Állatvilág
II.
Pókok
A
Farkas pók azon pókok egyike, amelyik,
bár szövési képessége megvan, sohasem sző fogóhálót.
Nyolc szeme három sorban helyezkedik el 4-2-2 elrendezésben.
Zsákmányát gyorsan lerohanja, és mérgével öli meg. A
kispókokat, kikelés után egy darabig a hátán hordja.
Keresztes
pók nevét, a potrohán lévő fehér rajzolatról
kapta. Házak környékén, kamrákban található meg. Erős
hálóját ragadós cseppek borítják, melyek fogva tartják
a hálóba tévedt rovarokat. A pókselyem egy különleges
fehérje, ami a lábak segítségével kihúzva a szövőszemölcsökből,
azonnal megszilárdul.
A
Darázspók, szinte mindenütt megtalálható
hazánkban. Potroha sárga fekete harántcsíkos. Hálóját
alacsony bokrokra építi. Áldozatát először megkötözi,
és emésztőnedvet bocsát rá. Az ettől elfolyósodott állatot
később, lassan fogyasztja el. Petéit a nap melege költi
ki.
Tarantella
pók egyáltalán nem veszélyes emberre, mégis
ennek az ellenkezője terjedt el, erről a Dél-Olaszországban
gyakori farkas pókról. A legenda szerint, akit megmart
ez a pók, azt a papok megáldották, és addig játszottak
neki hegedűn, amíg az a táncolástól össze nem esett.
Ha valaki meg is halt, az nem a pók miatt, hanem a végkimerülésig
tartó tánc miatt hallhatott meg.
Kiegészítés
érkezett Catgirl (Szabó Ágnes)-tõl:
A
Tarantula pók ugyan valóban nem veszélyes az emberre.
Az esetek döntő többségében. Engem viszont megcsípett
egy 4 éve Görögországban. Persze szegény pókot nem hibáztatom,
hisz gondolom csak egy sétára indult, de rám pottyant
miközben aludtam és megcsípett... a lábam a háromszorosára
dagadt és 2 hétig egyáltalán nem tudtam járni. Egy tenyérnyi
fekély alakult ki a lábfejemen, ahol megcsípett és följebb
több helyen szétnyílt a lábamon a bőr és genny csöpögött
belőle. Szepszis, (vérmérgezés) alakult ki. Hetekig
kezeltek többfajta antibiotikummal a László kórházban,
mire nem üvöltöttem a fájdalomtól.
Persze
ez kirívó eset, de ha már érdekességeknél tartunk szóba
jöhet :-) S még egy érdekes dolog erről a pókról: képes
egy pacsirtafióka méretű madarat is megcsípni és megenni.
(Köszi
Ágica :-)
A
Madárpók Dél-Amerikában, az Őserdőkben,
és Nyugat-Indiában, a szigetvilágban található meg.
Arasznyi hosszúságura is megnőhet. Áldozatai: rovarok,
hernyók, gyíkok, emlős, és madárfiókák. Ezekbe mérget
fecskendez.
Fekete
özvegy -nek sok pókfajt neveznek. De az Észak-Amerikában
élő az egyik leggyakoribb, legrettegettebb mindegyik
közül. Veszélyt csak a nőstény jelent. Marása igen fájdalmas,
és izombénulást okoz. Zsákmányuk testéből az előemésztett
nedveket szívogatják ki. Párosodáskor, a jóval kisebb
hím, táplálékkal ajándékozza meg a nőstényt, nehogy
őt falja fel. De ha a párosodás után nem elég gyors,
biztos, hogy a nőstény eledelévé válik.
Kiegészítés
érkezett Catgirl (Szabó Ágnes)-tõl:
A
Fekete Özveggyel kapcsolatban azt felejtetted el leírni,
hogy marása (a klasszikus Fekete Özvegynek), az esetek
többségében halálos. A párjának is igencsak észnél kell
lennie, ha szíve hölgyével óhajt "hálni", mert a férjurát
is szívesen elfogyasztja vacsorára a kedves ara :-)
(Köszi
Ágica :-)
Kaszáspók
minden kontinensen előfordul, az emberi települések
közelében. Hosszú, vékony lábai a testhosszának 3 -
5 -szörösét is elérheti. A lábak könnyen leszakadhatnak
a testről, ilyenkor a leszakadt láb, sajátos kaszáló
mozgást végez. Rovarokkal, és csigákkal táplálkoznak.
A pókokkal ellentétben csupán EGY pár szemük van, a
fejük tetején. Petéit a talajban, üres csigaházakban
helyezi el.
A
Nefilák több mint 60 faja a mérsékelt
égövön, és a trópusokon honos. A trópusi nefilák hálója
rendkívül rugalmas, az acéllal vetekedő szakítószilárdságú.
A hálót kifeszítő "pányvakötelek" hossza 6 méter is
lehet, míg a háló átmérője kb. 2 méter. A pók hálójából
készült halászháló olyan erős, hogy nagyobb halak is
foghatók vele.
