - jelentették a hírügynökségek.

Az új-zélandi szakértõk szerint a faj korábban ismert legnagyobbikának hossza nem haladja meg a két métert. Felfedezõi elõször arra gondoltak, hogy egy hatalmas kalamájót (calamar) találtak, és csak késõbb azonosították polipként a síkos, vöröses testet.

Péntek éjszaka becsomagolják az Erzsébet hidat

Budapest, 2002. március 29. (MTI) - A szavazásra buzdító pártsemleges választási kampány keretében péntekrõl szombatra virradó éjszaka egy hajót formázó mûanyag lepellel vonják be az Erzsébet híd sodronyköteleit - tudta meg az MTI fõvárosi képviselõktõl. A Fõvárosi Közgyûlés városképvédelmi bizottsága február 20-i ülésén járult hozzá az "Egy hajóban evezünk - Szavazz" feliratot tartalmazó installáció elhelyezéséhez.

A képviselõk utaltak arra, hogy a bizottsági vitában, majd a szakmai bemutatón is felmerült, hogy 30 kilométeresnél nagyobb erõsségû szél esetén a gigantikus alkotást le kell szedni, megelõzendõ a károk keletkezését a hídban.

A pilonok közé szánt mûanyag leplet forgalomkorlátozás mellett szombat hajnali öt óráig darus kocsival, illetve több mint húsz alpinista segítségével teszik fel.

A hidat hasonló módon csomagolják majd ki április 2-án éjszaka, ugyanis egyelõre csak három napnyi idõtartam tûnt biztonságosnak a budai Vár felõl érkezõ s a Gellért-hegynél felgyorsuló szél miatt.

A híd becsomagolását szervezõ SuperGroup cég pénteken elzárkózott a tájékoztatástól. Így várhatóan csak késõbb derülhet ki az akció költsége és finanszírozója.

Április bolondja - és ami mögötte van

München, 2002. március 30. (MTI-Panoráma) - Az április elsejei tréfa az idõk folyamán közkedvelt "sportág" lett. Bolondját járatni egy jó baráttal máskülönben súlyos illetlenség lenne, április elsején ellenben viszont mi egyebet bizonyítana, mint tréfás jókedvet. Egyszer úgy Isten igazából hazudni anélkül, hogy büntetés járna érte - ez az áprilisi tréfálkozás lélektani háttere.

Az áprilisi beugratás következtében támadt káröröm azt a jó érzést kelti az emberben, hogy sikerült más valakit rászednie anélkül, hogy õ maga ezáltal kárt szenvedett volna - vélekedik Richard Markowsky müncheni pszichológus. Az április tréfa a hatalom és a nagyság érzését kelti a tréfacsinálóban, miközben õ maga "sértetlen marad".

A tudatos hazugságot napjaink társadalma tulajdonképpen megveti, a hazugokat elkerülik, sõt gyakran megvetéssel illetik õket - viszont másfelõl az emberek állandóan mondanak valótlanságot.

Egy amerikai tanulmány kimutatta például, hogy két ember, aki elõzetes megbeszélés alapján találkozik és elbeszélget egymással, már az elsõ tíz percben három-öt alkalommal hazudik.

A hazugságnak ugyanis jelentõs pozitívum tartalma van - állítja Tobias Greitmeyer, a müncheni egyetem pszichológusa, és ez elsõsorban április elseje vonatkozásában helytálló. Évente egy alkalommal áttörheti az ember a különben szigorúan megszabott normákat, tudatosan és büntetlenül manipulálhatja embertársát, s ráadásul ezzel még örömet is szerez magának.

Minél jobb a tréfa és minél nagyobb mértékben hiszi azt el a rászedett embertárs, annál erõsebb "az általános cselekvõképesség" érzése a tréfacsinálóban.

Nem lehet pontosan megállapítani, hogy "április bolondja" hol és mikor jött elõször szokásba. Németországban bizonyíthatóan 1618-ban fordult elõ elõször, más források szerint viszont 1631-ben.

Alapjául állítólag a Gergely-féle naptár megreformálása szolgált. Németországban történetesen 1584-ben újév napját április elsejérõl január elsejére tették át, ami sokaknál okozott keveredést. Azok a kortársak, akik azután barátoktól a régi dátum szerint április elsejére kaptak újévi meghívást, tréfára vették azt.

