Merényletek

   

MERÉNYLETEK

Olvass el !
Makedónia
Róma
Wallenstein
Párizs
Orsini
Lincoln
II. Sándor cár
Guiteau
Erzsébet császárné
McKinley és...
Szarajevó 1919
Jean Jaures
Raszputyin
Kurt Eisner
Walter Rathenau

Vissza a nyitó menüre...




Olvass el !

 

Az emberiség történelmének útját politikai gyilkosságok szegélyezik. A Fehér Ház kertjében őrködő rendőrök detektorokkal ellenőrzik a látogatókat, hogy idejében felfedezzék a merénylő zsebében lapuló bombát. Az Egyesült Államok elnökének kocsija kerékabroncsaitól a fedeléig golyóálló, életét kiképzett testőrök százai vigyázzák, s a Fehér Ház elektronikus biztonsági berendezéseinek nincsen párja. Mindez pedig nem túl hajtott s nem is fölösleges óvatosság, (és nem is csak az USA elnökére vonatkozik természetesen). Azért őt emeltem ki, mert az amerikai szárazföldön, Latin-Amerikát is beleértve, a merénylők már több mint nyolcvan elnököt küldtek a másvilágra…

A merénylők között, akadnak bűnözők, sőt olykor bérgyilkosok, pszichopaták, eszelős fantaszták, látványos, reflektorfényes halálra áhítozó, közvetett öngyilkosok és elvakult fanatikusok is, akiknek ugyan tele van a szájuk tetszetős vagy hamis jelszavakkal jogról és igazságról, ám e jelszavak értelmét nem fogják fel. E gyeseket beteges hatalomvágy sarkall, mások csupán publicitásra vágynak.

Számos esetben, olyankor is, amikor politikai indítóokról beszélhetünk, ezekhez az indítékokhoz még általánosan emberi, magántermészetű okok is járulnak, gyűlölet, bosszú, túlfűtött becsvágy, elégedetlenség, a hatalomszerzés csalóka reménye, s ez egyaránt vonatkozik a merénylőkre s azokra, akik a politikai gyilkosság hátterében állnak.

1907-ben, amikor a cári rendőrség különösképpen hírhedt volt a politikai foglyok kínzásáról, megjelent a pétervári börtönben egy jól öltözött fiatal nő és engedélyt kért az őrségtől, hogy Makszimovics parancsnokkal magánbeszélgetést folytathasson. Amikor bevezették az irodájába, pisztolyt rántott, és lelőtte a parancsnokot. A vakmerő merénylet azonban csupán egy átgondolt terv része volt. A nő arra számított, hogy a cári ohranka (titkosrendőrség) épületébe kísérik kihallgatásra, ahová másképpen nem juthatott volna be. Ruhája alatt tizenöt kiló dinamitot "viselt", a politikai rendőrség épületét gyűlölt lakóival együtt a levegőbe röpítse. Megmotozták, s megtalálták a robbantótöltetet. Halálra ítélték. Búcsú levelében ezt írta: "A halál semmiség, de rettenetes a gondolat, meg kell halnom anélkül, hogy feltett szándékomat megvalósíthattam volna." A fiatal nőt Ragoznyikovának hívták, s amikor kivégezték, húszéves volt…

A cári önkényuralom ifjú ellenfelei akkor szánták el magukat politikai gyilkosságokra, amikor elvesztették hitüket a politikai eszközök hatásosságában, s a végsőkig felháborodtak az elnyomók módszerein.

Cicero, Platón, Tacitus, Arisztotelész úgy vélekedtek, hogy a gonosz zsarnokot megölni jogos. De a keresztény tanítás is elismerte a merényletet, mint az igazság segítőeszközét. Nagy nevű teológusok, például Aquinói Szent Tamás és John Salisbury (Johannes Salesberiensis), de mások is, elméleteket alkottak a "politikai okokból bekövetkezett erőszakos halál etikájáról". (Nem lehet egyértelműen idesorolni a boszorkányégetéseket, vagy a keresztes háborúkat, de ezek is ellentétben álltak a Tízparancsolat "Ne ölj !" felszólításával. A Bibliában olvasható a "szemet szemért…" kifejezés, épp úgy, mint az, hogy "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel", vagy "… tartsd oda a másik orcádat…").