Skorpió
Gyilkosként
kezelik őket, pedig csak néhány faj marása halálos az
emberre.
Szentjánosbogár
Potrohuk
csúcsán fényt kibocsátó vegyületet állítanak elő, mely
éjszaka jól látható. A hímek, "lámpájukat" ki, be- kapcsolva
jeleznek a nőstényeknek, akik szárny nélküliek, és ugyanígy
válaszolnak. A "rabló János-bogarak" nőstényei más szentjánosbogarak
fényjelzéseit utánozzák, és az odacsalt hímeket megeszik.
Bőrfutrinka
Nagy
termetű, 35 - 40 milliméteres bogár. Nem tud repülni.
Főleg hegyvidéken gyakori. Ragadozó, főleg a csigákat
kedveli. Különlegessége, hogy a hátán napelnyelőt hord.
A fekete szín elnyeli a meleg napsugarat, és kiszűri
a veszélyes UV sugarakat. Az első napsugárra felmelegszik,
és a bogár azonnal rohangálni kezd. Megfogva, potrohából
barnás színű folyadékot fecskendez ki.
Temetőbogár
A
dögrovarok családjába tartozik. Kifinomult szaglásával
gyorsan felfedezi az oszlásnak indult tetemeket. Ekkor
illatanyagot választ ki, ezzel csalja oda társait. Ásólábaikkal
kivájják a földet a tetem alól, majd gyorsan betemetik.
A nőstény a testből húsdarabokat rág le és a kis golyókba
rakja petéit.
Katicabogár
Szorgalmas
levéltetűevő. Több mint 100 évvel ezelőtt, már biológiai
fegyverként is használták a kaliforniai citrus ültetvényeken,
a levéltetvek ellen, (naponta 100 levéltetűt is megeszik).
Veszély esetén toxikus, keserű anyagot termel. Ezért
az a madár, amelyik bekapja, rögtön ki is köpi. Azért
van élénk, piros színe, hogy a madár ezt megjegyezze,
és másodszor már ne próbálkozzon vele. Lárvái azonnal
felfalják a ki nem kelt petéket.
Szúbogár
Kb.
5.000 fajuk közül hazánkban k. 90 faj él. Másodlagos
kártevők, mivel leginkább beteg fákat támadnak meg.
Így a járataikat vájva tovább betegítik a fát. Az életerős
fenyőfák gyantafolyammal próbálják elejét venni az alagútfúrásnak.
Létezik olyan szúbogár is, amelyik speciális gombagyepet
készít lárváinak a táplálására.
Ganajtúró
Egyiptomban
szent állatként tisztelték, mint az újjászületés, és
a Nap jelképét. A trágyából a hím készíti a táplálékgolyót
ezt a nőstény körte formájúra gyúrja, és egyetlen petét
rak bele. Ha a kikelő lárva elfogyasztja a táplálékgolyóját,
bebábozódik, és az esős évszak kezdetén bújuk elő.
Zsiráfbogár
Megjelenése
szokatlan, vékony hosszú nyaka miatt kapta a nevét.
Madagaszkáron honos. Magassága 2 cm. Petéit levélre
rakja, majd gondosan szivar alakúra sodorja a levelet,
hogy a peték védve legyenek.
Kolorádóbogár
Másképpen
burgonyabogár. 1824 óta ismerjük. Nagy kárt okoz, mivel
két generációjuk is fejlődik évente, tehát a kifejlett
bogár, és a lárvái egyaránt eszik a burgonya levelét.
Góliátbogár
Afrika
legnagyobb bogara. Egyes példányainak mérete meghaladja
a 10 centimétert is. Amikor repül, berregése olyan,
mint egy kisebb helikopteré. Nyakpajzsa feltűnő, fehéren
mintázott. Virágporral, és gyümölcsökkel táplálkozik.
Petéit korhadó fákba rakja.
Herkulesbogár
Mérete
elérheti a 20 centimétert, de testhosszának nagy részét
"szarvai" teszik ki. A ganajtúrók rokonai. A hímek,
a nőstények kegyeinek elnyeréséért "lovagi tornákat"
rendeznek. Erős ormányukkal megragadják, és földhöz
vágják egymást.
Homár
Rákféle,
gyors növése miatt, hamar kinövi páncélját, ekkor levedli,
és megeszi, hogy felhasználhassa a következő páncéljánál.
Az európai homár 50 centiméteresre is megnőhet.
Languszta
Ha
nem halásszák ki, akár 100 évig is elélhet. Méretük
Európában kb. 45 cm. Dögevők, bár néha élő állatot is
fogyasztanak. Az első pár lábáról hiányzik az olló.
Testhosszát meghaladó csápjai segítségével recsegő hangot
ad. Étkezési célra tömegesen halásszák.