A régi Germániában az áprilisi tréfa a tavaszi szokások közé tartozott. A bolondot, aki beugratásnak esett áldozatul, a tél jelképének tekintették, akivel a már beköszöntött tavasz azt tehette, amit csak akart. A rómaiak az elsõ április éjszakákat vad orgiákkal ünnepelték Vénusz istenasszony tiszteletére.

Nem szégyen az, ha valakit lóvá tesznek április elsején. Sokan már jó elõre eltervezik, hogy miként szedhetnének rá lehetõleg egy jó barátot. Csak azt csapjuk be április elsején, akit kedvelünk - véli Franz-Josef Feisleder müncheni pszichológus. Sajnos, a "klasszikus áprilisi tréfa" mára csaknem teljesen kiveszett, mivel azt a kicsit is odafigyelõ ember egybõl felismerné.

Így aztán az áprilisi tréfák egyre különösebbek lesznek, ami - Markowsky szerint - "groteszk társadalmunkban nem is olyan nehéz dolog". Az oly sok külsõ ráhatásnak kitett mai ember nem is tud igazán különbséget tenni valódi és hamis között. A legképtelenebb dolgok is valóságnak tûnnek - a szenzációéhség minden korlátot ledönt ezen a téren.

Eladó Mohamed Atta két bérelt autója

Miami, 2002. március 31. (MTI-Panoráma) - Florida államban eladó két autó, amelyeket a szeptember 11-i terrortámadásban részt vett legismertebb repülõgépeltérítõ, a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyainak elsõként nekivezetett utasszállító gép pilótája, Mohammed Atta a merényletek elkövetése elõtti idõszakban bérelt.

A kocsik új tulajdonosa, James Glynn elmondta, hogy már 250 000 dolláros vételi ajánlatokat is kapott. Autókereskedõk, múzeumok és üzletemberek érdeklõdtek a jármûvek iránt. Egyikük javasolta, hogy fizettessenek bizonyos összeget mindazokkal, akik kalapáccsal rá akarnak ütni a Ford Escortra és a Chevrolet Corsicára.

Glynn bejelentette, hogy csak gyûjtõktõl és múzeumoktól érkezett ajánlatokat vesz fontolóra és az autók eladásából származó pénzt ifjúsági programra költi. A két gépkocsi jelenleg még Glynn raktárában áll Pompano Beachben és megtekinthetõ cégének internetes honlapján.

Az autókat Glynn Brad Warrick autókölcsönzõ vállalatától vásárolta meg. Onnan vette kölcsön Atta augusztus 6-án elõbb a Ford Escortot, majd egy hétre rá a Chevrolet Corsicát, s harmadszorra megint a Fordot, amelyet szeptember 9-én vitt vissza a kölcsönzõhöz. Atta egyedül a Corsicával több mint 3000 kilométert tett meg - jelentette ki csütörtökön Warrick.

Brad Warrick a két autót január végén a szokásos piaci áron adta el és még örült is, hogy sikerült megszabadulnia tõlük. Akadtak ugyanis potenciális vásárlók, akik problémát csináltak abból, hogy a szeptember 11-iki terrortámadás egyik feltételezett elkövetõje által használt gépkocsiról van szó. Warrick az autókat a szövetségi rendõrségtõl kapta vissza és azután négy hónapig nem kölcsönözte ki õket - olvasható az AP jelentésében.

A pópák popja

Budapest, 2002. április 1. (MTI-Panoráma) - Nem gregoriánokat énekelnek, mint Szilosz szerzetesei, hanem a popot mûvelik. A Szent Ágoston és Szerafim Szarof kolostorának ortodox szerzetesei Európa legsajátságosabb, pópa pop-együttesét alakították meg.

Harmadik, az egész kontinensen most megjelent albumuk, néhány angol nyelven elõadott dallal megnyithatja elõttük a világot. Nektariosz atya, az együttes szóvivõje elmondta a madridi El Paísnak, hogy ezzel a szokatlan formával a fiatalokat akarják megmenteni a modern élet kísértéseitõl és közelebb akarják õket vinni Jézushoz. Semmi kivetni valót nem találnak abban, ha az "ördög fegyvereit" veszik erre a célra kölcsön.

Az együttes 18 és 30 év közötti szerzetesekbõl áll. Próbáikat a Görögország középsõ részében lévõ, Nafpaktoszhoz közeli trikorfói kolostorban tartják.

A "Melletted" címû lemezt márciusban mutatták be egy athéni koncerten, az elsõ CD-bõl már 60 ezret eladtak Görögországban. Az olyan dalok, mint az "Anarchia és rock" vagy a "Barátom, deprimált vagyok" igen közel kerültek az ifjú hellének szívéhez.

