Állatvilág

IV.

Ámbráscet

Az óriás ámbráscet, a legnagyobb fogascet. A kifejlett állat több mint 20 méter hosszú, súlya 70 tonna. Fejének legnagyobb részét, egy viaszos anyaggal teli üreg tölti ki. Agyának súly 7 - 9 kg közötti, ez a legnagyobb, a ma élő állatok között, de testsúlyához viszonyítva nagyon kicsi.

Kékbálna

A Föld leghatalmasabb állata. A legnehezebb példányt 1947-ben fogták ki 190 tonna volt. A világ leggyorsabban növekvő állata. (Kb. 1 mg-os petéből fejlődik ki). Alacsony frekvenciájú, hanghullámokkal kommunikál.

Narvál

Az Arktiszon él. A fehér delfinek egyik faja. A hímeknek hosszú, dárdaszerű agyara van, ami 2,7 méteresre is megnőhet, tehát az 5 méteres állat hosszának elérheti a 3/5 részét is. Ez a "szarv" valójában a bal első szemfoga, megy spirál alakú, anyaga az elefántcsonthoz hasonló. Kipusztulás veszélye fenyegeti.

Rozmár

3 méter hosszú, 1 tonnás. Agyarát jégcsákányként használja. Így vonszolja ki magát a jégtáblára, és ezzel vág légzőnyílást a jégen. Minél nagyobb a hím agyara, annál jobb helyet kap a jégen, és annál nagyobb az esélye a nőstényeknél.

Vidra

A tengeri vidra táplálékának nagy részét a tengerfenékről gyűjti össze. Miután kiásott egy kagylót, és egy követ a felszínre úszik. A hátára fekszik, a követ a mellén egyensúlyozza. A kemény kagylót, ehhez a kőhöz csapkodja, így töri fel. Neki van a legsűrűbb bundája minden állat közül. Több mint 150.000 cm²-enként. A szőrszálaik között sok levegőt képesek tárolni, ami nagyban megkönnyíti a víz felszínén való hátúszást.

Hód

Gátépítő tevékenysége, egyedülálló az állatvilágban. Erős, vésőszerű metszőfogaival kidönti a vastag fákat, melyekből gátat épít. Ez feltartóztatja, és megduzzasztja a folyót úgy, hogy mély tavat alkot. Fészke többnyire a víz felszíne alatt van, ellenségei számára általában megközelíthetetlen.

Oposszum

Az USA délkeleti részében él, kb. félméteres, farka hasonló hosszúságú. Ha beszabadul a tyúkólba, a megölt szárnyasoknak csak a vérét szívja ki. A vértől "lerészegedik", és elalszik a zsákmánya mellett. Ilyenkor gyakran belőle lesz áldozat. Veszély esetén döglöttnek tetteti magát, és erős fokhagymaszerű bűzt áraszt magából.

Mosómedve

Mancsai nagyon mozgékonyak, tapintóérzéke remek, főleg a vízben élő táplálékának felkutatására használja. Ez a körülmény annyira rögzült a viselkedésében, hogy a fogságban tartott állat gyakran felkapja a táplálékát, beteszi a vízbe, majd kihalássza. Ezért kapta a nevét, és innen ered az az elképzelés, hogy tudatosan mossa meg az élelmét.

Bűzös borz

A menyétfélék, közé tartozik. Végbelének környékén lévő bűzmirigyeiből kellemetlen szagú váladékot spriccel támadójára, ami időleges vakságot okoz.

Repülőmókus

Valójában nem tud repülni, hanem "vitorlázik" vékony, repülőhártyájának a segítségével.

Mókus

Zsenge tobozokkal, diókkal, gombákkal táplálkoznak. Ezt raktárba gyűjtik. Bekaparják a talajba, vagy odúba gyűjtik. Ez a tevékenységük öröklődik. Fogságban tartott állatok, nagy mennyiségű dió látványára, még a fémpadlóba is igyekeznek lyukat kaparni. Mivel gyakran elfelejtik, hogy hova rejtették a termést, elősegítik a fák szaporodását.