A támadó célja nem feltétlenül a gyűlölt és megvetett politikus puszta halála, tettének elkövetésével esetleg figyelmeztetni kíván az elviselhetetlen viszonyokra, megkísérli felrázni a közvéleményt, óvni akar, vagy csupán megfélemlíteni. De megváltoztathatja-e csakugyan egy magános merénylő lövése vagy egy szervezett összeesküvő csoport támadása az uralkodó politika irányát ?

Számos esetben a politikai gyilkosság még csak a feltételezett pánikot sem váltotta ki. A bomba felrobbant, a merénylő akasztófán vagy villamosszékben végezte, s gyakran meg sem tudta, nem ért el többet, mint hogy az újságok hasábjaira került.

1916-bon az osztrák szociáldemokraták egyik vezére, Friedrich Adler lelőtte Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnököt. Lenin nem ítélte el egyértelműen a merényletet, de, mint írta, forradalmi taktikaként az egyéni merényletek célszerűtlenek és károsak. Egyedül a tömegmozgalom tekinthető valóságos politikai harcnak. Az egyéni terrorisztikus cselekmények csakis a tömegmozgalommal való egyenes, közvetlen kapcsolatban hozhatnak hasznot, és kell is hasznot hozniuk.

Bizonyos, hogy egyetlen, mégoly elszánt és bátor harcos tette aligha változtatja meg a társadalom rendjét. De a merénylők, akikről ebben a továbbiakban szó lesz, többnyire nem magános lövészek voltak, mély politikai hátország fedezte őket. A merényletet, mint a politikai gyakorlat eszközét nem mellőzték egyetlen történelmi időszakban sem, kezdve a bibliai éveken, egészen a jelenkorig.

Nem volt szándékom a merényletek történetének megírása, csupán meg akartam állni az esetek egyikénél-másikánál, emlékeztetni vagy rávilágítani a történelem egy-egy drámai epizódjára, kísérletet tenni azoknak az indítékoknak a kifürkészésére, amelyek politikai gyilkosság elkövetésére vezettek.

Az esetek kiválasztása egyéni, joggal szememre vetheted, miért soroltam be ezt vagy amazt a merényletet s nem egy másikat. Néhány további politikai gyilkosság mellékelt jegyzékéből (ez a legvégén kerül fel, "más merényletek" néven), kitűnik, mennyire terjedelmes anyagról van szó, s a válogatásnak is sokféle módja van. Azokat az eseteket mutatom be, amelyek drámaiságuknál vagy történelmi horderejüknél fogva leginkább figyelemre méltóak, azokat, amelyek, alkalmat adnak az elgondolkodásra, vagy egyszerűen érdekesek voltak valamiért a körülmények, néhány csak azért került ide, hogy lehessen látni mennyire régiek a merényletek. Szándékosan mellőztem néhány olyan politikai gyilkosságot, amelyekről nemrégiben lehetett olvasni, mivel nem túl régen történtek, (tehát olvashattál róluk), azért, mert a körülmények nem tisztázottak a közeli időpont miatt.

A merényletek, közkedvelt témát jelentenek számos film (főleg akció filmek) és könyv esetében. A könyvek közül talán a legismertebb F.F.-tól "A Sakál napja".

Mivel ez a téma mind a filmek, mind a könyvek esetében a történet "központjaként" jelenik meg, megérdemel egy fejezetet…

PENÉSZÍRTÁS

... és a Fáraó Átka probléma megoldása

Ilyen volt, ilyen lett...

  

HUMOR

A Veszprémben, 1989-ben végzettek Honlapja

Egyetemi sztorik...

  

VENDÉGKÖNYV

Írj bele...
  

E-mail

Küldhetsz e-mailt is...
  

TÜKÖROLDALAK

Hogy akkor is meg tudd nézni, ha a szerver bármiért nem elérhetõ... ezért javaslom a "bookmark"-ot...
Érdekes Történetek
Egyetemi sztorik
Penészirtás, és a...