Uralkodók
A
nyugati "civilizáció" 1517-ben érkezett Mexikóba. mikor
egy maroknyi spanyol expedíció Cortes vezetésével
partra szállt Veracruz-ban, azzal a céllal, hogy meghódítsa
a mesés gazdagságú Újvilágot Spanyolország királya nevében.
Montezuma
Xocoytzin, az aztékok királya, úgy határozott, hogy
a spanyolok a fehér azték isten, Quetzalcoatl
reinkarnációi, és megtiltotta népének, hogy a spanyoloknak
ellenálljanak, amint azok a főváros, Tenochtitlán felé
masíroztak komótosan.
Így
az azték birodalom, ukmukfukk, elbukott…
Eközben
Montezumát saját népe halálra kövezte, attól
az egyszerű népi gondolattól vezéreltetve, hogy ha már
a spanyolok ellen nem harcolhatnak, legalább eszement
királyukat üssék agyon…
Egy
évszázaddal ezelőtt nagy hóbort volt az új nemzetek
körében, hogy egy arisztokratát vagy uralkodósarjat
"kölcsönözzenek" valamely régi, európai dinasztiából,
hogy az elismerést és hagyományt teremtsen cseperedő
országuknak.
Ebben
az időben hívták meg Lord
Derby-t Görögország trónjára,
aki udvariasan elzárkózott az uralkodás elől, mondván,
szívesebben marad inkább Derby grófja…
Az
1920-as években albán delegációt küldtek Nagy-Britanniába
oly utasítással, hogy addig kutassanak, amíg nem találnak
bölcs és erélyes királyt.
Első
londoni éjszakájuk során egy klubban összeismerkedtek
egy ott unatkozóval, és megkérdezték, "Ki az ország
legnagyobb hatalommal rendelkező embere ?"
Lord
Narthcliffe, felelte az, megnevezve a híres sajtómágnást.
A
küldöttség el is ment a Fleet Streetre, a Daily Mail-nél
beszéltek Northchffe-fel, és felkínálták neki
a trónt. Ő visszautasította…
Meglehet,
napjainkban Rupert Murdoch vagy Dan Rather is ezt tenné,
ha felajánlanák nekik, mondjuk Csád királyi címét…
A
fentiek előtt egy emberöltővel, 1863 április 10-én Habsburg
Miksa főherceg bezzeg lelkesen
elfogadta a mexikói-császári címet, az országot, és
Mexico City-t meghódító, III. Napóleontól.
Az
új alattvalók nem annyira díjazták az ötletet, mint
a franciák. Ez utóbbiak, (sejtvén valamit az utódlás
körül), előzékenyen katonasággal is ellátták Miksa császárt,
hogy hatalmát gyakorolhassa a harcias mexikóiak fölött.
Igen
ám, csak amikor az Egyesült Államok kievickélt a polgárháborúiból,
erősen tiltakozott a kertje végében zajló császári jövésmenés
ellen, és a franciákat visszavonulásra kényszeríttette.
Miksa
is megadta magát a sorsnak és a Juarez tábornok vezette
mexikói liberális csapatnak.
Miksát
1867 június 19-én kivégezték.
Becsületére
váljon (mint ahogyan a címet) bátran és büszkén vállalta
a halált is…