Lajhár

A mellső lábaikon található karmok száma alapján két csoportba osztják őket (2 - 3 ujjúak). Naponta több mint 21 órát alszik

Tatu

Páncélruhás emlősök. Különleges tulajdonságuk, hogy egyetlen petéjükből négy utód fejlődik ki, amik tulajdonképpen egypetéjű ikrek.

Sül

A legenda szerint a gazdag római nők, tüskéit bearanyozva, hajdíszként hordták. Képesek a tüskéiket a támadójuk felé repíteni, olyan erővel, hogy akár a kerítés deszkájába is beleállhat. A tüskék ejtette seb fájdalmas, és nehezen gyógyul.

Kiegészítés érkezett Catgirl (Szabó Ágnes)-tõl: Ez egy tévhit. Sehova nem tudja a Tarajos Sül "kirepíteni" a tüskeit. Egyszerűen gyorsan belehátrál mindenbe, amit ellenségnek képzel, és villámgyorsan visszaugrik. Maga a mozdulat olyannyira gyors, hogy az embernek valóban úgy tűnik, mintha "kilőtte" volna a tüskeit. A tüskék lazán illeszkednek a bőrhöz, így ez nem okoz gondot.

(Köszi Ágica :-)

Sün

Tüskéi a szőr módosult formája, a bőr alatt húzódnak, és izmok segítségével felmereszthető. Amikor a támadóba fúródik, rendszerint kiszakad a sünből. Ha megtámadják, labdává gömbölyödik.

Zebra

Igen gyors, meneküléskor 65 km/óra sebességet is elér. Minden zebrának egyedülálló a mintázata, és "újjlenyomatként" különbözik a másikétól. A fekete csíkok elnyelik, a fehér csíkok pedig visszaverik a napfényt, amik sajátságos örvénylést, mintegy "természetes légkondicionálót" hoz létre a zebra teste körül. A csíkoknak, valószínűleg az a funkciója, hogy megtörje, az állat kontúrját, és a ragadozók nehezebben tudják azt, hogy valójában hova is kell ugraniuk.

Teve

Naponta 30 km-es távolságra is képes elcipelni egy mázsányi terhet. Ha vízhez jut, akár 140 litert is megiszik, és ezzel nagyon jól gazdálkodik. A púpja zsírral van tele, és tápanyagraktárként szolgál, illetve csökkenti a testére ható napsugárzás erejét. Kérődző, azaz gyomortartalmát kétszer rágja meg. Ezt védekezésül is használja, felböfögi gyomortartalmát, és ráköpi az ellenségére.

Szitatunga

Antilopfaj, közép- és nyugat-afrikai mocsárlakó. Amikor megriasztják, a víz alá merül, és csak az orrát dugja ki.

Őz

Végbélnyílása körül 10 - 15 cm-es fehér folt látható. Ennek az a funkciója, hogy ha menekülniük kell, minden állat az előtte lévő hátsójához tud igazodni, így nem szóródnak szét

Törpeantilop

A világ legkisebb patás állata. Marmagassága 25 - 30 cm. Saját testhosszának hatszorosára képes ugrani. Szarva csak a hímeknek van 2,5 cm-es.

Kenguru

Ha üldözik, elérheti a 40 km/óra sebességet is. Hatalmas rúgásaikkal a legerőszakosabb támadójukat is leterítik. Amikor egymással verekszenek, a kezeikkel bokszolnak.

Óriáspanda

Kizárólag bambuszrügyet fogyaszt, mely csak kb. 100 évenként virágzik, azután elhal. Védett állat, mégis a kipusztulás fenyegeti.

Gepárd

A Föld leggyorsabb állata, sebessége elérheti a 100 km/órát is.

Puma

Egy szarvas méretű állatot is könnyedén képes elejteni. Az emberre nem nagyon támad, még akkor sem, ha sarokba szorítják. Ilyenkor általában lefekszik a földre. Ezért gyávának tartják.