Díszítőrák
Álcázás
képen élő tengeri növényeket rak a hátára, hasonlóan
egy másik rákhoz, ami tengeri szivacsból vág egy darabot,
és a hátára teszi.
Bohóchal
A
tengeri rózsa, halálosan mérgező csápjai közé menekül,
amikor feltűnő mintázata miatt egy ragadozó üldözi.
Cserébe a védelemért, a tengeri rózsa részesül, a bohóchal
táplálékának morzsáiból.
Tűzhal
Úszósugarai
hatékony méreggel telítettek. És ezt tudtára is adja
mindenkinek, feltűnő színével, tüskéivel. De ha ezeket
a jelzéseket egy úszó ember nem veszi észre, akkor szerencsés
esetben "csak" idegbénulást, vagy vérmérgezést kap.
Guppi
A
legismertebb akváriumi fogas ponty. Dél-Amerikából származik.
Gyorsan szaporodik, de más halakkal ellentétben a guppi
elevenszülő. Néha előfordul, hogy az idősebb nőstények
hímmé alakulnak át.
Csikóhal
Függőleges
helyzetben úszik, ha rákapcsol, úszóival, másodpercenként
akár 35-öt is képes csapni. A kaméleonhoz hasonlóan
külön, külön képes mozgatni a szemeit. Az utódokat a
hímek nevelik. Hasuk alatt költőtasak fejlődik, fala
megduzzad, és az azt behálózó hajszálerekből táplálja
a hím az utódokat.
Pillangóhal
Többnyire
a meleg tengerekben él. Pompás színe mellett érdekessége,
hogy fején sötét csík fut végig, érintve, és láthatatlanná
téve a szemét. A farkán viszont szemfoltot visel. Ezzel
téveszti meg a ragadozókat, akik a farokra vetik magukat.
Horgászhal
Hossza
elérheti az 1 métert, súlya pedig a 25 kilógrammot.
Botja az elülső, hátúszójából fejlődött ki, végén csali
gyanánt, húsos nyúlvány lóg. Ezt a szája előtt lengeti,
s ha zsákmány téved a közelébe, száját kitátja, és a
vízáram az áldozatát a szájába sodorja.
Piranha
Dél-Amerikában
élő, legfalánkabb édesvízi ragadozó. Csoportosan támadnak.
Könnyedén képesek leharapni, akár az újját is az embernek.
Két ellenségük van, az amazóniai delfin, és a brazíliai
óriásvidra.
Sünhal
Nyugalmi
helyzetben tüskéi testéhez simulnak. Veszély esetében
felfújja testét (levegőt, vagy vizet nyel), s a kimeredő
tüskéivel, egy hatalmas tövises golyóhoz hasonlít. Ez
a látvány minden támadóját megrémiszti. A halászok a
felfúvódott sünhalat gyakran kiszárítják, és dísznek,
emléktárgynak eladják.
Kardhal
2,5
méterre is megnőhet. Képes, akár 100 km/óra sebességgel
úszni. Hátukon vitorlaszerű képződmény alakult ki. Ezt
szélcsendes időben kimerevítik, és ezzel a vitorlával
szántják a vizet. Kardja kb. 50 centiméteres, ezzel
nyársalják fel zsákmányukat.
Elektromos
angolna
500
voltos elektromos kisülésekkel bénítja meg áldozatait.
Gyenge impulzusokat bocsát ki, amik a vízi tárgyakról,
és halakról visszaverődnek. Ez segíti a látásban. Ugyan
ezt az elvet használják ki a ráják is, amikor a zavaros
vízben próbálják elkapni áldozatukat.
Repülőhal
Sebesen
úszik a felszín felé, azután kiugrik a vízből. Farkuk
az indítómotor, elülső, nagyméretű uszonyaikat feszítik
ki szárnyként. Elérhetik a 65 Km/óra sebességet is.
Lövő
hal
Délkelet-Ázsia
mocsaraiban, folyótorkolataiban él ez a néhány centiméteres
kis hal. Ha áldozatát megpillantja egy vízközei növényen,
közel úszik hozzá, és erős vízsugarat lő ki rá, és amikor
az a vízbeesett, bekapja. Hatótávolsága 1,5 méter.
Bojtorjánhal
Melegvizű
tengerekben él. Mérete 40 - 50 centiméter. A hátán lévő
úszó átalakult tapadókoronggá. Ezzel tapad nagy testű
halakra (cápákra, bálnákra), teknősökre, sőt hajókra.
Így viteti magát hosszú kilométereken keresztül.
Bölcsőszájú
hal
A
nőstény 30 - 100, rizsszem mérető petét rak, amiket
rögtön be is kap a szájába. A peték 8 nap alatt kelnek
ki. A nőstény eddig az ideig nem eszik.
A
kikelő kishalak 4 - 5 centiméteresek. Első néhány napjukban,
ha veszélyt éreznek, visszabújnak anyjuk szájába.