Panteleimon atya, az együttes egyik tagja szerint sokféle üzenettel fordulnak a fiatalokhoz, sokat foglalkoznak az emberi kapcsolatok és a jövõkép hiányával, ezért szeretnék, ha Görögországon kívül is megismernék munkájukat.

Ûrhajózás: sikeres kínai kísérlet

Peking, 2002. április 2. (MTI) - A Sencsou 3 elnevezésû, személyzet nélküli kínai ûrhajó kabinja sikeresen földet ért hétfõn Kína Belsõ-Mongólia Autonóm Területén. A távol-keleti ország nagy lépést tett afelé e sikeres kísérlettel, hogy embert küldhessen a világûrbe.

A Sencsou 3 személyzet nélkül ûrhajó március 25-én indult Föld körüli útjára. 108-szor megkerülte a Földet, s a fedélzetén levõ mûszerek értékes méréseket és vizsgálatokat végeztek - jelentette az állami Új Kína hírügynökség. A kipróbált ûrjármûtípus mûszakilag alkalmasnak bizonyult arra, hogy embert szállítson a világûrbe - idézett kínai illetékeseket a hivatalos hírügynökség.

Kína 1999-ben indította el azt az ûrprogramját, amelynek fontos közbensõ célja ember felküldése a világûrbe, végcélja pedig egy olyan ûrállomás létrehozása, amely ûrsiklójellegû ûrjármûvek fogadására képes. Az elsõ kínai ember felküldését 2005-re tervezik.

A legnehezebb terepre: robotújságíró

London/Kabul, 2002. április 2. (MTI-Panoráma) - Amerikai kutatók olyan robotújságírót fejlesztettek ki, aki - illetve amely -a legnehezebb körülmények között is képes teljesíteni feladatát és olyan helyekre is eljut, ahová emberi kollégái nem.

Az Afgan Explorer (Afgán felfedezõ) névre keresztelt szerkezet kinézetét tekintve átmenetet képez egy fûnyíró és egy robotkutya között. Feltalálói a kép- és hangfelvételek, valamint interjúk készítésére és közvetítésére alkalmas robotot elsõsorban olyan háborús színhelyekre ajánlják, ahová "emberi kollégái" nem tehetik be a lábukat.

Az Afgan Explorer ötlete Chris Csikszentmihályi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársának agyában született meg, miközben a Rambo-sorozat harmadik részét nézte. A robotot az amerikai ûrkutatási hivatal által kifejlesztett Mars Explorer önjáróról mintázták.

A robotújságíró négy keréken gördül, napenergiával mûködik és fedélzeti számítógép segíti a tájékozódásban. Konzolszerû nyakán két webkamerát helyeztek el feltalálói. Irányítóegysége hordozható komputer, amely mobiltelefonon tartja a kapcsolatot a világhálóval és azon keresztül emberi kollégájával.

Csikszentmihalyi a BBC internetes oldalának adott interjújában elmondta, hogy a robotújságíró elsõ útja valószínûleg Afganisztánba vezet majd, ahol környezetérõl kell majd felvételeket csinálnia, valamint segítségével interjúkat lehet készíteni az útjába kerülõ emberekkel. Reménye szerint a robotújságíró a valóságot híven tükrözõ képeket és interjúkat fog majd harci övezetekbõl.

A robotújságírót bebörtönözhetik, lelõhetik, de semmi sem törheti meg. Óriási elõnye, hogy odahaza egyetlen családtag sem fog aggódni érte. Feltalálói szerint minden elõnyös tulajdonsága ellenére az Afgan Explorer soha nem fogja tudni teljes mértékben helyettesíteni emberi kollégáit, mert nem képes érzelmekre, együttérzésre vagy felháborodásra, a látott és hallott, általa rögzített adatok önálló értelmezésére. Igazából csak egy eszköz az igazi - õt távolról mûködtetõ - újságíró kezében.

Ugyanakkor a robotújságíró nagyban növelheti a sajtószabadságot. Csikszentmihályi ebben az összefüggésben megjegyezte, hogy az újságírók helyszíni mozgását aggasztó módon korlátozzák manapság, Afganisztánból például nem érkeztek harctéri helyszíni jelentések.

Az Afghan Explorerrel elõfordulhat, hogy az amerikai katonák még ellenségesebben fogadják majd, mint a helyi lakosság. "Nehéz megjósolni, ki fog rá elõször lõni" - zárta ironikusan interjúját a feltaláló.