Leopárd

Ügyesen mászik fára, ide menekül, ha üldözik, vagy ha a zsákmányát akarja elfogyasztani, mert itt nem zavarják a hiénák. Ravasz, alattomos, bosszúálló, és vérengző. A szemeik fölötti mintázat, minden példánynál más és más.

Oroszlán

A nőstény vadászik, de az elejtett zsákmányból elsőként a hím eszik, utána jönnek a nőstények és a kicsik.

Kacsacsõrû emlõs

A világ legkülönösebb állata. Ez a kloákás emlõs nem csak tojásokat rak, de ki is költi õket. Nõsténye tojásait egy föld alatti folyosó végén lévõ fészekbe rakja, amely vízközelben található. Az egyetlen olyan élõlény, amely képes érzékelni az elektromos teret. A víz alatt teljesen vak és süket, mivel szemét és fülét merüléskor a sûrû szõrzet elzárja. A lágy csõrén található speciális érzékelõi észlelik az elektromos kisüléseket, amelyeket a vízben mozgó és táplálékul szolgáló állatok izomzata okoz. Így képes vadászni éjjel, vagy a teljesen zavaros vízben. A kacsacsõrû emlõs egyedi az emlõsök között, mivel méregmiriggyel rendelkezik. A hím hátsó lábán hajlott, belül üreges sarkantyú található, amelyet egy csatorna köt össze a combizmok alatt található méregmiriggyel.

Hangyászsün

A legalacsonyabb vérhőmérsékletű emlős (22,2 - 24,4 ⁰ C). A hosszúcsőrű hangyászsün 90 cm-es testhosszával és 5-10 kg-os súlyával nagyobb a 35 - 45 cm hosszú és 2,5 - 8 kg súlyú ausztráliai hangyászsünnél. Nincs foga, hosszú, ragadós nyelvével nyalogatja ki a hangyabolyokból a rovarokat. Tojásokat rak, de az utódait anyatejjel táplálja. Hasán erszény található, amiben egy ideig a tojásait, aztán az utódait tartja, amíg ki nem nő azok tüskéje. A magas hőmérsékletet nem kedveli, ha nem jut árnyékba, a túlhevülés okozta stressztől elpusztul. Ragadozók ellen úgy védekezik, hogy függőlegesen (mind a négy lábával) beássa magát a földbe. Képes kb. egy perc alatt eltűnni úgy, hogy csak a tüskéi látszanak ki. Télen az Ausztrál - Alpokban néha hibernálódnak, ilyenkor testhőmérsékletük 3 héten át 4 - 9 ⁰ C -ra süllyed.

Vörös óriáskenguru

A legnagyobb erszényes, a 42 erszényes faj közül. A 3 cm-es kiskenguru születése után, anyja segítségével mászik az erszénybe. Ott rászívja magát az emlőbimbóra, és kb. 8 hónapig él ott, de sokszor keres itt menedéket akkor is, amikor képes önálló mozgásra. A nőstény egyszerre két különböző korú kölyköt képes szoptatni, miközben kétféle anyatejet termel. Hígabbat a fiatalabbnak, zsírosabbat az idősebbnek.

Szürke óriáskenguru

Egy óra alatt akár 64 km-t is megtesz, miközben akár 8 m-t is ugrik. Életveszélyben képes 13 m hosszút és 3 m magasat is ugrani.

Sörtés szirtikenguru

Ügyesen mászik és ugrál sziklákon.

Fakúszó kenguru

Hosszabb karmai vannak, fákon él.

Kengurupatkány

Négy lábon jár, farkát futás közben nem használja, csak fűcsomókat gyűjt vele vacka kibélelésére.

Csupaszorrú vombat

A legnagyobb ásó erszényes 70 - 120 cm, akár 35 kg-osra is megnőhet. Nagy karmi és lapátszerű fogai segítségével hosszú, szerteágazó folyosórendszert kapar ki. Egy óra alatt akár 3 métert is ki tud ásni. Nappal alszik, éjjel jár táplálkozni. Az erszényesek közül a legtovább él akár 26 évig.