Találmány
A
tizenkilencedik század végén Amerika feltalálási lázban
égett. Olyanok, mint Thomas Edison vagy Alexander
Graham Bell példája mutatta, hogy a feltalálók és
pénzes támogatóik meggazdagodhatnak a tudományból és
a zsenialitásból.
Az
egyedüli probléma csak a megfelelõ feltaláló
kiválasztása volt. 1874-ben Wall Street-i spekulánsok
egy csoportja meg volt arról gyõzõdve,
hogy egy bizonyos John Worrell Keely olyan ötlettel
állt elõ, hogy az érte kért 1.000.000,- dollár
a bolondnak is megéri.
Mr.
Keely bemutatta a jövendõ vállalkozóknak
felfedezése csodáit, rezgõ energiát, éteri kigõzölgést
és interatomos étert.
Bármire
lehetett következtetni varázslatos, teljesen üzemképes
laboratóriumi modelljeibõl.
A
vibrációs energia teljes kiaknázásakor csodákat mûvelhet
a falakat átfúró ágyúgolyó, egy motor 800 fordulat/perces
sebességgel forog 15 napig egy gyûszûnyi
vízzel, vagy egy pinttel átszeli az Atlanti-óceánt,
stb. stb.
Az
emberek sorba álltak, hogy a tudomány és technika eme
csodáiba pénzt fektessenek. 1898-ban, bezsebelve a millióját,
Mr. Keely-t önelégültsége elvitte ebbol az árnyékvilágból.
Támogatói
persze remélték, hogy a veszteségbõl még valami
megmenthetõ, és alaposan átkutatták a laboratóriumát,
remélve felfedik Mr. Keely csodáinak titkát.
Így
is lett… méghozzá egy sûrített levegõs
tartály formájában, melybõl rejtett sárgarézcsövek
vezettek a modellekhez, energiaellátás céljából…
Ha
Mr. Keely szponzorai naivak voltak, akkor a Remington
Fegyvergyár túl óvatos volt…
1897-ben
felajánlották neki a Wagner Írógépgyár által
jegyzett írógépszabadalmat.
A
Remington szó szerint úgy döntött, hogy marad
a fegyvereknél, mondván - meggyõzõdése
szerint egyetlen "puszta gép" sem helyettesíthet egy
pontos és megbízható hivatalnokot -
Idõvel a Wagnert átvette az Underwood
Company, mely cég azután több mint 12 millió darabot
adott el a "puszta gép"-bõl…
Az ilyen "bölcs" kereskedelmi döntés nem kizárólag az
Egyesült Államok privilégiuma.
A századforduló idején a Lister & Company selyemmalmai
voltak a legeredményesebbek a Királyságban.
A
tulajdonosai ennek megfelelõen építették (a kémény
tetején akár egy négylovas fogatot is körbe lehetett
volna hajtani).
1912-ben
egy kémikus hívta fel Lister-éket, hogy felajánlja
új találmányát. A tudóst Samuel Courtauld-nak
hívták, találmánya pedig a rayon nevû mûselyem
volt.
A Lister felháborodva küldte el. "Soha nem lesz
sikere, a vevõknek soha nem fog kelleni a mesterséges
selyem. A Lister megmarad a valódi mellett !"
Így
is lett. Samuel Courtauld viszont dúsgazdag lett
a találmányával…
Egy
másik szomorú, de bölcs feltaláló, aki viszont elmulasztotta
az ötletébõl származó gazdagságot kiaknázni,
az a sci-fi író Arthur C. Clarke.
1945-ben
õ találta fel a távközlési mûholdat.
Leírását
közzétette a Wireless World-ben, aztán visszatért
az íróasztalához.
A
Comsat, mely birtokolja és üzemelteti Clarke
tudásának gyümölcsét, a világ egyik legnagyobb vállalata.
"Vigaszdíjként" 10 részvényt adtak Arthur C. Clarke-nak,
összesen 17 cent osztalékkal…
Lana
Turner nagyapja egy pici cégnek 50 % -ban a tulajdonosa
volt. Ez a cég a Coca Cola nevû üdítõt
gyártotta.
Kiábrándult
a termékbõl és eladta a részét.
Ennek
ellenére nem veszítette el a hitét az üdítõital
iparban, a hasznát abba a cégbe fektette, amelyet virágzásra
hajlamosabbnak tartott, a Raspberry Cola Companyba…
Pár
év elteltével a Coca Cola Companynak felajánlották
a már kétszeresen is csõdbe ment Pepsi Cola
Companyt, akinek akkori tulajdonosa, a Charles
Gouth of Loft. Inc. már 1.000,- dollárért is megszabadult
volna leányvállalatától.
Ám
az üdítõital iparban betöltött monopolhelyzetébõl
adódó túlzott magabiztossága miatt a Coca Cola
elutasította az ajánlatot.
Így elszalasztotta azt a lehetõséget, hogy megakadályozza
ama cég megszületését, amely késõbb legfõbb
riválisává vált…
Sandy
Fowler
személyében a teazacskó feltalálóját kell tisztelnünk.
A
skót férfiú fejéből 1945-ben, Ceylonban pattant ki a
zseniális ötlet, szabadalmáról (mai értéken számolva)
60 ezer forintért mondott le.
Tudni
kell, a világ éves teazacskó gyártása milliárdos nagyságrendű...
Mihail
Kalasnyikov,
a világ talán legismertebb kézifegyverének feltalálója.
A
félautomata géppisztolyból 1947 óta hetvenmillió darabot
adtak el.
A
fegyvergyártók óriási hasznot húztak, maga a feltaláló,
kb. 20.000 Ft-os nyugdíjból él...
Nála
is rosszabbul járt, az egyszerűségében zseniális számítógépes
játék kitalálója, az ugyancsak orosz Vagyimir Geraszimov.
A
Tetris 1985-ben pattant ki a fejéből, s miután ingyen
(!!!) lemondott a szerzői jogairól, a szoftvert 50 millió
példányban adták el...
Ezt
Cserháti Andrástól kaptam: "Elszúrtad
a biológus Krofim Gyeniszovics Liszenko keresztnevét,
az valójában Trofim"
Köszi
a korrigálást :-))
