Vonalkód

 

A vonalkódokat szinte minden terméken megtaláljuk, de kevesen tudják, valójában hogyan is "működnek"...

Először is egy "látszólag furcsa" dologról kell beszélni, a vonalkódban NEM a fekete vonalak, hanem a köztük lévő "fehérek" a "hasznosak" (!!!), mivel ezekről verődik vissza a leolvasó által kibocsátott impulzus…

A különböző vastagságú, és távolságú FEHÉR vonalak egy számsorozatot kódolnak, ami általában olvasható is a vonalkód alatt.

A legelterjedtebb az un. EAN 13 kódolás, ebben 13 számjegy jelöli az illető terméket.

Ezen számsorozat utolsó jegye, egy ellenőrző szám, amit egy speciális algoritmus eredményeképpen adódik, az első 12 számjegyből.

Nézzük, mit jelöl ez a bizonyos ELSŐ 12 számjegy ?

Először is azt, hogy melyik országban készült a termék (konkrétan az első 3 szám jelzi ezt). Magyar gyártók terméke úgy kezdődik, hogy 599xxxxxxxxxx

A maradék számok, egyrészről a gyártót jelölik, másrészről azt, hogy egy, a gyártó által készített listán HANYADIK ez az illető termék.

A gyártó számát a "hivatal"-tól kapja, hosszúsága attól függ, hogy hány darab termék kódolási lehetőségét vásárolja meg. Konkrétan 10.000 ill. 100.000 termék kódolására vásárolhat magának számot.

Magyar gyártó esetében, 10.000 termék esetében így épül fel a vonalkód X jelöli a gyártóra vonatkozó részt, x pedig a kódolható termékek sorszámának a helyét.

599XXXXXxxxx x

Ha a magyar gyártó 100.000 termékre vásárol vonalkódot, akkor a fent szám felépítése ekképpen alakul:

599XXXXxxxxx x

Természetesen, mivel csupán egy sorszám utal (az ország és a gyártó száma után) a termékre, KÜLÖN kell a leolvasó (kereskedő) rendszerében hozzárendelni a termék VALÓDI nevét. Így a fenti módon képzett számhoz a gyártón múlik, hogy mit is rendel hozzá. Csak a termék nevét, vagy eltérő kódokkal jelöli a méreteket is, esetleg ezen belül a színeket is külön kezeli (hogy csak kettőt emeljünk ki a számtalan tulajdonság közül, ami egy terméket jellemezhet).

Így látszik a jelentősége annak, hogy adott esetben egy gyártó 100.000 termék kódolását lehetővé tevő számot vásárol magának, vagy "csak" 10.000-set.

Hiszen, pl. 4 méret, és négy szín esetében "egyetlen" termék, máris 4x4=16 vonalkódot foglal le magának (és a gyártó szemszögéből, ez valóban 16 különböző termék…)

Egy jól felépített cikkszám (vonalkód) rendszer elkészítése nem egyszerű feladat, és olyan kell, hogy legyen, hogy a későbbi bővítéseknek (új termékeknek) legyen helye, számtalan "lyukat" kell tehát, hogy tartalmazzanak. (Nem beszélve arról, hogy esetlegesen új termékcsoport elindítását is lehetővé kell tennie)…

"Használható", könnyen feldolgozható adatokat, (amik pl. statisztikák, döntés előkészítések alapját képezik) csak akkor kaphatunk, ha a kód felépítése ezt pontosan követi.

Pl. egy sütőüzem esetében lehet egy cikkcsoport a kenyér, amit pl. a 9. számjegy jelöl, akkor, ha ez a szám 1-es. Az ezután következő szám (10.) jelölheti, pl. azt, hogy fehér, vagy barna a kenyér, van e rajta szezámmag, stb.

Ha maradunk a sütő üzemnél, egy következő cikkcsoport lehet a péksütemény (a fenti példánál maradva, pl. a 9. Számjegy most 2-es), azon belül a kifli, és a zsömle, amik szintén lehetnek eltérő méretűek, vagy töltöttek (pl. lekvárral, túróval stb.), de lehetnek töltetlenek (pl. pogácsák), és még lehetne sorolni…

Ez az oka annak, hogy egy gyártónak célszerűbb lehet akkor is 100.000 termék kódolását lehetővé tevő (tehát drágább) vonalkód megvásárlása, ha a "valóságban" a kisebb (10.000 db-os) lehetőségnek is csak a töredékét merítené ki, ha egyszerűen, egy futó sorszámozással, egymás után kódolná a termékeit "logika nélkül"…

Összefoglalva:

A vonalkód első három számjegye jelöli az országot, ahol készült (Magyarország esetében ez 599). A következő számcsoport a gyártót jelöli. Ha ez 100.000 termék kódolását teszi lehetővé, akkor a gyártó száma 4 számjegyből áll (értelemszerűen, ha 10.000 terméket kódol, akkor 5 számjegyből áll a gyártót jelölő szakasz…) A gyártó része után a termékre utaló sorszám következik, az így felépülő, 12 számjegyből generálódik az utolsó (ellenőrző) számjegy. Az, hogy az adott kódszámhoz milyen "konkrét" terméket rendel hozzá a gyártó, a kereskedő leolvasó rendszerében, teljesen a gyártón múlik. Egy megfelelően felépített (cikkcsoportonként tagolt, későbbi bővítés lehetőségét is magában foglaló) kódrendszer felépítése megéri azt az időt, ameddig a kidolgozása tart, ha "használható" statisztikákat szeretnénk kapni az értékesítésről, raktárkészletről, stb. stb. ...