Természet
Az
ökológiai egyensúly kifelezetten olyan terület, ahol
a döntések jellemzően ütnek vissza, általában váratlanul,
és igen kellemetlenül…
Például
amikor Teddy Hughes mester és családja az ausztráliai
Új-Dél-Walesben letelepedett, Teddy magával hozta kedvenc
házinyusziját, (akit Cotton Tail-nek, "gyapjas
farkúnak" hívott), s aki megérkezésükkor kiváló egészségnek
és "áldott állapotnak" örvendett.
Ha
már Ausztráliában volt, Cotton Tail a szabadságot
választotta, s mivel természetes ellenségek nem háborgatták,
egy nyúltól leginkább elvárható módon, világra hozta
számtalan utódát.
Mr.
Hughes jószívűségének egyenes következményeként a nyulak
elárasztották Ausztráliát, s az 1960-as évekre a déli
kontinens minden bizonnyal első számú "állati Isten
csapása" lett belőlük.
Szaporodási
kedvük évente a farmerek dollármillióit emésztette fel...
Ugyan
csak nyúl-ügy. Egy francia gazdának elege lett a nyulakból,
s megfertőzte a jámbor kétfülűeket saját pestisükkel,
az Európában addig ismeretlen myxomatosis-szal.
(Valahogy
úgy, ahogy a gyarmatosító Cecil Rhodes fertőzte
meg a bennszülötteket szántszándékkal a kanyaróval)
Európa
majd teljes nyúlállománya pusztult el szörnyű kínok
között, míg megjelent egy rezisztens kalánfülű törzs,
mely azután annál gyorsabban szaporodott el, mint annak
idején megbetegedett elődje…
Az
ember joggal hiheti, e kemény leckékből sem tanult dr.
Warwick Kerr a brazíliai Saő
Paulo Egyetem professzora.
A
doktor úr úgy gondolta, a csökött brazil méztermelésre
ugyancsak ráférne egy kis lökés.
Első
lépésként kiderítette mitől kevés a méz.
Nem
is gondolnánk, noha kézenfekvő… A brazil méhek nem elég
szorgalmasak…
Nyilvánvaló
fel kell váltani a lusta típusokat egy energikusabb
és termelékenyebb méhfajra.
Genetikus
lévén, dr. Kerr-nek semmiség volt a probléma
gyökeres megoldása.
26
méhkirálynőt importált Afrikából, és hasonlatosan ama
klasszikusnak számító Micsurin kollégájához,
összevissza keresztezte ezeket egy kéznél lévő olasz
méhtörzzsel.
Az
eredmény egyszerűen lenyűgöző volt. Eleddig nem tapasztalt,
kegyetlen zümmögő fajtát sikerült "összegányolni", amitől
még ő maga is meglepődött.
Ezek
az egyedek olyan különleges fullánkkal voltak felfegyverkezve,
melynek egyszeri döfése emberre, állatra egyaránt halálos
veszélyt rejtett.
A
baj nem jár egymagában, tartja több nép bölcs mondása,
s ez realizálódott is, amidőn dr.
Kerr 40.000 méhe kiszabadult…
A
pánik leírhatatlan volt, s a következmény is, Brazíliában
150 embert és számtalan állatot sikerült halálra csípniük
a szorgalmas "zümiknek". Mellesleg, a méztermeléssel
akkor nemigen törődött senki…
Ez
mind infantilis játéknak tűnhetett volna Nagy
Kasipur, Arunadnapura királya
számára, aki i.sz. 300 körül elhatározta, forradalmasítja
országa (a mostani Sri Lanka) mezőgazdaságát egy bonyolult
öntözési és tároló rendszerrel, amit ciszternának nevezett
el.
Tervének
sikeres voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy
az eleddig az ismeretlenség homályában megbúvó székhelyét
virágzó várossá fejlesztette a korszakos ciszterna jótékony
hatásának köszönhetően.
Híre
egészen Rómáig eljutott, ahonnan követek jöttek, hogy
megcsodálják az erős, de titokzatos keleti nagyságot.
Hát
igen, csakhogy a kreatív lelkületű uralkodó nem számolt
a ciszterna egy másik, kevésbé jótékony hatásával. Ahol
ciszterna van, ott moszkitó is. Ezt nem tudta a jó Kasipur.
Aztán
megtudta, egész Ceylon is…
Később
azt is, hogy a moszkitók egyik fő tulajdonsága, mérhetetlenül
elszaporodni a ciszternák nyugodt vizében. Arra azonban
még a legpesszimistább udvari "béljós" sem számított,
hogy ez az ismeretlen vegetáció nem jár egyedül, vele
van a malária…
A
malária pedig nem teketóriázott, egy emberöltő alatt
kipusztította a teljes civilizációt…
Fenti
önindukált borzalmak mind másodosztályúvá törpülnek
egy hatalmas szovjet "eredmény" mellett.
1928-ban
Sztálin, olyan ötéves tervet bocsátott ki, mely nem
kevesebbet irányzott elő, mint az orosz mezőgazdaság
gyökeres forradalmasítását.
A
terv nagyrészt a biológus Krofim Gyeniszovics Liszenko
genetikai elképzelésére, mint pillérre támaszkodott.
Liszenko földre söpörte a biológia több évszázados
tudományos tapasztalatait, úgy gondolta, egy generáció
alatt megváltoztatja a haszonnövényeket, s azok így
sokkal több termést hoznak majd.
Igaz,
Liszenko a Szovjetunió Hőse volt, mely kitüntetést
bizonyára nem kiváló elképzeléseiért kapta. Hacsak egy
grandiózus tévedésért akkoriban nem osztogattak plecsniket.
Ki
tudja…
Hibás
elképzelései nagy szerepet játszottak abban, hogy az
ötéves terv a történelem legnagyobb ember elkövette
katasztrófájává lett. Mintegy tízmillió ember halt éhen…
Ahelyett,
hogy magát, vagy még inkább Liszenko-t átkozta
volna el, Sztálin a sokat szenvedett népre támadt, példa
nélküli tisztogatásba fogott, s szokása szerint oroszok
további millióit likvidálta…
